Hírek
A Bárka friss számának bemutató estje 9-én Budapesten az Új Színházban
|
|
Bővebben... |
Tárca
Grecsó Krisztián tárcája
"Feladvány a Teremtő skandináv-rejtvényében: függőleges sor, két betű, az élet legizzóbb fájdalma. Nő."
...
Bővebben...
Beszédes István prózája
Míg egy szálkás ágtól szája sarka kirepedt, állkapcsát a kiforduló gyökérlabda leszakította
...
Bővebben...
Irodalmi kapcsolatok
Nem talált abban semmi kivetnivalót, hogy a fiú éppen a Szigetre hívta (Darvasi Ferenc prózája)
...
Bővebben...
Füzi László jegyzete
"Ha az nem vóna jó, úgy az asszonynak, mint az embernek, nem es házasodnának essze, nem es vállalnának gyermeket"
...
Bővebben...
Füzi László korszerűtlenjei
a szerelem, kiváltképp a nemiség, mint látni fogjuk, óriási szerepet játszik a paraszti életvitelben
...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
15 éves az Előretolt Helyőrség
Az Előretolt Helyőrség Kolozsvárott, a Café Bulgakovban tartott rendezvényeiről Bálint Tamás tudósít
...
Bővebben...
Kisinyovba kéne menni
Tolnai Ottó békéscsabai estjéről Kiss László készített helyszíni tudósítást
...
Bővebben...
Iancu Laura útja(i)
Szávai Krisztina helyszíni tudósítása a Bárka-díjas Iancu Laura gyulai bemutatkozásáról
...
Bővebben...
Álla Bárka est
Helyszíni tudósítás az 2010. január 23-án megtartott Ünnepi Bárka-estről (Fodor György írása)
...
Bővebben...
Gömöri György Békéscsabán
A Londonban élő magyar költő, a Cambridge-i egyetem nyugalmazott professzora volt tegnap a Körös Irodalmi Társaság vendége
...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 2335405
|
|
Prágai Tamás Csókekszpressz
Ügyeskedő, minden hájjal megkent alak volt ez a görbe Pakots, olyan, akinek nem kell kétszer mondani, hogy juthat egy kis pénzhez, de már a mai világban az ilyeneké a jövő, nem a futuristáké, akik a lila ködökben kergetik álmaik madarát, hanem az olyanoké, mint Pakots. Pakots Imre, a tények kedvéért, másként fogalmazva a görbe Pakots, mert bal vállát furcsán tartotta valami születéskori rendellenesség vagy orvosi műhiba miatt, mindkettőre hallottam már verziót. Egy időben a Lehel tér környékén mozgott, de utóbb, amikor a piacot átépítették, nem találta helyét az újabb struktúrákban, és így egészen kikopott az átalakulásból. „Kipottyant a bárkából”, ahogy egy valakitől hallottam, akinek a neve nem is érdekes, mert annyira semmitmondó, hogy kár megemlíteni, ám ez a mondása figyelmet érdemel – ha tudjuk hozzá azt a háttér információt, amely nélkül ez a mondás teljességgel elveszíti frissességét, unalmas és lapos lesz (épp olyan, mint a kiagyalója), hogy a Lehel téri piac a nagy budapesti közmunkálatok után egy vasbeton bárka formáját öltötte fel. Elég nagy csapás a Lehel térnek ez a bárka, mert se a vásárlók, se az árusok nem találják benne a helyüket, nem is csoda, hogy ma már csak Titaniknak nevezik az egész kerületben. Pakots viszont megint megtalálta a számítását! Eleinte tengelykapcsolókkal foglalkozott, de ez csak a fedőszerve volt neki, mert nem ez hozta a pénzt, hanem a kábel; ám utóbb ez veszélyes üzemmé vált, amikor a MÁV kitalálta a pályaszakasz-ellenőröket, akiknek az a rákfenéjük, hogy együttműködnek a rendőrséggel, és ily módon a biznisznek ezt a formáját felszámolták. Más se kellett a görbe Pakotsnak! Akkor lett meg neki a nagy biznisz, amikor más belerokkant az üzletébe a recesszió által. Mondhatni, a nagy ötlet szülőanyja a kényszer, de másfelől ez sem igaz. Mert van olyan, aki belegebedhet, és nem talál ki semmit, még akkor se, ha féltéglával ütögetik a fejét úgy, hogy a koponyája ki van támasztva egy vasbetonnal, másoknak viszont a szükség tényleg nagy úr, és Pakots éppen ilyen volt. Mondhatni, ma már Pakots a távküldés csillaga, a legmaibb szállítmányozási technológiával keresztezett Ámor, aki felismerte az idők szavát. Eleinte mindenféle módon vállalt fuvarozást, még kézi hajtány közreműködésével is, de az igazán nagy biznisz akkor következett be, amikor feltalálta a csókküldő szolgálatot, vagyis a Csókekszpresszt (így írom, mert ez a név ment át a köztudatba), ami viszont egy csapásra forradalmasította az érzelmek közvetítésének igazán huszonegyedik századi módját. Eleinte nagyon sok ellenlábasa volt Pakotsnak, meg kell vallani, hogy sokkal több ellenlábasa volt, mint támogatója. Mert ugyanis mit mondanak ezek? Elsősorban azt, hogy a csók egy bizalmas valami, nem lehet tehát megosztani bárkivel, másfelől viszont formailag sem olyan, mint egy levél vagy egy üvegcsillár, amit bebugyolálunk sportújságba vagy színes magazinba és föladjuk postán törékeny áruként szeretteinknek. A csók, mondják ezek a rosszakarók, akik Pakots üzletét ferde szemmel nézték, egészen más; a csóknak ugyanis bukéja van. Ebben, mondjuk, van valami, de éppen itt következik be Pakots zsenialitása. Üzletét ugyanis már a kezdet kezdetén nem olyanokra bízta, mint Lehoczki. (Azzal a lebbencs szájával Lehoczki egész biztosan elbaltázta volna az egészet.) Itt kapcsolódtam be a történetbe én, aki kezdettől fogva láttam itt fantáziát, és többek között olyanok, mint a Gabesz, aki nem egy kimondott Adonisz, de hagyján, mivel jó magas, vagy Hufnáger, akinek kiköpött reklámarca van. Mi hárman voltunk a Csókekszpressz motorja hosszú ideig, amíg mára a fejlődés következtében egytől-egyig területi vezetővé nem nőttük ki magunkat. Nem mondom, hogy nem akadtak kezdeti nehézségek, de hát ilyenek mindenhol vannak. De arról már igazán nem a görbe Pakots tehet, hogy a vállalat nevét hibásan írta fel a táblára az a nyomtatványkészítő, aki meg volt bízva a feladattal, iksz nélkül, vagyis így, hogy Csókekszpressz. De egy nyomtatványkészítőnek igazán illene tudni a helyesírást, mert ez a szakmája neki, és ez a görbe Pakotstól nem várható el. De hát manapság ennyit ér a szakértelem, erről ennyit! Ám az ötlet zsenialitása mégis Pakotsé, és amilyen egyszerű, olyan kerek a történet, hogyha ökölszámokban összefoglalom. A mai rohanó világban ugyanis nem mindenkinek akad ideje érzelmeskedésre. Ez főként az elfoglalt üzletemberekre, a kor szürkeállományára, a menedzserekre jellemző. Másfelől viszont a szürkeállomány is szeret időnként kiadósan kefélni. A partner viszont gyakorta igényli a kapcsolattartásnak meghitt, érzelemdús módját, és nem elégíti ki egy-egy alkalmi esemes vagy ebédszünetben megcsörrentett telefon, hanem kuriózumot szeretne, vagy legalább a személyes érzelemkifejezés apró-cseprő jelét. A kuriózum beszerzése azonban többnyire indokolatlanul sokba kerül, a személyes találkozást pedig akadályozza egy-egy féltékenykedő feleség vagy a szeretőt tartó üzletember napirendjének feszes beosztása. Ilyenkor jön kapóra a Csókekszpressz! A megrendelő átadja a meghitt üzenetet egy arra alkalmas, titoktartó és minden szempontból kifogástalan csókfutárnak, aki a megfelelő helyen, esetleg eksztra szolgáltatással kibővítve kézbesíti azt a címzettnek. Nehogy azt gondoljuk, hogy a vállalkozás veszteséges lehet, kimatekolta ezt jól a görbe Pakots! Igaz, ami igaz, hogy a csókfutár feladata sem könnyű, hiszen azon áll vagy bukik minden, úgy is mondhatnám, a csókfutár a Csókekszpressz arkimédászi pontja. Éppen ezért a jó futár szarér-hugyér nem vállalja el a feladatot, vagy bratyiból. Így a dilettánsok viselkednek. A közlekedés viszont csaknem ingyen van, mert havi bérlettel a világ végére is el lehet jutni, mondjuk Káposztásmegyerre. A futár ellenben szabott tarifával számol, ebben a vállalkozásban ez a biznisz, de az elszámoláson soha nem vitatkoztunk Pakotscsal, arra nem volt még példa. Amilyen csavaros észjárása van Pakotsnak, a kollégákkal ezt saját jól felfogott érdekében nem érvényesíti. Hosszú távon gondolkodik, tudja, hogy a csókfutáron múlik a siker, mert a vérbeli csókfutár valóságos színész, egy hétköznapi csillag, egy Marlon Brandó vagy Elen Dölón. Mert egyfelől ott van a megbízó, akiben a felsőbbrendűség tudata található – a csókfutár tehát nem nézhet ki jobban, mint a megbízó, mert akkor az féltékeny lesz, és fuccs a megrendelésnek. A címzettnél viszont már úgy kell fellépni, mint egy szívtiprónak, mert különben elmarad a kívánt hatás, a megelégedettség. Én például egy vékony ballonkabátot veszek magamra, amikor a meghitt üzenetet átveszem, de azt a karomra hajtva viselem már akkor, amikor a címzettnél kopogtatok. Fekete öltöny, fekete napszemüveg, a hajtókában egyetlen szál piros rózsa – ez az egyenruhánk, és a címzett rend szerint beájul a nagy eleganciától. Nehogy azt higgyük, hogy a Csókekszpressz kizárólag csókküldésre korlátozza a szolgáltatását. Egy-egy simogatás, kedves cirógatás sokkal többet ér, mint egy csók. Vannak eksztra szolgáltatásaink is, csókküldés simogatással, de ezt már említettem, de van csók egy szál virággal vagy beszélgetéssel, aminek az ideje huszonöt perc, a témát pedig a megrendelő határozza meg. Legtöbben mégis a Csak egy csók és más semmi szolgáltatást vásárolják. Pedig nem ez a legkedvezőbb a csókfutár szempontjából. Némelyik megrendelő ugyanis csaknem ragaszkodik ahhoz, hogy nyálas csókot adjon, és ilyen akad még a régi törzsvásárlók között is. Hiába mondom, hogy egy ilyen nyálas csóktól a hölgy beájul, de ezeknek én csak beszélhetek, mert azt gondolják, hogy a hölgy ezt a csóktípust szokta meg. Nem mondom, a megrendelő által kért szolgáltatásról hajszálnyira eltérhetünk, de ezt már igazán a futár megérzése szabja meg. A legtöbb megrendelő ugyanis pontosan kikérdezi utóbb a címzettől a szolgáltatás milyenségét, és nem lacafacára megy ez a játék: a következő megrendelés tétje ugyanis a címzett megelégedettsége! Szólnunk kell még néhány mondatot a szolgáltatás korlátairól és lehetőségeiről. Mert nehogy azt gondoljuk, hogy csókfutár feladata veszélytelen. Igen nagy higéniát követel meg ez a munka, már csak a herpeszek miatt is, de meg olyan is volt már, hogy egy féltékenykedő báty lecsapta a csókfutárt egy biciklipumpával. Ez azonban ritkaság, és én, személy szerint, a jövőt a szolgáltatás bővülésében látom. Mert miért ne menjünk el az erotika vizeire, kérdem én? Hiszen csak alkalmas emberanyag kell, igény volna rá! És másfelől: miért ne vállaljuk a szolgáltatást azonos neműek között is? A futár, amikor a csókot átveszi, nem ódzkodhat a megrendelőtől, még ha ragyás is; akkor meg már nem mindegy, hogy a címzett milyen nemű?! És a női futárszolgálatot még meg sem említettem, aminek a terve igazán hab a jövő tortáján! Ha mindezt sikerül felépíteni, ahogy tervezzük is a görbe Pakotscsal, akkor igazán a Csókekszpressz szárnyalni fog. Már meg is fogalmaztuk az új reklámmondatot: Szájból szájba. Még fel kell írnunk a telephelyen a cég neve alá, mert ez elő van írva rendeletileg, és aztán a szárnyas Ámorok, ahogy magunkat mi, csókfutárok nevezzük, igazán ellephetik a fővárost, de még lehet kirajzás régiósan is. Mert ez a város már most is egészen olyan, mint egy nagy kaptár, és nincs messze a jövő, hogy zümmögve megtöltik a Csókekszpressz dolgos heréi.
Kapcsolódó:
A Vendég-oldal rovat írásai Závada Pál: Fényképek emlékezetből Farkas Wellmann Éva: Tudásszerzés az úton, avagy (...) Acsai Roland: A fácánkakas Kontra Ferenc: A monacói aranyhal története Kiss Judit Ágnes: Kapcsolat hat lábon Esze Dóra: As Times goes by Serfőző Simon: A Tokaji Írótábor elé Szilágyi Zsófia: EB után, olimpia előtt Oravecz Imre: Emlékezés egy régi könyvre Király Levente: Testvérgyilkosság Méhes Károly: A kimondott igen porfelhője Bódis Kriszta: Nő a kifutópályán Háy János: Nevemre veszlek Tőzsér Árpád: Nyugat népe, 2008 Csehy Zoltán: Madame Sosostris tekintete Poós Zoltán: Terézvárosi identitás Lackfi János: Digitális Gutenberg? Gömöri György: Varsóban jártam Bogdán László: Az ördög Rapai Ágnes: Ne lopj! Békés Pál: NÁBORÚ ÉS BÉKE Bánki Éva: Pablo, a pingvin Zalán Tibor: Egy apa euróúniós megvilágosodása Kőrössi P. József: Mit gyűjtünk Márton László: A város, amely eltemette önmagát Vass Tibor: Szent a béka Garaczi László: Az olaszokról Turczi István: Csindambaram Balogh Robert: Hajnaltájt csendesen úsznak a fókák Benedek Szabolcs: Öcsi, hány óra van? Jónás Tamás E-MAIL Fehér Béla: Mozi Podmaniczky Szilárd: A végtelen példázat Onagy Zoltán: Kaland Pesten Szőcs Géza: "Regényeinket és verseinket kézben tartva" Cserna-Szabó András: Rozsdás szögek Tarján Tamás: Találkozások Leninnel Pécsi Györgyi: Liberté vagy amit akartok Méhes Károly: A búsulás mikéntje Esterházy Péter: Onnét így Bányai János: Tájkép háború után Tőzsér Árpád: Istennők a meszesgödörben Berniczky Éva: Emlékszem olyanokra is, akiket sohasem láttam Szepesi Attila: Kőasztal Fekete Vince - Uniós kocsmadumák Zalán Tibor - Pál esete az erdővel Főlap
|
|
Frissek
A Gyulai Várszínház februári programja
GYULAI VÁRSZÍNHÁZ H - 5700 Gyula, Kossuth u. 13. Tel.: +36-66/463-148, 30/639-9062, Fax: +36-66/362-860 E-mail: casteatr@t-online.hu gyulaivarszinhaz@t-online.hu Honlap: www.gyulaivarszinhaz.hu www...
Bővebben...
Szlovén hónap a Jókaiban
Szlovén hónap a Jókaiban
A február a szlovén kultúráé a Békés Megyei Jókai Színházban. A Színházi szomszédolás programsorozat új bemutatója a világh...
Bővebben...
Tóth Krisztina versei
Tóth Krisztina Felejtő és Munkadal című versei a Bárka 2010/1-es számából
...
Bővebben...
Grecsó Krisztián tárcája
"Feladvány a Teremtő skandináv-rejtvényében: függőleges sor, két betű, az élet legizzóbb fájdalma. Nő."
...
Bővebben...
Bárka-est Budapesten
A Bárka friss számának bemutató estje 9-én Budapesten az Új Színházban
...
Bővebben...
A Bárka az Új Színházban
A Békés Megyei Jókai Színház előadásai és a Bárka friss számának bemutatója február 09-én az Új Színházban
...
Bővebben...
Tóth Erzsébet verse
Tóth Erzsébet Csoóri Sándor nyolcvanadik születésnapjára írt verse (Havasi pinty) a Bárka 2010/1-es számából
...
Bővebben...
Heinrich Eisterer díja
Osztrák állami kitüntetés Nádas Péter, Kertész Imre és Darvasi László német nyelvre fordításáért
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
Elek Tibor Tőzsér Árpád csatavi-rágaiban az én-ek megrendítő összhang-zatát érzékeli
|
|
Bővebben... |
Szépirodalom
Tóth Krisztina versei
Tóth Krisztina Felejtő és Munkadal című versei a Bárka 2010/1-es számából
...
Bővebben...
Tóth Erzsébet verse
Tóth Erzsébet Csoóri Sándor nyolcvanadik születésnapjára írt verse (Havasi pinty) a Bárka 2010/1-es számából
...
Bővebben...
Csoóri Sándor versei
A 80 éves Csoóri Sándort saját verseivel (Mennyi játék és mennyi förtelem!, Fúj, fúj a szél) köszöntjük a Bárka 2010/1-es számából
...
Bővebben...
Beszédes István versei
A Zentán élő költő, író, szerkesztő versei a Bárka 2010/1. számából
...
Bővebben...
Tolnai Ottó verse
A kisinyovi rózsa - Tolnai Ottó verse a Bárka legfrissebb, 2010/1. számából
...
Bővebben...
Ilia Mihály rovata
Ilia Mihály Rózsa Sándorról
Ezt az agyonbeszélt témát egy nem magyar szakember vizsgálja, és nem a „magyar" kuriozitást látja benne
...
Bővebben...
Radnóti és a "vak tápai lantos"
Radnóti tehát nem csak gyűjtő és fölvilágosító terepmunkára járt Tápéra, hanem „kocsmázni” is.
...
Bővebben...
"Amíg csak élek" (...)
Ilia Mihály Gyiniszlamova verseskötete nagyobb részben a mesélő, éneklő anya, Tatya Roman emlékét örökíti meg, sőt szinte a versírás inspirációja is az ő személyéhez kapcsolódik. ...
Bővebben...
Danilo Kis magyar író?
Ilia Mihály Danilo Kis neve nem csak a szakirodalomban, az irodalomtörténészi szakmában van jelen, hanem a modern magyar irodalom legaktuálisabb szerzőinél is, neve vagy hatása, a műveire va...
Bővebben...
Jellemrajz
Ilia Mihály A „Bajai” fedőnevű amatőr színész, rendező, levelező hallgató az egyetemen, szakdolgozóm volt, ha jól emlékszem, a csehszlováki magyar drámáról írta a szakdolg...
Bővebben...
Színház
A Gyulai Várszínház februári programja
GYULAI VÁRSZÍNHÁZ H - 5700 Gyula, Kossuth u. 13. Tel.: +36-66/463-148, 30/639-9062, Fax: +36-66/362-860 E-mail: casteatr@t-online.hu gyulaivarszinhaz@t-online.hu Honlap: www.gyulaivarszinhaz.hu www...
Bővebben...
Szlovén hónap a Jókaiban
Szlovén hónap a Jókaiban
A február a szlovén kultúráé a Békés Megyei Jókai Színházban. A Színházi szomszédolás programsorozat új bemutatója a világh...
Bővebben...
Claudiusok kora
A Shakespeare-i életmű talán legösszetettebb jellemének színpadi története jószerivel összefonódott a Közép-Kelet-Európában élő nemzetek történelmével.
...
Bővebben...
Sok a szöveg!
Mészáros Csilla írása az Aradi Nemzetközi Színházi Fesztiválról
...
Bővebben...
V. Shakespeare Fesztivál
Sík Ferenc művét Gedeon József vitte tovább; aprócska, de remek stábjának élén ő gründolja a fesztivál oroszlánrészét. Kovács Bálint írása
...
Bővebben...
Megkérdeztük
Megkérdeztük Végh Attilát
Végh Attila költőt, publicistát kérdeztük a "gondolat-illusztrációról" és a szavakban élő pillanatról (Szepesi Dóra beszélgetése)
...
Bővebben...
Az idei Bárka-díjasok
Megkérdeztük Karafiáthot
Karafiáth Orsolyát kérdeztük a Libelláról, a jósdájáról és a kanonizátori bírálatról
...
Bővebben...
Megkérdeztük Térey Jánost
Én írónak tartom magam, aki gyakran verses formában közli a gondolatait (Szepesi Dóra beszélgestése Térey Jánossal)
...
Bővebben...
Újévi megkérdeztük KJÁ-val
Kiss Judit Ágnes kérdeztük az Üdvtörténeti lexikonról, a bódító nyilvánosságról és Lédáról
...
Bővebben...
Kritika, esszé
Görömbei Csoóri-esszéje
A Bárka friss számában Csoóri Sándort köszöntő versek, tanulmányok közül Görömbei András esszéjét tesszük közzé itt
...
Bővebben...
Tanulmány a tízéves zEtnáról
Fekete J. József írása a zEtna portál és kiadó törekvéseiről, szerepéről, valamint Beszédes István költőről, íróról
...
Bővebben...
Kritika a Telep-antológiáról
"Elromlani milyen" - Hoványi Márton kritikája a Telep költőcsoport antológiájáról
...
Bővebben...
A Bolygó tüzekről
A munka vagy az erőszak mítosza - Szilágyi István prózakötetéről Márkus Béla írt tanulmányt.
...
Bővebben...
Darvasi László kötetéről
A rövid, keretező, cím nélküli fejezetek megmutatják azt, hogy a szöveg ott kezdődik, ahol a cselekmény majd véget ér. (Kolozsi Orsolya kritikája)
...
Bővebben...
Beszélgetések
Beszélgetés Darvasi Lászlóval
Virágzabálók című regényéről beszélgetett a szerzővel Szabó Tibor Benjámin
...
Bővebben...
Beszélgetés Szőcs Gézával
A valóság, amelyben élünk, részben valóságos, részben virtuális. (Elek Tibor beszélgetése Szőcs Gézával)
...
Bővebben...
Beszélgetés Zalán Tiborral
Legtöbb drámát író kollégámmal szemben engem, íróként, a dráma gyakorlatilag - nem érdekel. (Elek Tibor beszélgetése Zalán Tiborral)
...
Bővebben...
Interjú Kiss Judit Ágnessel
Részletek a friss Bárkában megjelent, az eddigi életmű egészét körüljáró, Szabó Tibor Benjámin által készített beszélgetésből.
...
Bővebben...
Beszélgetés Kányádi Sándorral
Például az objektív líra felé is orientálódtunk (Pécsi Györgyi beszélgetése a 80 éves költővel)
...
Bővebben...
Képzőművészet
Lóránt János Demeterről
Lóránt, rajzművészetének eddigi záróköveként, Lázár Ervin könyvéhez készített rajzokat
...
Bővebben...
A Győri Városi Művészeti (...)
A Városi Művészeti Múzeum Győr öt pontján várja a képzőművészet iránt érdeklődőket. Intézményünk tizenöt éves.
...
Bővebben...
Hagyatékok hálójában
Alig egy éve élénk vita bontakozott ki a szakmai közéletben arról, hogy áruba bocsájtható-e a múzeumi raktári készlet.
...
Bővebben...
A Petró-gyűjteményről
A Petró-gyűjtemény a Herman Ottó Múzeum kezelésébe tartozó legértékesebb műtárgycsoport.
...
Bővebben...
Jankay Tibor hagyatékáról
Jankay visszatérő motívumai, változó stílusai okán egyes munkák nem a „kortársai mellett" szerepeltek, hanem a stíluskritikailag megítélt helyen.
...
Bővebben...
|
Alkonyodik
Drága Tibor! Köszönöm ezeket a szé...
Újévi megkérdeztük K...
Imádom az okos Nőket. És tisztelem a ...
Alkonyodik
Kedves Tibor! Bár a darabot (Vakkacs...