Kritikák

„Szintézisigényű könyvről lévén szó, felmerül a kérdés, mi tekinthető sarkalatos, állandó pontnak Nagy Attila költészetében, illetve milyen változók mutatják ennek alakuló, szerves voltát.” Molnár...

„A színház szavainak használata egy költeményben olyan tér-idő összefüggéseket, tér- és időpoétikákat, lejegyző-rendszereket, antropológiákat hozhat magával, amik mások, mintha a városlíra, Kavafis...

„Dragomán György regényének lehetséges üzenete az emlékezés és kibeszélés fontossága. A kommunikáció őszintesége a tudatlanság, az elhallgatás és a hazugság hagyományaira épülő társadalomban.” Szakács...
„A rendszerváltás körüli derengést elhomályosító sötétségben a kérdések felvetése, helyes megfogalmazása legalább annyira fontos volt, mint a válaszok, a megoldások felcsillantása.” Molnár...
„A szabadságharc Munkácsy életében is mély nyomokat hagyott, hiszen környezetének számos tagját érintették az események és annak következményei.” Az 1848-as tematika megjelenése Munkácsy Mihály...

„A Kimmériában értés és félreér(te)tés, mosoly és merengés írja felül egymást, folyton váltogatott pozíciókban. Olyképp, mint a Kámaszútrában a lingam és a jóni.” Tarján Tamás kritikája Villányi...

„A mezítlábasság azonban nemcsak az elveszettség, kiszolgáltatottság metaforájaként értelmezhető, hanem annak az idegvégződésekkel finomhangolt érzékenységnek is, amellyel az ember mintegy letapogatja...

„Jenei Gyula költészete érdekes, nem harsány színfoltja a magyar irodalomnak, amelyre érdemes figyelni. Van ugyanis tőle mit tanulni, például a higgadtságát, ahogy tárgyához, illetve alakító türelmét,...

„A holttest lenyúzása és kipreparálása végső csapás az idegenségre, a megalázás legfelső foka, a preparált tapír, vízidisznó mellé kerülő test megszégyenítése a többség hatalmának kegyetlen...

„Hatalmas utat jár be Fehér Renátó első, Garázsmenet című vékonyka, alig több mint ötven oldalas kötetében, miközben nem bicsaklik meg egyszer sem.” Pethő Anita kritikája Fehér Renátó...