Kritikák

 

 holloasszony.jpg

 

Kolozsi Orsolya

 

Megtartó nő(k)

Ugron Zsolna: Hollóasszony

 

          A Libri Kiadó gondozásában megjelent, rendkívül szép kiállítású, kézbe illő, gyönyörű illusztrációkkal (Végh Júlia munkája) díszített kötet ugyanolyan eleganciát sugároz, mint ahogy Ugron Zsolna eddig megjelent könyvei is. Szintén a megkezdett utat folytatja a hős kiválasztásával, hiszen egyrészt történelmi alakot állít a középpontba, másrészt női szereplőt, mint ahogyan tette azt Báthory Anna (A nádor asszonyai; Erdélyi menyegző) esetében is. Ez alkalommal Hunyadi János kormányzó feleségének, Mátyás király édesanyjának állít emléket. Arany János híres balladáján kívül viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk ennek a nem hétköznapi asszonynak a sorsáról, ezt a hézagot igyekezett pótolni a Hollóasszony című kötet, de természetesen nem történelmi dokumentumként, hanem bevallottan fikcióként idézve emlékezetünkbe Szilágyi Erzsébet alakját: „A kötet szereplőit valós történelmi alakok ihlették. Ez a történet, bár néhány ismert eseményről is mesél, az írói képzelet szüleménye. Időnként elkanyarodik a vélt valóságtól.” Nem történelmi tények sora tehát, de nem is teljesen fikció a könyv, mely a hősnő életútját igyekszik felrajzolni szülei házasságától egészen unokája, Corvin János megszületéséig. A könyv lapjain – az eddigiektől eltérő perspektívából, az otthon maradó és a háttér megteremtésén fáradozó asszony, asszonyok szemszögéből – megelevenednek a törökverő legismertebb csatái, a hírhedt, vesztes rigómezei csata, ahol Hunyadi Brankovics György fogságába kerül, s ahonnan felesége alkuja, anyagi segítsége menti ki. A nándorfehérvári diadal háttere is feltűnik, majd nem sokkal később Hunyadi János halála elevenedik meg. Fontos és különösen kidolgozott csomópont még a szövegben Cillei Ulrik meggyilkolása, majd az erre következő királyi bosszú, László kivégzése, mely elsősorban az anyai fájdalom, a fiát megmenteni képtelen asszony szenvedése felől közelít meg a regény. Az élettörténet bemutatása jól követhetően, kronologikus sorrendben történik. Születésének körülményei, gyermekkorának két tragikus eseménye, házaságkötése, fiainak születése, László elvesztése, Mátyás királlyá választása rajzolódik ki fontosabb pontokként, de némi aránytalanság érezhető a szerkezetben. Ugyanis míg a kezdeti évek, a születés, a szülők megismerkedésének története rendkívüli részletességgel van kidolgozva, az időt lassan hömpölygetve, addig a László lefejezése utáni részek (például Mátyás megkoronázása és királyként való működése) mindössze néhány fejezetet kapnak, az események indokolatlanul felgyorsulnak, vagy kimaradnak részek, mint például Szilágyi Erzsébet öregkora. Lehetséges, hogy ez tudatos koncepció eredménye, de inkább olyan érzést kelt, mintha elfogyott volna az anyag vagy az idő a kötet megírására. A vékonyka kötet fejezetekre oszlik, az első az 1409-es esztendőre datálódik, arra az évre, mikor Bellyéni Katalin, tizenöt esztendős lányka megismerkedik Szilágyi Lászlóval (Szilágyi Erzsébet szülei), az utolsó pedig egy töredék, dátum megjelölése nélkül, melyben Corvin János, az unoka emlékszik vissza megkapó módon szeretett nagyanyjára: „Amikor nagy, fényes egek alatt jártam, bennszakadt egy lélegzet, kimaradt egy szívverés; hiánya egy pillanatra mozdulatlanná dermesztette a mindenséget.”  Minden fejezetnek saját címe van, és a cím alatt olvasható az, ki lesz az adott rész narrátora. Különleges ugyanis a regény elbeszélőtechnikája, hiszen váltott nézőpontokkal dolgozik. Szilágyi Erzsébet életét az őt körülvevő emberek perspektívájából (és nagy ritkán a sajátjából), elbeszéléseiből rekonstruálhatjuk. Van, aki többször is megszólal, de van olyan elbeszélő is, aki csupán egyszer kap hangot. A történetmondók között meglepően sok a nő (Szilágyi Erzsébet húga, Hunyadi László szeretője, Corvin János anyja, apácák, segítők), így Ugron Zsolna nem csak egy női sorsot helyez a centrumba, hanem annak bemutatásakor is igyekszik női nézőpontot, női értelmezéseket használni, működtetni. A különböző nézőpontokhoz tartozó hangok között nincsenek nagy különbségek, a technika ellenére is viszonylag egységes marad a kötet, legfeljebb apró eltérések vannak: elkalandozó elbeszélők, lakonikusabbak, reflektáltabbak, szubjektívabbak, tárgyilagosak, olyanok, akik szeretik a főhőst, olyanok akik képtelenek megérteni, vagy egyenesen gyűlölik. Fontos, hogy a különböző elbeszélők sokszor eltérő társadalmi csoport tagjai, ezzel is tovább erősítve a regényben húzódó társadalomábrázolást. A narrátorokhoz tartozó nyelvi kód azonban nagyjából megegyezik, nem válik igazán szétesővé a szöveg. 

          A Hollóasszony egyik fontos célja, hogy megmutassa, milyen hatalmas történelemalakító erővel rendelkeztek a nők mindig is. Hogy a háttérbe szorítottságuk ellenére sokszor ők voltak a valódi bástyák vagy akár irányítók férjeik, fiaik, bátyjaik mögött. A regényben megrajzolt nőalak egy különösen jó példája ennek, hiszen kitartó, erős, fegyelmezett nő, aki okosan gazdálkodik, és a könyv értelmezése szerint a Hunyadiak felfelé vezető útjának kiépítője. Olyan megtartó és ösztönző erő, aki férjét és fiait is kiváló stratégaként igazgatja, gazdasági szakértőként pedig kézben tartja az egyre gazdagodó Hunyadi uradalmakat. Okos, határozott nő, akiből első látásra mintha hiányoznának az érzelmek, talán csak a László iránt érzett erős szeretet ez alól a kivétel: „Erzsébetnek, amikor László kék szemébe nézett, ereje elillant, szigora kényeztetéssé enyhült, fenyegető ereje oltalmazó védelemmé. Hunyadi László volt az egyetlen a világon, akit Szilágyi Erzsébet igazán szeretett. Mátyást is szerette, a kicsit, de annak nem volt rá annyira szüksége.” Bár a főhős valóban egy kemény, férfias karakter, azért a lágyság sem hiányzik belőle (jó példa erre unokájához fűződő viszonya). Férfias nő, de mégiscsak nő, ez döntései mindegyikén látszik, hiszen egészen más típusú döntéseket hoz, mint az őt körülvevő férfiak. A Hollóasszony intenciója szerint a Hunyadi család felvirágzásának hátterében egyértelműen ez a mindent átlátó, minden szálat a kezében tartó, óvatos, ugyanakkor kellő időben határozott asszony állt, kinek akarata előtt Hunyadi János is meghajolt. A kötetben (ez már a címből is egyértelműen látható) végigvonul a holló és Szilágyi Erzsébet szimbolikus azonosítása: gyermekkorában ugyanis Csókának nevezik Erzsébetet, fényes fekete haja, és mély hangja miatt, majd őszülése után mindenki csak Fehér Hollóként emlegeti az udvarban. Borbála, Mátyás szeretője pedig szarkaként említi, mikor elveszi tőle fiát: „ A Fehér Holló etette, felnevelte Corvin Jánost. Fehér holló, így hívták a háta mögött Szilágyi Erzsébetet az udvarban. Pedig nem holló volt, tolvaj szarka, nem fehér, hanem kétszínű, hófehér is, koromfekete is.” A nyelvileg sokszor egyenetlen szöveg látni engedi a nőt, aki egy jól ismert dinasztia felvirágzása mögött állt, annak letéteményese volt, ugyanakkor mindvégig a háttérben maradt. Innen léptette most elő Ugron Zsolna, olvasmányos, a 15. századot kiválóan bemutató történelmi fikciójában.

 

Megjelent a Bárka 2017/2-es számában.


Főoldal

2017. május 17.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Elhunyt Kántor LajosArany 200 - pályázatNemsokára FISZ-táborMa kezdődik a Gyulai Várszínház 54. évada
Versek
Bíró József verseiTóbiás Krisztián verseCsontos Márta verseiPataki Tamás versei
Prózák
Andrássy József: NagyszombatElmaradtGaraczi László: HasításTérey János: Árkádiában ősszel
Kritikák
Latin világban - Géczi János: TörekValóságok között - Bogdán László könyvérőlAz emlékezés szerkezeteAlkalmi inga
Esszék, tanulmányok
Halmai Tamás: A Gangesz rabbijaArany-recepció a kortárs költészetbenLövétei Lázár László esszéjeSzáműzöttek - Vitairat a humán szakos pedagógusokhoz
Drámák
Vörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: RendezésV á r k e r t i J u l i s k a, avagy a szerelmi bűzfészek
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA