Olvasónapló

 

fulesbagoly.JPG 

 

Artzt Tímea

 

Vissza-visszatérés Bodor Ádámhoz

Bodor Ádám: Vissza a fülesbagolyhoz

 

Bodor Ádám Vissza a fülesbagolyhoz – Válogatott elbeszélések című kötetének negyedik kiadását tartom a kezemben (a Magvető jóvoltából) már hosszú ideje. A felüdüléssel semmiképp sem kecsegtető, inkább töprengésre késztető, világába megmerítő olvasmány, egyesével fogyasztható fejtörők gyűjteménye, ellenáll a bekebelezésnek.

A Bodor-szövegek első olvasata rögtön a másodikhoz vezet, ugyanis néhányoldalas novellái és hosszabb elbeszélései monolit világot zárnak magukba, amelyek még a cselekmény szintjén is beláthatatlanok és bejárhatatlanok. A zárt kompozíciójú, mozaikosan építkező novella-sűrítmények csak többszöri olvasat után érthetők meg; a drámai események többnyire csak utalások nyomán sejlenek fel egy-egy mondat, bújtatott közlés felismerése során.

Vannak szövegek, melyeknek nincs is cselekménye, megáll egy lány egy hágó tetején, egy napig ül ott a tájat szemlélve, mérlegre téve múltat és jövőt, még mielőtt továbbindulna, nem tudni honnan, s nem tudni, hova (Milyen is egy hágó?). A természeti erők (eső, hóvihar, árvíz, tűz) és helyek (hágó, mező, erdő, hegy- és bányavidék) olyan mély rétegekbe nyúlnak, melyek összeforrnak a múlttal s túlmutatnak a jelenen. Még a világvégi kopár térségen túl is láthatóvá válik a tenger a letűnt s talán jövőbéli iparteleppel (A gázgyár).

Az ember a részvétlen környezet része, és kettőjük közül mindig a félelmetesen lenyűgöző természet a hatalmasabb, ezért alig vesszük észre, hogy egy fiú meghal az Esőben vagy a hóviharban. A nyomok nem fedik fel a történeteket, csak utalnak egy-egy szerencsétlenségre (Behavazott lábnyomok). Két férfi halad, majd megverekszik egymással Éjszaka a Tarnicán, de ennek nem lehetünk tanúi. Az emberi összeütközések hangsúlytalanul bújnak meg a környezetrajzban, nem teszik beláthatóvá és bejárhatóvá a cselekményteret. A küzdelem nyomait elfedi az éjszaka, s a távolból szemlélődő narrátor sem látja.

Gyakoriak az idegenek (Az erdész és vendége), az egymást fel nem ismerők (Egy rossz kinézésű ember, Utasemberek) találkozására épülő szövegek; illetve a nem létező rokoni (A fűtő fivére), de ismerős emberi kapcsolatokat bemutató élethelyzetek. Egyetlen dialógus leforgása alatt kivégeznek egy katonát, aki utolsó perceiben a gondolat szabadságába kapaszkodva merevedik krisztusi pózba (A kivégzés); de a börtönből való szabadulás és újrakezdés terei is előbukkannak (Egy hely, ahol kosarakat fonnak; Plusz-mínusz egy nap).

A szereplők ritkán tesznek fel kérdéseket, vagy ha mégis, akkor nem érkezik válasz. A bányászünnep napján a fiát balesetben elvesztő anya szavai „Mit akarhatott mondani?” (38.), beárnyékolják a vidám falusi mulatságot, megmérgezik a két kilétét rejtő teológushallgató érzéki kiruccanását (Bányásznap). Rejtőzködik-e Isten, létezik-e őszinte megbocsátás, kérdéses; a természet közönyös, bár tragédiák feszültségétől terhes.

Bodor karakteres sorokat alkot, képes másfél oldal terjedelembe, egyetlen helyszínbe és képbe tömöríteni hősei egész életmódját és –történetét (Sírfelirat helyett), miközben vannak, akikről semmit sem tudunk meg. Az albérlőről mindössze annyit, ami halálának körülményeit megvilágítja: „igen mélyen alvó ember volt.” (100.) Ezért leli halálát az árvízben, ami nem csak őt nyeli el, hanem a Tanyai lányt is, aki cigarettát szívva várja a halált, nem küzd a túlélésért. Miért? Mert tanyasi lány család és megélhetés híján.

Bodor novellái rejtvényszerűek (kiváltképp a Tanúvallomás), kérdéseket hagynak maguk után, melyekre nehezen adható válasz, mert a narrátor csak tájékozódási pontokat nyújt, vagy egy szabadon kezelhető értelmezési keretbe helyezi az eseményeket. A borbély hőse valamiért ösvényt vág egy vendég hajába apja vagy testvére nullásgépével; A fekete doboz még a narrátor kilétét is rejtegeti. A Kivágott filmkockában megáll egy pincér kezében a kész fogással, ez találgatásokra ad okot az étel minőségét illetően, majd felszolgálja. Nincs magyarázat a megtorpanásra, így a cím értelmezhető az alkotó munkamódszerének metaforájaként, aki kimerevíti és kivágja az élet egy apró jelenetét, és ezzel elindítja a jelentéstulajdonítást.

A kötet címe is egy ilyen képkivágás; megláthatjuk benne egy apa és nevelt fia természetre nyitott, szeretetteljes kapcsolatát (Vissza a fülesbagolyhoz); vagy összevetésre késztethet bennünket a Vendégmadár című szöveggel. Az Izvor patak faunájában idegen sirály megjelenése összekapcsolódik „az egykor híres fejszámoló” (44.) fiú hazatérésével, aki „napkeltekor beveszi magát a sűrűbe, csak este jár haza”. (45.) Ám a természettel való együttélés, mely az apa számára választott életforma, a fiúnál inkább menekülésre vall, így ez a tükröződés elválaszt. Bodor rájátszik a sirály szimbólum csehovi allúzióira, majd egy ironikusan – „Jóságos egek egy sirály.” (46.) – mondattal félredobja a bejáratott jelentéstulajdonítást, s marad a pír. Megállít bennünket egy csodálatosan nyitott térben, vagy egy kocsma előtt parkoló autóba ültet, melynek nyitott ablakán keresztül mások szavait kémlelhetjük (Fülledt reggel). Lírai szövésű, drámai sűrítésű, különös atmoszférájú prózát teremt. Alkotásai kibontás után kiáltanak, de Bodor Ádám rendkívül precíz és fegyelmezett; ellenáll a kísértésnek; hallgat és sejtet; mert csak a sűrűsödési pontok érdeklik.

 

Bodor Ádám: Vissza a fülesbagolyhoz – Válogatott elbeszélések, Magvető, Bp., 2015. 411. o. 3490 Ft.


 Főoldal

2017. április 18.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Versek
Zalán Tibor verseiCsider István Zoltán slamjeiKiss Judit Ágnes limerickjeiKodolányi Gyula: Az idő egészéből
Prózák
Kiss László: Tisztelt Miniszterelnök Úr!Kiss Judit Ágnes: A női princípiumFekete Vince humoros prózái Hagymavágás gyorsan, egyszerűen
Kritikák
Minimalista körkép - Fekete Vince válogatott kötetérőlÁll a bálAz apokalipszis táncosaiA csalás nem ámítás - Kürti László könyvéről
Esszék, tanulmányok
A dilemmás költő - Közelítések Csoóri Sándor kései verseihez Ilia Mihály: Háromszéki orvosokA radikális hasonlóság elve Csoóri Sándor költészetébenCsoóri Sándor és a „bartóki” modell
Drámák
Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: Rendezés
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA