Kritikák

 szovjet.jpg 

Madarász Imre

Szovjet világ Magyarországon

Kalmár Melinda: Történelmi galaxisok vonzásában. Magyarország és a szovjetrendszer 1945–1990

 

Kalmár Melinda Történelmi galaxisok vonzásába. Magyarország és a szovjet rendszer 1945–1990 című, az Osiris Kiadónál megjelent könyvének jelentőségét a legtömörebben úgy lehetne összefoglalni, hogy ez az első átfogó tudományos monográfia Magyarország történelmének pártállami korszakáról. Mondhatnánk, hogy az „átkos negyven évről”, de az időkeretek ennél tágabbak: a krónika hazánk szovjet megszállásától, a szovjetizálás elindulásától a rendszerváltozás kiteljesedéséig az első szabad törvényhozás és demokratikus kormány megalakulásáig ível. A történész más szempontokból is a „kerettágítás” szándékát érvényesíti: vizsgálódását nem szorítja az országhatárok közé valamifajta „magyar glóbusz” vagy „extra Hungariam non est vita” szemlélet jegyében, hanem nemzetközi összefüggések értelmezési hálójába helyezi. Különös figyelmet szentel a szovjet birodalomnak és vezetésének, hiszen munkájának már az alcímben megjelölt alaptézise, hogy Magyarország sorsát ezekben az évtizedekben nem népe, hanem a megszálló szuperhatalom diktátuma irányította.

Ennek megfelelően a mű korszakolásában is a Szovjetunió urai és kurzusai meghatározók, a „címszereplők”. (A Lenin- és Sztálin-korszak, A Hruscsov-korszak, A Brezsnyev-korszak, A Gorbacsov-korszak). A szerző kimutatja folyamatosságaikat és különbségeiket, szinte szimbolikus érvénnyel tárva elénk a sztálinista zsarnoki hatalomgyakorlás ázsiai voltát, a hruscsovi „olvadás”, reform „eurázsiai” jellegét, majd a brezsnyevi „pangást” „koegzisztencia és konvergencia” között, a nagyon lassú közeledést Európa felé, mely a Gorbacsovi peresztrojka alatt gyorsult fel, hogy mire célhoz ért volna, a szovjet birodalmiság és államiság is belepusztult, a világtörténelem talán legjelentőségteljesebb vértelen kataklizmájával.

A magyarországi történések elbeszélése sem korlátozódik a politika történetre: felöleli a gazdaságot, a kultúrát, sőt, még a mindennapi életet is (à la Valuch Tibor). Szokatlanul – és dicséretesen – nagy teret kap a kulturális élet: a Fészek Klubtól az Új Tükör hetilapig sok olyasmi emelkedik itt kultúrtörténeti motívum rangjára, amit hasonló szintézisekben eddig hiába kerestünk volna.

Szintén kivételes érdeme a maga műfajában a korszakmonográfiának a jelképelemzés: ahogy bemutatja az ünnepek maradandóságának és átlényegülésének „zavarba ejtő” egyvelegét, Kádár János humorának „gyakran meghökkentő, már-már az abszurddal határos” stílusfordulatait azokat a – komparatisztikai eszközökkel egybevetett – „rendszerszimbólumokat”, amelyek a különböző Közép- és Kelet-európai államokban a rendszerváltoztató törekvések célpontjaivá váltak: „Lengyelországban ilyen volt a Szolidaritás legalizálása, Magyarországon és Csehszlovákiában 1956, illetve 1968 átértékelése, NDK-ban a berlini fal lebontása, Romániában a Ceauşescu család eltávolítása a hatalomból.”

Az impozáns nagymonográfiában azért akadnak enyhén szólva vitatható megállapítások is. Felfoghatatlan, hogyan lehet a Sztálin-éra iparosítását az „amerikai modell” szem előtt tartásával összehozni (ráadásul azon helyes megállapítás tőszomszédságában, miszerint a sztálini nagyépítkezések fáraói jellegűek voltak) vagy a sztálinista-rákosista kultúrpápa, a vörös Goebbels, Révai József irodalompolitikáját, ha viszonylagosan is, liberálisnak, a népi írók elképzeléseivel harmonizálónak és a „Hruscsov-éra elgondolásait” előlegezőnek beállítani. A – gazdag – bibliográfia egynémely hiányosságairól nem is beszélve.

Ám az ilyen furcsaságok nem kérdőjelezik meg a hiánypótló kiadvány becsét és hasznosságát. Olyan alapmű született, amely nélkülözhetetlen huszadik századi történelmünk megismeréséhez, a tegnapunkkal való számvetéshez.

Megjelent a Bárka 2014/5-ös számában.


 Főoldal

2014. november 19.
Kiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Molnár Lajos verseiGéczi János verseiZalán Tibor verseiGergely Ágnes: Az ausztriai lépcsősor
Haász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalanKötter Tamás: Izgalmas életek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png