A Jókai Színház horvát hónapja
Március hónapban a horvát kultúráé a főszerep a Békés Megyei Jókai Színházban. A Színházi szomszédolás programsorozat keretében most Tahir Mujičič-Boris Senker-Nino Škrabe szerzeményét, a Trenk, avagy a vad báró című népszínművet láthatja a közönség Soós Péter rendezésében.
A darab alapkérdései: milyennek látnak bennünket a nyugati emberek? Kuriózumnak számítunk? Látványosságnak? Barbároknak, akik nyereg alatt puhítják a beef-steaket? Titokzatos és felfoghatatlan logika szerint gondolkodó furcsa lényeknek? Legyőzhetetlen harcos törzseknek?
Milyennek szeretnének látni minket? Puszták rettenthetetlen, vad és szenvedélyes népének? Elhiszik-e, ha mondjuk, hogy a mi kultúránk éppen olyan értékes, szelíd és szép, mint az övék - és éppen olyan sötét és balladisztikus is? Elhiszik-e, hogy nem csak írni-olvasni tudunk, de egyetemeink, színházaink, könyvtáraink vannak, íróink, zeneszerzőink, költőink?
A Vad Báró legendáját több alkotóelemből építette a hagyomány. A népi hős - amolyan betyár-féle - gazdagok kirablója, nők erőszakolója, aki után nem maradhat életben ember, kezéhez vér tapad, nevéhez erőszak. A bécsi kamarilla hivatalos jegyzetei szerint vadsága hősiesség, kegyetlensége a félelmet nem ismerő, legyőzhetetlen lovagé, mitikus méretűre duzzasztott alakja után úri hölgyek százai - köztük a fehér májú férfifaló (ez is legenda csak, amelynek nem sok köze van a valósághoz) Mária Terézia királynő is - sóhajtozik.
Mi hát az igazság, ki volt Trenk báró, és ki követte el véres tetteit, szerelmi kalandjai hogyan zajlottak le? Erre próbál választ adni Tahir Mujičič ellenállhatatlanul mulatságos, zenés darabjában.
Tahir Mujičić-Boris Senker-Nino Škrabe:
TRENK, avagy a vad báró
népszínmű
színpadra alkalmazta: Turóczy Katalin
fordította: Gátai Zoltán
Szereplők:
TRENK, Franjo, a vad báró - PINDROCH CSABA
POSLUŠNY, Pavao pandúr - a báró tisztiszolgája - CSOMÓS LAJOS
MÁRIA TERÉZIA, Habsburg császárné és királynő - KARA TÜNDE
KÖNIGSECK, Lujo kancellár - a cárnő bizalmasa és alkalmanként szerelmese - BARTUS GYULA
PERADOVIĆ, a libapásztor Marica - LISZI MELINDA
MLINARIĆ, Kata - Sime molnár lánya - FEHÉR TÍMEA
UGOSTIĆ, Manda asszony - Grga kocsmárosnak felesége - CSEH ADRIENN
KRIVOKLETIĆ, Genovéva asszony,Krivokletić Luka úr özvegye - NAGY ERIKA
NÁDRÁZSI, Ilonka grófkisasszony, Nádrázsi Zoltán gróf húga - NÉMETH ANNA
KLEINBÜRGER, a nagyságos Hildegarda asszony - FARAGÓ EDIT
KOSTREŠ, Vidoje, a rablóvezér - HODU JÓZSEF
PAVUNOVIĆ, Pantelie, a dezertált pandúr - NAGY RÓBERT
GLAVOSEK, Arsenie, a bakó - požegai hóhér - TEGE ANTAL
CRNOHALJIĆ, Ignatie atya - ÁCS TIBOR
PROBURAZOVIĆ, Eustahije, a dragonyos - VADÁSZ GÁBOR
továbbá: Bányai Ágota, Szabó Lajos, Üveges Réka, Urbancsok Balázs szh., a Színitanház III. évfolyamos színész hallgatói, valamint a táncos hallgatók
Súgó: Kiss Kata
Ügyelő:Simon József
Díszlettervező: Horgas Péter
Jelmeztervező: Papp Janó
Díszlettervező-asszisztens: Litauszki Ágnes szh.
Jelmeztervező-asszisztens:Csiffáry Zsuzsanna szh.
Koreográfus:
Topolánszky Tamás
Zeneszerző: Gera Gábor
zenészek: Téglás Ferenc, Pribojszki Ferenc, Barbócz Sándor
Rendezőasszisztens:
Bányai Ágota
Rendező:
Soós Péter
Olvasópróba: 2010. január 18.
Bemutató: 2010. február 26.
A Jókai Színház márciusi programja
Pindroch Csaba Trenk szerepében
