Kritikák
A Disznó vallomásokról
„Novák Zsüliet írói őszintesége, üdítő, szórakoztató, ugyanakkor egzisztenciális sűrűségű kérdéseket feszegető első kötete erős belépő a kortárs prózába.” Fekete Marianna kritikája a Disznó...
Identitásgerinccel a kétlelkű azonosságtudat ellen
„Benedek Elek Édes anyaföldem! című regénye a székelymagyarság „létregénye”. Nagy székely írónk, a tőle megszokott egyszerűséggel és írói nagysággal mutatja be népét a Trianon előtti környezetben,...
Bajtai András verseskötetéről
„Egy sokszorosan tükrözött, kiismerhetetlen, hol félelmetes, hol vonzó, legtöbbször félelmetesen vonzó játékot kreál az olvasónak, akár a manapság népszerű szabadulószobák, ahová a játékost bezárják,...
Szakács István Péter novelláiról
„Valóságok ingerkedése, dimenziók egymásba játszása állítja hát kihívás elé az ide tévedő utazót az egyes novellák, de a kötetegység szintjén is.” Borsos J. Gyöngyi kritikája Szakács István Péter...
Szovjet világ Magyarországon
„Kalmár Melinda Történelmi galaxisok vonzásába. Magyarország és a szovjet rendszer 1945–1990 című, az Osiris Kiadónál megjelent könyvének jelentőségét a legtömörebben úgy lehetne összefoglalni, hogy...
Mélymerülés - kritika Lesi Zoltán könyvéről
„A Merül valahol az őszinte alanyi megszólalásmód és a kidolgozott-eltávolított szereplíra kettős pozíciójából építi fel legsajátabb világát, melyben gyermek, anya és apa hasztalanul bolyonganak...
Mán-Várhegyi Réka könyvéről
Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen című könyvéről Szabó István Zoltán írt kritikát - nyomtatásban a Bárka következő számában fog megjelenni.
Gergely Ágnes könyvéről
„Bármilyen szép, bármilyen kerek évforduló is az a nyolcvan esztendő, remélem, hogy az olvasók nem kizárólag a »születésnapos« Gergely Ágnesre figyelnek. Egyébként is, a szavak fejedelemasszonyai...
Űr és idegenség az erdélyi magyar lírában
„A világegyetemnyi rabságból »valami messzi, tiszta, űri nyelv« maga a vers jelenti a kiutat, és az öntudat, ami, teszem hozzá, bátran jelenti ki: űrlények voltunk mindig is.” Karácsonyi Zsolt...
Papp Attila Zsolt Vízimozijáról
„Így hajszoljuk végig magunkat a köteten, hogy a végén rájöjjünk, mindvégig ismerős tájon jártunk. A lent, fent, kint, bent és sehol sem volt világok összesűrűsödnek és szétválnak végül.” Papp Attila...
< >
Magyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcáiSzakács István Péter tárcáiKopriva Nikolett tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Molnár Krisztina Rita verseiJenei Gyula: LátleletKarácsonyi Zsolt verseiPapp-Sebők Attila versei
Nagy Koppány Zsolt: A masszázsszékMagyary Ágnes: NésopolisSzakács István Péter: Az örökségBecsy András novellái
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Békéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg