Képzőművészet

 

Axel_a_boxer_2018_akrill_v__szx50_cm.jpg
Axel, a boxer (2018; akril, vászon; 40x50 cm)

 

Szilágyi András

 

Akkor és most

Megyeri-Horváth Gábor békéscsabai festőművész
kiállítása a szentesi Tokácsli Lajos Galériában

 

Megyeri-Horváth Gábor bemutatott művei a kezdetektől (akkor) egészen napjainkig (most) változó alakulásmódjáról nyújtanak teljes áttekintést. 

A kiállítás hármas tagolásban rendezett:

(1.) A hétköznapi emberi viszonylatok ciklusa, amelyben életképeket, családjeleneteket, portrékat, eseményeket láthatunk. (2.) A tájfestészeti művek ciklusa, amelyben városképek, városrészletek, tájak, tagolt és tagolatlan természeti képek tárulnak fel. S végül, de nem utolsósorban (3.) az akt-kompozíciók ciklusát értelmezhetjük.

De mielőtt festészetének belső összefüggéseit elemeznénk, tekintsünk vissza az alkotóút kezdeteire. Megyeri-Horváth Gábor 1979-ben született Szegeden, de egész gyermekkorát Békéscsabán, illetve annak „mezőmegyeri” városrészén töltötte. A szegedi Tömörkény István művészeti szakközépiskola képzése során Bukor Tibor festőművész és pedagógus feltáró, önvallató fegyelemmel tette tudatossá a kifejezési formák sokrétegűségét. A Képzőművészeti Egyetemen Nagy Gábor grafikus- és festőművész lett a mestere, aki felismerte növendékében a képzőművészeti mesterség iránti elhivatottságot. A Képzőművészeti Egyetem elvégzését követően (2003) a fővárosban marad, de három év után visszatér Békéscsabára. 2006-ban a budapesti Képzőművészeti Egyetemen végzett alkotók megalakították a Sensaria Társaságot. Ezen társaság egyik alapító tagja volt Megyeri-Horváth Gábor is. Programszerű vállalásukban, a posztmodern művészetben kialakuló újkonzervativizmus hagyományát, egészen Vecellio Tiziano (1488/89–1576), a velencei olasz mester és műhelyének festésmódjáig vezették vissza.

Ezzel ellentétben Megyeri-Horváth Gábor számára a műteremtés szemlélete Csernus Tibor festőművész szellemteréből eredeztethető. Ebből következően a festőmesterség hagyományos kifejezési nyelvét megtartó képi társalgás, képi dialógus nem csupán „kénytelen kidolgozású mimézis”, nem csupán a valóságleképezése, hanem egyénített kifejezésmód kíván lenni.

 

Csal__d_2018_akrill__v__szon_50x40cm.jpg
Család
(2018; akril, vászon; 50x40cm)

 

Ezen szemléleti törekvését figyelhetjük meg legújabb, a családi eseményeket rögzítő fotográfiákat átfogalmazó ciklus művein is. A megsárgult tónusuk hátterében kontúrral körülölelt szereplőket, elmosódott eszközöket, használati tárgyakat, s a festő által kiemelt lírai színesség megmaradt foszlányait láthatjuk. A naturalista-realista festészet történelmi hagyományát követő képidőben tehát nem csupán az egyes képkompozíciók adaptációja, hanem saját vizuális álláspontja is értelmezhető. Kiemelve, hogy az egyes művek realista-naturalista párbeszéde sajátos ÚJMANIERISTA jelleget ölt.

A kiállítás természeti képein a megyeri szülői házból kitekintő ég-horizont otthonossága, végtelensége, korlátlan tágassága a levegővel áthatott színek fénytörésében, az alkony, az est panorámaképe pedig az egymást kiegészítő színek tónusáthatásaiban értelmezhető.

Levonható következtetés – az újraértelmezett motívumok perfektcionizmusa, nem csupán ismeretelméleti, illetve ismerettechnikai próbatétel, hanem az idők folyamán „festőnyelvi” beszédmóddá is vált. A kiállított műveken is megfigyelhető, ahogyan újrafesti, ahogyan újragondolja, „áttetszővé teszi” a „változó változatlanság” festett motívumait.

Nem tagadható, hogy minden képzőművészeti tanulmány szakmai alapját, elsajátítási szintjét az akt rajzolása és festése nyújtja. Megyeri-Horváth Gábor festészetében a ruhátlan test és a művészi akt nem egymásnak megfelelő jelentésű fogalmak. Ennek elkülönítése különösen azért fontos, mert korunk profanizált világában a meztelen test gyakran az értékesíteni kívánt áruk kapcsolása, a fogyasztásra ösztönző reklám, a pornográfia, valamint a tömegkultúra részévé (is) vált, vagyis a befolyásolás és manipuláció eszköze lett.

 

Notesz_Laci_2017_olaj_v__szon_0x25cm.jpg
Notesz Laci
(2017; olaj,vászon; 30x25cm)

 

Megyeri-Horváth Gábor a megfestés professzionalizmusán túl az emberi test lényegét, az egyedi test áthatásain keresztül, a tükörbenéző „idea-testben” képes megragadni.  Az alkotó új kérdésfeltevése tehát itt is, a JELEN-IDEJŰ MÚLT felé fordulás. Ebben a képidő-szemléletben előterébe kerül az akadémiai felkészültség, a hagyományos képességek igénye és követelménye. Lehet ugyan a reneszánsz és barokk művészettörténeti hagyományból áttűnő akt-jelentések (erő, szépség, pátosz, öröm, harmónia, nyugalom…) időszerűségét anakronizmusnak tekinteni. Igen, lehet. De Megyeri-Horváth Gábor akt-értelmezése nem elsősorban a stílusszemléleti múlt leképezése, hanem a kortárs lét konzervatív, egyidejűleg régi és egyidejűleg új esztétikai kérdésfeltevése. Közelebbről a clair-obscur szemléletben érvényesített naturális formák, a sötétből elővilágló fény formaképző szerepén túl érzelmes, a lírai bensőségességet, a férfi és nő között ébredő örök vágyakozás egységének titokzatosságát, a színes-színtelenség poétikus jellegét hangsúlyozza. Mert azon túl, hogy kiemeli alkotásaiban a művet festő önmagát, saját gyermekét, családtagjait, barátait, a különböző tájmotívumokat, szemléletében egy egységes-egész teljességébe komponálja.

Megyeri-Horváth Gábor festészetében megtartja az aranymetszés arányait. A fekete és mélyvörös karmazsin színtónusok kadmium- és okkersárga árnyalatokkal ellenpontozottak. Az akt-kompozíciók jellemzően a hússzíneknél (is) melegebb vörösekkel és sárgákkal, azok világító fokozataival festődtek.

Összefoglalóan, a romantikusnak tűnő alkotói törekvések hátterében nem csak az esztétikai mineműségű szép, a szellemi értelemben vett idea, nem csupán az önmagával azonos (szubsztanciális) tartalom áll, hanem a néma költészet, a titkok tárháza. Megyeri-Horváth Gábor műveinek természete teljességgel megfejthetetlen, a metafizikai élmény érzelmi-gondolati ereje újra és újra átélhető!

 


Főoldal

2018. március 12.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Kiss Judit Ágnes tárcáiMárton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái
Versek
Nagy Magdolna versei Tatár Sándor versei Varga Imre versei Juhász Róbert versei
Prózák
Rhédey Gábor novelláiMagyariné szeretőjeKötter Tamás: Az 51-es körzetMárton László: Vagy inkább miatta...
Kritikák
Történetek háború után - Horváth László Imre könyvéről Képzelt futás belső tájbanA pénz hatalma - Száraz Miklós György: OsztozkodókA megőrzés makacs igyekezete
Esszék, tanulmányok
Objektív helytörténet szubjektív szemszögbőlA valamikori szlovák településből többnemzetiségű, multikulturális város?Csabensis - Háromszáz mozaikból összeillesztett nagy történetCsabatörténet dióhéjban
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA