Hírek
|
Nyelv- és könyvünnep Budán |
Szeptember első hétvégéjén a könyveké a főszerep a Budai Várban. Az érdeklődők történelmi környezetben találkozhatnak a kiadókkal, alkotóikkal és a terjesztőkkel.
|
|
Bővebben... |
Tárca
Grecsó Krisztián tárcája
"A nő maga a bűn, önmagáért nem érdemes szépnek lenni. Öncélúan nem igazságos szépnek lenni"
...
Bővebben...
Győrei Zsolt prózája
„Meglehet, minden nemtudásunk egyetlen szó csupán, s az a szó nyit minden zárat, de még sincs benne a Rejtvényfejtők Lexikona tizennegyedik kötetében?"
...
Bővebben...
Szabó Tibor novellája
"A lány pedig csendes volt, mosolygott, és néha illatos kendővel törölte meg az arcát. Esténként behúzta magához apádat a tusolóba. Reggelente is." ...
Bővebben...
Sirbik Attila prózája
"az ábrándozás és reménykedés kedvet adott a hittanhoz is, egyrészről, hogy kész legyek házasságig, másrészről álmaim szépséges menyasszonya is hittanos volt, így hát engem nem s...
Bővebben...
Kürti László tárcája
"Szókratészre gondolok, aki egész életében egyebet sem tett, mint hogy huzatban állt, és abból következetesen ki nem mozdult. Micsoda tiszta képlet: se döglött melegek, se bűzlő gondolat...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
Vidor Fesztivál
Darvasi Ferenc beszámolója a nyíregyházi Vidor Fesztiválról, melyen irodalmi, színházi és világzenei kínálatból válogathatnak az érdeklődők
...
Bővebben...
Szigliget 2010
"Szigliget a fiatalokról, a fiatalosságról szól: hogy van néhány nap az évben, amikor mindenki - irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, költő - belazul" (Darvasi Ferenc írása a tá...
Bővebben...
Az isztriai művésztelepről
A békéscsabai születésű Nóvé Béla a békéscsabai Szeverényi Mihály festőművészel együtt vett részt a művésztelep munkájában és kirándulásain; Nóvé beszemolója itt olvashat...
Bővebben...
Tokaji Írótábor 2010
A XXXVIII. Tokaji Írótábor programjairól, különös tekintettel a tanácskozásra, melynek címe Sokágú síp - A magyar irodalom égtájai volt (Darvasi Ferenc, Elek Tibor és Farkas Wellmann ...
Bővebben...
Gion-emlékház Szenttamáson
Gion Nándor szülővárosában, Szenttamáson emlékházat avattak augusztus 14-én. Az egyhetes programsorozatról Drobnyik Aranka írt helyszíni tudósítást
...
Bővebben...
Ilia Mihály rovata
Ilia Mihály Rózsa Sándorról
Ezt az agyonbeszélt témát egy nem magyar szakember vizsgálja, és nem a „magyar" kuriozitást látja benne
...
Bővebben...
Radnóti és a "vak tápai lantos"
Radnóti tehát nem csak gyűjtő és fölvilágosító terepmunkára járt Tápéra, hanem „kocsmázni” is.
...
Bővebben...
"Amíg csak élek" (...)
Ilia Mihály Gyiniszlamova verseskötete nagyobb részben a mesélő, éneklő anya, Tatya Roman emlékét örökíti meg, sőt szinte a versírás inspirációja is az ő személyéhez kapcsolódik. ...
Bővebben...
Danilo Kis magyar író?
Ilia Mihály Danilo Kis neve nem csak a szakirodalomban, az irodalomtörténészi szakmában van jelen, hanem a modern magyar irodalom legaktuálisabb szerzőinél is, neve vagy hatása, a műveire va...
Bővebben...
Jellemrajz
Ilia Mihály A „Bajai” fedőnevű amatőr színész, rendező, levelező hallgató az egyetemen, szakdolgozóm volt, ha jól emlékszem, a csehszlováki magyar drámáról írta a szakdolg...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 3107783
|
|
Prágai Tamás Csókekszpressz
Ügyeskedő, minden hájjal megkent alak volt ez a görbe Pakots, olyan, akinek nem kell kétszer mondani, hogy juthat egy kis pénzhez, de már a mai világban az ilyeneké a jövő, nem a futuristáké, akik a lila ködökben kergetik álmaik madarát, hanem az olyanoké, mint Pakots. Pakots Imre, a tények kedvéért, másként fogalmazva a görbe Pakots, mert bal vállát furcsán tartotta valami születéskori rendellenesség vagy orvosi műhiba miatt, mindkettőre hallottam már verziót. Egy időben a Lehel tér környékén mozgott, de utóbb, amikor a piacot átépítették, nem találta helyét az újabb struktúrákban, és így egészen kikopott az átalakulásból. „Kipottyant a bárkából”, ahogy egy valakitől hallottam, akinek a neve nem is érdekes, mert annyira semmitmondó, hogy kár megemlíteni, ám ez a mondása figyelmet érdemel – ha tudjuk hozzá azt a háttér információt, amely nélkül ez a mondás teljességgel elveszíti frissességét, unalmas és lapos lesz (épp olyan, mint a kiagyalója), hogy a Lehel téri piac a nagy budapesti közmunkálatok után egy vasbeton bárka formáját öltötte fel. Elég nagy csapás a Lehel térnek ez a bárka, mert se a vásárlók, se az árusok nem találják benne a helyüket, nem is csoda, hogy ma már csak Titaniknak nevezik az egész kerületben. Pakots viszont megint megtalálta a számítását! Eleinte tengelykapcsolókkal foglalkozott, de ez csak a fedőszerve volt neki, mert nem ez hozta a pénzt, hanem a kábel; ám utóbb ez veszélyes üzemmé vált, amikor a MÁV kitalálta a pályaszakasz-ellenőröket, akiknek az a rákfenéjük, hogy együttműködnek a rendőrséggel, és ily módon a biznisznek ezt a formáját felszámolták. Más se kellett a görbe Pakotsnak! Akkor lett meg neki a nagy biznisz, amikor más belerokkant az üzletébe a recesszió által. Mondhatni, a nagy ötlet szülőanyja a kényszer, de másfelől ez sem igaz. Mert van olyan, aki belegebedhet, és nem talál ki semmit, még akkor se, ha féltéglával ütögetik a fejét úgy, hogy a koponyája ki van támasztva egy vasbetonnal, másoknak viszont a szükség tényleg nagy úr, és Pakots éppen ilyen volt. Mondhatni, ma már Pakots a távküldés csillaga, a legmaibb szállítmányozási technológiával keresztezett Ámor, aki felismerte az idők szavát. Eleinte mindenféle módon vállalt fuvarozást, még kézi hajtány közreműködésével is, de az igazán nagy biznisz akkor következett be, amikor feltalálta a csókküldő szolgálatot, vagyis a Csókekszpresszt (így írom, mert ez a név ment át a köztudatba), ami viszont egy csapásra forradalmasította az érzelmek közvetítésének igazán huszonegyedik századi módját. Eleinte nagyon sok ellenlábasa volt Pakotsnak, meg kell vallani, hogy sokkal több ellenlábasa volt, mint támogatója. Mert ugyanis mit mondanak ezek? Elsősorban azt, hogy a csók egy bizalmas valami, nem lehet tehát megosztani bárkivel, másfelől viszont formailag sem olyan, mint egy levél vagy egy üvegcsillár, amit bebugyolálunk sportújságba vagy színes magazinba és föladjuk postán törékeny áruként szeretteinknek. A csók, mondják ezek a rosszakarók, akik Pakots üzletét ferde szemmel nézték, egészen más; a csóknak ugyanis bukéja van. Ebben, mondjuk, van valami, de éppen itt következik be Pakots zsenialitása. Üzletét ugyanis már a kezdet kezdetén nem olyanokra bízta, mint Lehoczki. (Azzal a lebbencs szájával Lehoczki egész biztosan elbaltázta volna az egészet.) Itt kapcsolódtam be a történetbe én, aki kezdettől fogva láttam itt fantáziát, és többek között olyanok, mint a Gabesz, aki nem egy kimondott Adonisz, de hagyján, mivel jó magas, vagy Hufnáger, akinek kiköpött reklámarca van. Mi hárman voltunk a Csókekszpressz motorja hosszú ideig, amíg mára a fejlődés következtében egytől-egyig területi vezetővé nem nőttük ki magunkat. Nem mondom, hogy nem akadtak kezdeti nehézségek, de hát ilyenek mindenhol vannak. De arról már igazán nem a görbe Pakots tehet, hogy a vállalat nevét hibásan írta fel a táblára az a nyomtatványkészítő, aki meg volt bízva a feladattal, iksz nélkül, vagyis így, hogy Csókekszpressz. De egy nyomtatványkészítőnek igazán illene tudni a helyesírást, mert ez a szakmája neki, és ez a görbe Pakotstól nem várható el. De hát manapság ennyit ér a szakértelem, erről ennyit! Ám az ötlet zsenialitása mégis Pakotsé, és amilyen egyszerű, olyan kerek a történet, hogyha ökölszámokban összefoglalom. A mai rohanó világban ugyanis nem mindenkinek akad ideje érzelmeskedésre. Ez főként az elfoglalt üzletemberekre, a kor szürkeállományára, a menedzserekre jellemző. Másfelől viszont a szürkeállomány is szeret időnként kiadósan kefélni. A partner viszont gyakorta igényli a kapcsolattartásnak meghitt, érzelemdús módját, és nem elégíti ki egy-egy alkalmi esemes vagy ebédszünetben megcsörrentett telefon, hanem kuriózumot szeretne, vagy legalább a személyes érzelemkifejezés apró-cseprő jelét. A kuriózum beszerzése azonban többnyire indokolatlanul sokba kerül, a személyes találkozást pedig akadályozza egy-egy féltékenykedő feleség vagy a szeretőt tartó üzletember napirendjének feszes beosztása. Ilyenkor jön kapóra a Csókekszpressz! A megrendelő átadja a meghitt üzenetet egy arra alkalmas, titoktartó és minden szempontból kifogástalan csókfutárnak, aki a megfelelő helyen, esetleg eksztra szolgáltatással kibővítve kézbesíti azt a címzettnek. Nehogy azt gondoljuk, hogy a vállalkozás veszteséges lehet, kimatekolta ezt jól a görbe Pakots! Igaz, ami igaz, hogy a csókfutár feladata sem könnyű, hiszen azon áll vagy bukik minden, úgy is mondhatnám, a csókfutár a Csókekszpressz arkimédászi pontja. Éppen ezért a jó futár szarér-hugyér nem vállalja el a feladatot, vagy bratyiból. Így a dilettánsok viselkednek. A közlekedés viszont csaknem ingyen van, mert havi bérlettel a világ végére is el lehet jutni, mondjuk Káposztásmegyerre. A futár ellenben szabott tarifával számol, ebben a vállalkozásban ez a biznisz, de az elszámoláson soha nem vitatkoztunk Pakotscsal, arra nem volt még példa. Amilyen csavaros észjárása van Pakotsnak, a kollégákkal ezt saját jól felfogott érdekében nem érvényesíti. Hosszú távon gondolkodik, tudja, hogy a csókfutáron múlik a siker, mert a vérbeli csókfutár valóságos színész, egy hétköznapi csillag, egy Marlon Brandó vagy Elen Dölón. Mert egyfelől ott van a megbízó, akiben a felsőbbrendűség tudata található – a csókfutár tehát nem nézhet ki jobban, mint a megbízó, mert akkor az féltékeny lesz, és fuccs a megrendelésnek. A címzettnél viszont már úgy kell fellépni, mint egy szívtiprónak, mert különben elmarad a kívánt hatás, a megelégedettség. Én például egy vékony ballonkabátot veszek magamra, amikor a meghitt üzenetet átveszem, de azt a karomra hajtva viselem már akkor, amikor a címzettnél kopogtatok. Fekete öltöny, fekete napszemüveg, a hajtókában egyetlen szál piros rózsa – ez az egyenruhánk, és a címzett rend szerint beájul a nagy eleganciától. Nehogy azt higgyük, hogy a Csókekszpressz kizárólag csókküldésre korlátozza a szolgáltatását. Egy-egy simogatás, kedves cirógatás sokkal többet ér, mint egy csók. Vannak eksztra szolgáltatásaink is, csókküldés simogatással, de ezt már említettem, de van csók egy szál virággal vagy beszélgetéssel, aminek az ideje huszonöt perc, a témát pedig a megrendelő határozza meg. Legtöbben mégis a Csak egy csók és más semmi szolgáltatást vásárolják. Pedig nem ez a legkedvezőbb a csókfutár szempontjából. Némelyik megrendelő ugyanis csaknem ragaszkodik ahhoz, hogy nyálas csókot adjon, és ilyen akad még a régi törzsvásárlók között is. Hiába mondom, hogy egy ilyen nyálas csóktól a hölgy beájul, de ezeknek én csak beszélhetek, mert azt gondolják, hogy a hölgy ezt a csóktípust szokta meg. Nem mondom, a megrendelő által kért szolgáltatásról hajszálnyira eltérhetünk, de ezt már igazán a futár megérzése szabja meg. A legtöbb megrendelő ugyanis pontosan kikérdezi utóbb a címzettől a szolgáltatás milyenségét, és nem lacafacára megy ez a játék: a következő megrendelés tétje ugyanis a címzett megelégedettsége! Szólnunk kell még néhány mondatot a szolgáltatás korlátairól és lehetőségeiről. Mert nehogy azt gondoljuk, hogy csókfutár feladata veszélytelen. Igen nagy higéniát követel meg ez a munka, már csak a herpeszek miatt is, de meg olyan is volt már, hogy egy féltékenykedő báty lecsapta a csókfutárt egy biciklipumpával. Ez azonban ritkaság, és én, személy szerint, a jövőt a szolgáltatás bővülésében látom. Mert miért ne menjünk el az erotika vizeire, kérdem én? Hiszen csak alkalmas emberanyag kell, igény volna rá! És másfelől: miért ne vállaljuk a szolgáltatást azonos neműek között is? A futár, amikor a csókot átveszi, nem ódzkodhat a megrendelőtől, még ha ragyás is; akkor meg már nem mindegy, hogy a címzett milyen nemű?! És a női futárszolgálatot még meg sem említettem, aminek a terve igazán hab a jövő tortáján! Ha mindezt sikerül felépíteni, ahogy tervezzük is a görbe Pakotscsal, akkor igazán a Csókekszpressz szárnyalni fog. Már meg is fogalmaztuk az új reklámmondatot: Szájból szájba. Még fel kell írnunk a telephelyen a cég neve alá, mert ez elő van írva rendeletileg, és aztán a szárnyas Ámorok, ahogy magunkat mi, csókfutárok nevezzük, igazán ellephetik a fővárost, de még lehet kirajzás régiósan is. Mert ez a város már most is egészen olyan, mint egy nagy kaptár, és nincs messze a jövő, hogy zümmögve megtöltik a Csókekszpressz dolgos heréi.
Kapcsolódó:
A Vendég-oldal rovat írásai Závada Pál: Fényképek emlékezetből Farkas Wellmann Éva: Tudásszerzés az úton, avagy (...) Acsai Roland: A fácánkakas Kontra Ferenc: A monacói aranyhal története Kiss Judit Ágnes: Kapcsolat hat lábon Esze Dóra: As Times goes by Serfőző Simon: A Tokaji Írótábor elé Szilágyi Zsófia: EB után, olimpia előtt Oravecz Imre: Emlékezés egy régi könyvre Király Levente: Testvérgyilkosság Méhes Károly: A kimondott igen porfelhője Bódis Kriszta: Nő a kifutópályán Háy János: Nevemre veszlek Tőzsér Árpád: Nyugat népe, 2008 Csehy Zoltán: Madame Sosostris tekintete Poós Zoltán: Terézvárosi identitás Lackfi János: Digitális Gutenberg? Gömöri György: Varsóban jártam Bogdán László: Az ördög Rapai Ágnes: Ne lopj! Békés Pál: NÁBORÚ ÉS BÉKE Bánki Éva: Pablo, a pingvin Zalán Tibor: Egy apa euróúniós megvilágosodása Kőrössi P. József: Mit gyűjtünk Márton László: A város, amely eltemette önmagát Vass Tibor: Szent a béka Garaczi László: Az olaszokról Turczi István: Csindambaram Balogh Robert: Hajnaltájt csendesen úsznak a fókák Benedek Szabolcs: Öcsi, hány óra van? Jónás Tamás E-MAIL Fehér Béla: Mozi Podmaniczky Szilárd: A végtelen példázat Onagy Zoltán: Kaland Pesten Szőcs Géza: "Regényeinket és verseinket kézben tartva" Cserna-Szabó András: Rozsdás szögek Tarján Tamás: Találkozások Leninnel Pécsi Györgyi: Liberté vagy amit akartok Méhes Károly: A búsulás mikéntje Esterházy Péter: Onnét így Bányai János: Tájkép háború után Tőzsér Árpád: Istennők a meszesgödörben Berniczky Éva: Emlékszem olyanokra is, akiket sohasem láttam Szepesi Attila: Kőasztal Fekete Vince - Uniós kocsmadumák Zalán Tibor - Pál esete az erdővel Főlap
|
|
Frissek
Halmai Tamás versei
Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból
...
Bővebben...
Vidor Fesztivál
Darvasi Ferenc beszámolója a nyíregyházi Vidor Fesztiválról, melyen irodalmi, színházi és világzenei kínálatból válogathatnak az érdeklődők
...
Bővebben...
Kántor Péter verse
"Beleragadt a saját pókhálójába, \ és nincs erő, mely kimozdíthatná őt onnan" (a költő Egy este sárgáskék ég alatt című verse)
...
Bővebben...
A Jókai Színház tavalyi évada
Kezdődik a színházi évad, de a Bárka legutóbbi számában a Békés Megyei Jókai Színház elmúlt évadáról is olvashatjuk Niedzielsky Katalin írását
...
Bővebben...
Szigliget 2010
"Szigliget a fiatalokról, a fiatalosságról szól: hogy van néhány nap az évben, amikor mindenki - irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, költő - belazul" (Darvasi Ferenc írása a tá...
Bővebben...
Az isztriai művésztelepről
A békéscsabai születésű Nóvé Béla a békéscsabai Szeverényi Mihály festőművészel együtt vett részt a művésztelep munkájában és kirándulásain; Nóvé beszemolója itt olvashat...
Bővebben...
Zsidó Ferenc prózája
Részletek a székelyudvarhelyi szerző Laska Lajos-kisprózáiból, melyek a friss, 2010/4-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Szépírói Mesterkurzus
A Magyar Író Akadémia októberben ismét elindítja képzését, melyen neves szerzők tartanak előadásokat a tíz hetes kurzus során
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benne"(Bódi Kata írása)
|
|
Bővebben... |
Kundera Találkozásáról
"Az új kötet voltaképpen nem más, mint <<gondolataim és emlékeim; régi (egzisztenciális és esztétikai) témáim és régi szerelmeim találkozója>>" (Ménesi Gábor Kundera Ta...
Bővebben...
Mándy, Molnár Ferenc, Kiss Ottó
"Egy korábban kedvelt könyvet újra végiglapozni valójában a lehető legjobb önismereti kurzusok egyike" (Darvasi Ferenc Mándyról, Molnár Ferencről és Kiss Ottóról)
...
Bővebben...
Szepesi Dóra jegyzete
William Blake, Dylan Thomas és John Keats költeményeiről és az azokat fordító Erdődi Gáborról
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója (összes)
"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benn...
Bővebben...
Gyulai Várszínház
Psyché
Erdész Ádám kritikája a Psychéről, melyet Sopsits Árpád rendezésében és Petrik Andrea címszereplésében mutattak be a Gyulai Várszínházban
...
Bővebben...
Erkel-ünnep
A Gyulai Várszínház és a debreceni Csokonai Színház közös bemutatójáról, a Hunyadi Lászlóról Niedzielsky Katalin írt kritikát
...
Bővebben...
Hommage á Erkel
Szávai Krisztina jegyzete a kétszáz éve született Erkel Ferenc tiszteletére Mártha István által szerkesztett zenemű Gyulai Várszínház-beli előadásáról
...
Bővebben...
Lear, Serban módra
"Andrei Serban kereste a nőt a Lear királyban, és megtalálta. Csak azt nem árulta el a kíváncsi gyulai közönségnek, hogy mit keres ott" (Jászay Tamás kritikája)
...
Bővebben...
Közhelyeken nem közhelyesen
Mészáros Csilla a Shakespeare Fesztivál idején a gyulai és környező települések közterein fellépő Puck Társulás produkciójáról
...
Bővebben...
Gyulai Várszínház (összes)
Feltöltés alatt!
Erdész Ádám
Psyché a Ladics-házban
A Várszínház Psyché-bemutatójára készülve leemeltem a könyvespolcról Weöres Sándor kötet...
Bővebben...
Szépirodalom
Halmai Tamás versei
Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból
...
Bővebben...
Kántor Péter verse
"Beleragadt a saját pókhálójába, \ és nincs erő, mely kimozdíthatná őt onnan" (a költő Egy este sárgáskék ég alatt című verse)
...
Bővebben...
Zsidó Ferenc prózája
Részletek a székelyudvarhelyi szerző Laska Lajos-kisprózáiból, melyek a friss, 2010/4-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Benedek István prózája
"- Ma nincs vonat és nincs Gyula! Ma csak szerelem van. És ha nem tudnád, én gyógyítkozom is a szerelemmel! - kiáltott Sándor bácsi"
...
Bővebben...
Csobánka Zsuzsa versei
A költőnő Z-szan, Üvegtest és Cédrus című művei, melyek a friss, 2010/4-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Színház
A Jókai Színház tavalyi évada
Kezdődik a színházi évad, de a Bárka legutóbbi számában a Békés Megyei Jókai Színház elmúlt évadáról is olvashatjuk Niedzielsky Katalin írását
...
Bővebben...
Kisvárda 2010
Részlet Varga Anikó A színház és a határok című, a Bárka friss, 2010/4-es számában megjelent tanulmányából, melyet a Magyar Színházak 22. Kisvárdai Fesztiváljáról írt
...
Bővebben...
Tóth Erzsébet darabjáról
Hanti Krisztina kritikája a Kőrózsa betonszív című előadásról, melyet Mispál Attila rendezett meg a Debreceni Csokonai Színházban
...
Bővebben...
Circus Hungaricus
Mészáros Csilla kritikája a Békés Megyei Jókai Színház és a Csokonai Színház közös előadásáról, a Circus Hungaricusról
...
Bővebben...
A Jókai Színház májusi programja
Hobo előadásával, a Circus Hungaricussal indul a májusi program Békéscsabán
...
Bővebben...
Megkérdeztük
Megkérdeztük Vörös Istvánt
Szepesi Dóra beszélgetése kreatív írásról, kortárs irodalomról, komolyzenéről, Rilkéről, valamint az olvasás, szövegértelmezés tanításáról
...
Bővebben...
Jász Attila az Új Forrásról
Kozák Ignác Tibor beszélgetése a főszerkesztővel a lap megújulásáról, külső és belső megváltozásáról, tervekről és általánosságban a hazai folyóirat-kultúráról
...
Bővebben...
Megkérdeztük Polgár Anikót
A Régésznő körömcipőben című új kötetéről, az antik irodalomhoz fűződő viszonyáról, a Csehy Zoltánnal közös munkákról kérdezte Polgár Anikót Szepesi Dóra
...
Bővebben...
Megkérdeztük Király Leventét
Király Leventét kérdeztük legújabb kötetéről, a Hová menekülsz című novella-gyűjteményről, a próza- és a versírás rejtelmeiről, motivációiról, legújabb alkotói terveiről (Sze...
Bővebben...
Megkérdeztük Garaczi Lászlót
Kozák Ignác Tibor beszélgetett Garaczi Lászlóval új regényének keletkezési körülményeiről, a lemur sorozat folytatási lehetőségeiről, egyéb közeljövőbeli munkákról
...
Bővebben...
Kritika, esszé
Tanulmány Térey Jánosról
Részlet Szolcsányi Ákos tanulmányából, mely a friss, 2010/4-es Bárkában jelent meg
...
Bővebben...
Kritika az Erővonalakról
A Lapis József és Sebestyén Attila szerkesztette, Térey-tanulmányokat és kritikákat tartalmazó kötetről Soltész Márton írt kritikát
...
Bővebben...
A Trüffel Milánról
"az irodalom - és különösen ez a regény - a becsapás egyik legkellemesebb módja, ne féljünk áldozatává válni" (Kolozsi Orsolya kritikája Kerékgyártó István könyvéről)
...
Bővebben...
Berniczky Éva kötetéről
"ezúttal is megbizonyo-sodhattunk arról, hogy a novella Berniczky Éva igazi műfaja" (Ménesi Gábor a Várkulcsa című könyvről)
...
Bővebben...
Bella Istvánról
Hetven évvel ezelőtt született a Kossuth-díjas Bella István, költészetének néhány jellemzőjét felvillantva, rá emlékezik Bakonyi István
...
Bővebben...
Beszélgetések
Beszélgetés Térey Jánossal
"a korábbi nagy művek bűvöletében élek. (...) Nincs bennem iskolás hagyománytisztelet, egyszerűen csak elkötelezettség a régiség irodalma felé" (Darvasi Ferenc beszélgetése)
...
Bővebben...
Beszélgetés Darvasi Lászlóval
Virágzabálók című regényéről beszélgetett a szerzővel Szabó Tibor Benjámin
...
Bővebben...
Beszélgetés Szőcs Gézával
A valóság, amelyben élünk, részben valóságos, részben virtuális. (Elek Tibor beszélgetése Szőcs Gézával)
...
Bővebben...
Beszélgetés Zalán Tiborral
Legtöbb drámát író kollégámmal szemben engem, íróként, a dráma gyakorlatilag - nem érdekel. (Elek Tibor beszélgetése Zalán Tiborral)
...
Bővebben...
Interjú Kiss Judit Ágnessel
Részletek a friss Bárkában megjelent, az eddigi életmű egészét körüljáró, Szabó Tibor Benjámin által készített beszélgetésből.
...
Bővebben...
Képzőművészet
„4.kult_istalo”
Gyarmati Gabriella Oroján István Örökségem című kiállítása / „4.kult_istalo”, Gyula, 2010. augusztus 7.
...
Bővebben...
Kohán György új tárlatáról
"A napokban Gyulán megnyílt új tárlat legfőbb célja és feladata, hogy a Kohán-œuvre jellegadó momentumát jelentő monumentalitást járja körül" (Gyarmati Gabriella írása)
...
Bővebben...
Baji Miklós Zoltán kiállításáról
BMZ "számára a művészet nem cél, hanem eszköz, elsődlegesen spirituális-szakrális, kisebb részben társadalmi-politikai célok elérésének, kinyilvánításának eszköze." (Sturcz János ...
Bővebben...
Kohán György grafikáiról
Gyarmati Gabriella a száz éve született Kohán György grafikai hagyatékát veszi nagyító alá tanulmányában
...
Bővebben...
Hajdik Antal halálára
Gyarmati Gabriella nekrológja a részben Békés megyei kötődésű, Amerikát is megjárt festőművészről, Hajdik Antalról
...
Bővebben...
|
létszükséglet avagy
Tibor Itt is Üdvözöllek, már régóta o...
Trikó, füzet, körte
Ne csüggedj, Laci, lesznek az argenti...
Trikó, füzet, körte
Dédapáiddal ellentétben dédanyáidról ...