Képzőművészet

 

 Kopp__ny_Attila_CRISIS__akril_0_2022.jpg
Koppány Attila: CRISIS

 

Cs.Tóth János

 

Szélesre tárt műfajok

Az interdiszciplináris felfogás

 

A mágiában még együtt volt a tudomány, a vallás és a művészet. Az emberiségnek ma is folytonos vágya egységben szemlélni a világot, miközben visszafelé haladva akarja megismerni önmagát. A modern kor művésze sokféle, egyszerre könnyed és mozgalmas, közeli és távoli, de egyre specifikusabb. Azt is tudjuk, hogy a képzőművészet régóta nem játszott olyan kiemelkedő szerepet a művészetben, mint a huszonegyedik században, mert a reneszánsz óta a képi megjelenítés nem hatotta át ennyire az emberek mindennapjait. Elég, ha a kis és nagy képernyőkre, a hirdetésekre, az útbaigazító grafikákra gondolunk, és még sorolhatnánk a vizuális tételeket körülöttünk. Ma a művészet mindenütt jelen van, nem ismer határokat. A szépművészetek hagyományos műfajaihoz, az építészethez, a szobrászathoz, a festészethez és a grafikához újabbak csatlakoztak, mint a fotó, a film, majd a happening, az installáció és így tovább mondhatnánk a formaalkotás, a láttatás új hatásmechanizmusait. A művészet, benne a szélesen értelmezett képzőművészet magának követel minden jogot, megkaparint minden kifejezési eszközt, megszeg minden tilalmat. Felborítja a kulturális viselkedés normáit, áthág mindenen. Nap mint nap újabb és újabb területeket tár fel és foglal el. Éppen ezért fontosak az efféle alkotói próbálkozások. Emlékezzünk, a tizenkilencedik század elején a gesamtkunstwerk, vagyis az összművészet azt tűzte ki célul, hogy sok műfaj szolgáljon egy mű mondandójának kifejezésére. De a hazai kortárs magyar művészettörténetben is találunk példát műfajok ötvözésre. A 2019-ben alakult a 8AK+ csoport, valamint az 1990-es években és még a 2010-es években működött Magyar Szépmíves Céh is hasonló elveket vallott. Mindkét művészi közösség a képzőművészet és az építészet együttműködésének lehetőségeit kutatta, kutatja. Nem kell messzire menni, mert vannak eredmények is, nevezetesen, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek most kiállító Interdiszciplináris Szakosztálya komoly nemzetközi konferenciákat tartott az urbanizáció, az épített környezet, a társművészetek, a vizuális nevelés témakörében, hogy csak néhányat említsünk. Minden egyes kiállítása a szakosztálynak a vizuális nevelés mellett arról tanúskodik, hogy a művészet határtalan. A jelen kiállító alkotók ezt méltán reprezentálják.

Csáji Attila a fényre és a szimmetriára építette kiállított képét. Felteszi a kérdést, mi az, ami körülöttünk van, mi az, amit tapasztalunk és mi az, ami virtuális? A különbözőségek és hasonlóságok gazdag variációi vannak jelen alkotásán. Erővonalak vízszintes és függőleges ötvözésével valamiféle szabályos és folyton változó modulként lépteti elénk mozgalmas képeit Dévényi János. Alapformákat, körlapokat, téglalapokat helyez izgalmasan összefüggésbe. Gazdag anyaghasználattal építi fel műveit Ézsiás István. Munkásságában egyaránt szerepet kap a fa, a fém, a plexi, a műanyag és még sorolhatnánk. A tér geometrikus tételekkel, történő konstruálása egyértelműen megjelenik munkáin. Homolya Gábor azt véleményezi tárgyinstallációin, hogy az univerzum számtalan részletből áll, amelyek az alkotói fantázia alapján új megvilágításba kerülhetnek. Szét és összerakható minden, akár a körülöttünk lévő tárgyakból. A befogadó interaktív hozzáállásában bízva alkotja munkáit Kelle Antal. Ismert térformákat torzít el, mert hisz a dolgok több nézőpontból való láttatásának releváns erejében. Erre a tárlatra számítógépes kompozícióval jelentkezett. Kis Sándor Lajos finoman bánik a színes technikával. A fotók átalakulnak grafikává az ő megközelítésében. Mind a négy kiállított képe a láttatás új dimenzióját keresi. Sikeresen találja meg a szépet és az esztétikusat.

A színeknek és formáknak perspektívát teremtő képességét alkalmazva hoz létre virtuális tereket Koppány Attila. Kiviláglik azonban a néző számára, hogy a dinamikus jelek mozgalmassága, dinamikája racionális szerkesztéssel készült. Optikai vonalrendszerével álombéli vízióként forgatja meg szemünket, lelkünket Maczkó Erzsébet. A képalkotás eredményeként szenzibilis kompozíció jön létre és az ember nem akar hinni a látottaknak, annyira mozgalmas a képmező. Nagy Angéla varázslatos színekkel látja el az épített környezet lefényképezett dokumentumait. Felfokozza a színek erejét, így az anyag és a forma grafikává változik munkáin. Bemutatott két alkotása ilyen részletek felvillantása. A lekerekített mértani formák ötvözésében keresi vizuális mondandója lényegét Nagy Imre Gyula. Egyszerre felszabadult és feszes az idolok egymás mellé vagy egymásba komponálását látjuk, mozgalmasság olvasható le munkáiból. A mértani elemekre visszavezethető szerkesztési eljárás mellett a színek viszonylatának kutatását láthatjuk Nemcsics Ákos képein. Hol egymást átfedve, áthatva, de mindig geometrikus közegben találjuk művein az univerzum analizálását.

 

Nemcsics-triptichon.JPG
Nemcsics Ákos: Triptichon

 

Németh Géza képein egymásra rétegezett felületek hatását látjuk, mintha különböző idősíkokban járna archaizáló képeivel. Jövőnek szánt dokumentálás a jelenben – mondhatnánk, pedig nagyon is a mának szólnak kiállított művei. Munkásságának jeles építészeti, térszervezési és tértervezési dokumentumait mutatja meg a kiállított tablón Rainer Péter. Beszédesek a mottónak szánt idézetek. Minden munkája a lét és az időtlenség örökös rendjéből indul ki. Serényi H. Zsigmond alkotásain fegyelmezett táncként rendezi be a fehér-fekete árnyalataival benépesített képfelületet. A finom vonalhálók sokaságát komponálja műalkotássá. Esztétikusan változik a ráció és az értelem egymásutánisága. Somorjai Tibor plasztikái egy szürreális világot idéznek meg, amelyekben a valóság elemeit is belekomponálja a műbe. Azt akarja, hogy a számítógép, a mobil telefon, az ipad világában igenis szembesüljünk az ember kézjegyével. A fényekre épített sorozatán többrétegű elgondolásra utal Szende Árpád. Emberi esendőségünk, játékos konfliktusaink tükrei is lehetnének képei. A befogadó bátran elmerülhet az alkotó elvonatkoztatásaiban, profán filozófiájában. A formatervezés mestereként egy olyan sorozatot mutat be ezen a tárlaton Szentpéteri Tibor, amelyen tetten érhetjük a formarendekről vallott alkotói elgondolását. Ezáltal gazdag variánsok esztétikai minőségének vagyunk szemtanúi. Ürmös Péter alkotásai egységes felfogásban fogantak. Munkáinak gondolatisága nem valami nyugalmi helyzetről ad számot, hanem többszólamú mondandóként kell értelmezni azokat. Szellemi erőterekről van szó esetében.

Alkotói reveláció, választékosság és művészi érzékenység olvasható ki az itt kiállított művekből. Tiszta és komoly művészi törekvéseknek vagyunk szemtanúi. Az Interdiszciplináris Szakosztály tagjai méltón szemléltetik, dokumentálják a kortárs magyar képzőművészetet.

 


Főoldal

2022. október 20.
Kontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Csabay-Tóth Bálint: A sarjSzarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy verset
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Finta Éva verseiFarkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokKiss Ottó: Lieb MihályDávid Péter: Ecce homo
Tóth László: BúcsúzóZsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem volt
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png