Kritikák

 

 Szakál Veronika

 

14-en 14-ben. Csabaiak, akikre büszkék lehetünk

 

 

A Munkácsy Mihály Múzeum 2014-ben időszaki kiállítás keretében mutatja be azokat a neves csabaiakat, akik az elmúlt két évszázadban munkásságukkal hozzájárultak Békéscsaba, a megye vagy akár az ország fejlődéséhez. Egyedülálló módon, tizennégy kivételes tehetség életútja ismerhető meg, akik között vannak ismertek és sajnos már majdnem elfeledett személyek is.[1]

 

Haan János (1779–1855) evangélikus lelkészként 1818-ban kezdett dolgozni Békéscsabán, ahol működése alatt, 1824-ben szentelték fel Közép-Európa legnagyobb evangélikus templomát. Nemcsak a csabai hívek lelki életével foglalkozott, hanem fontosnak tartotta a település gazdasági haladását is. Kevesen tudják azt, hogy az ő nevéhez köthető a dohány és a lucerna csabai meghonosítása. Fia, Haan Lajos írásából tudjuk, hogy érdekelte a technika világa, kocsikat és hajókat készített, valamint utakat is tervezett. Mindezek mellett fontos helyet foglalt el az örökmozgó, vagyis a perpetuum mobile feltalálása, azonban később bebizonyosodott, hogy ilyen eszköz nem létezik.

Földbirtokos családban született Urszinyi Andor (1814–1887), aki 1840-ben jött Csabára, ahol megnyitotta ügyvédi irodáját. Folyamatosan azon dolgozott, hogy a csabai gazdaság fejlődjön, ennek érdekében társulatok létrehozását kezdeményezte. 1842-ben neki köszönhetően jött létre a Békéscsabai Casino, amelynek öt év múlva az alelnöke lett. Munkássága másik eredménye az 1860-ban megalakult Békésmegyei Gazdasági Egyesület, amely előadások és kiállítások szervezésével próbálta felszámolni a település elmaradott helyzetét.

Sztraka Ernő (1830–1906) a csabai tanító, Sztraka Károly fiaként született, tanulmányai befejeztével pedig mérnöki végzettséget szerzett. Részt vett a Körösök szabályozásában, majd 1861-ben Békéscsaba mérnökének választották. Közel három évtizedig szolgálta a csabaiakat, elkészítette a település rendezési tervét és a telkek összeírását tartalmazó jegyzőkönyvet. Munkásságához számos, még ma is kiemelkedő jelentőséggel bíró épület tartozik, hiszen a tervei alapján épült fel a Fiume Szálloda (1867–1868), a Rudolf Főgimnázium (1871), a Városháza (1871–1873, homlokzat nélkül) és a színház (1877–1878) épülete. Nevéhez köthető a Széchenyi és a Petőfi liget megtervezése, valamint az erzsébethelyi evangélikus templom terveinek elkészítése.

Az első hazai búzanemesítő Mokry Sámuel (1832–1909) volt, aki a teológiai karon folytatott tanulmányokat, és szerzett végzettséget. 1857-ben lett az evangélikus gimnázium tanára, majd igazgatója. 1864 után kezdett el gazdálkodni Gerendáson, ahol a szárazságnak ellenálló és nagy kalászú búza előállításán dolgozott, hiszen ebben az időszakban az aszályos időjárás megnehezítette a gabonatermesztést. 1875-ben jelent meg Búzanemesítés című műve, amely ebben a témában az első magyar szakkönyvként látott napvilágot. Búzanemesítési munkájával jelentős vagyonhoz jutott, amelyből 180 ezer koronát ajánlott fel egy békéscsabai egyetem létrehozására, az iskola azonban nem épült fel.

Stark Adolf (1834–1910) Bártfán született, és már fiatalon kereskedősegédként kezdett el dolgozni. 1859-ben jött Békéscsabára, ahol megnyitotta saját üzletét, és végleg itt telepedett le. Pénzbefektetés miatt kezdett el szőlészettel és borászattal foglalkozni, legjelentősebb tevékenységét a szőlőnemesítés területén fejtette ki. Legismertebb típusnak a Csabagyöngye számít, amely a világ legkorábbi érésű szőlőfajtája, hiszen július 20-a körül már teljesen érett. Korai érése miatt, keresztezéssel új szőlőtípusok kifejlesztéséhez használták fel, itthon és külföldön egyaránt. Sokan azonban Mathiász János érdemének tekintették, ugyanis Stark Adolf tőle kapta azokat a magokat amelyekből végül kinevelte a Csabagyöngyét.

A szarvasi születésű Réthy Béla (1862–1935) fiatal korától kezdve gyógyszerészinasként dolgozott Aradon, majd Békéscsabán, a Varságh Béla vezette Sas gyógyszertárban. Diplomája megszerzése után előbb a Sas patika bérlője, majd 1911-től már tulajdonosa volt. Itt korszerű gyógyszerészeti műhelyet hozott létre, ahol kifejlesztette a közismertté vált pemetefű-cukorkát, amely nemcsak országos, hanem európai ismertséghez is juttatta. Hiszen előfordult, hogy egy Németországból küldött levélen, a címzésen ’Herr Pemetefű-cukor’ szerepelt. Ismert termékei közé tartozott a kámfor liniment (krém reumára, izületi fájdalomra), a Vanil tabletta (vanília helyett), a Réthy-esszencia (rum és likőr készítéséhez), az Akri tabletta (szájfertőtlenítő), valamint vegyészeti termékei közül a Papagáj ruhafesték. Elsők között volt, aki reklámozni kezdte termékeit, melyeket levélpapírokon és üvegeken helyezett el.

Békéscsabán született Lipták Pál (1874–1926), aki fiatal korában kitanulta az ácsmesterséget, és tizenöt évesen már részt vett a Vaskapu szabályozásának munkálataiban. Mérnöki diplomáját a Műegyetemen szerezte meg, majd néhány év múlva az Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez című disszertációjáért a doktori címet is megkapta. Írása nyugaton hamar elterjedt, hiszen neki köszönhetően a vasbeton-építkezések területén új időszak vette kezdetét. 1908-ban létrehozott gyárában vasszerkezetek előállításába kezdett, amelyeket szállodák, lakóházak és irodaházak felépítése során használtak fel. Nevéhez köthető az első harckocsi-prototípus előállítása 1912-ben, amelyhez egy volt traktoralvázat borítottak be páncéllemezekkel, és ezt fegyverezték fel. Gyára az I. világháború alatt katonai felszerelések gyártását és a hadianyag-utánpótlás feladatát is ellátta, ezért 1918-ban IV. Károly magyar király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.

Tanító fiaként született Zomboron Rell Lajos (1874–1938), és maga is a tanítói pályát választotta. Az egyetem elvégzése után, Kolozsvárott dolgozott nevelőként és tanítóként. 1898-ban került Békéscsabára, ahol a helyi evangélikus gimnázium tanára, majd 1916-tól az igazgatója volt. Tanári pályája elején hozta létre az iskolai könyvtárat, valamint az ő nevéhez fűződik az Önképzőkör megalapítása, amely a fiatalokat támogatta öntevékeny tanulásukban. Igazgatóként, a legnevesebb tanárokat alkalmazta a gimnáziumban, ezáltal magas színvonalú oktatás lehetőségét teremtette meg. Munkásságához köthető a biológiai, fizikai és kémiai gyakorlatok bevezetése, ehhez a technikai feltételeket is biztosította.

Remenár Elek (1876–1959) Zemplén megyében született, és Budapesten végezte el az orvosi egyetemet. 1907-től a békéscsabai közkórház igazgatójaként dolgozott, majd az első világháború alatt a szerb fronton harcolt. Sebesülése után hazatért, és a katonai kórházban dolgozott tartalékosként. Az 1930-as évektől fejleszteni kezdte a csabai kórházat, korszerűbb lett a laboratórium, a prosectura (boncterem) és a kórházi konyha is. 1935-ben adták át az új sebészeti és szülészeti osztályt, ezután már négy osztállyal és több mint 300 ággyal rendelkezett az intézmény. Rendkívül felkészült sebész volt, aki új műtéti eljárást vezetett be, sőt még ortopédiai műtéteket is végzett.

 

Békéscsabán született Ős Lajos (?–1938), édesapja a Suk-Wagner téglagyár vezetőjeként dolgozott. Tanulmányai után a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület pénztárnoka lett, de fizetését már ekkor is az általa tervezett gép kivitelezésére költötte. 1909-ben készítette el egy új szerkezetű gép, a „repülő szélmalom” tervét, amelyet Fikker Károllyal együtt épített meg. Az új struktúra azt jelentette, hogy a gép egysíkú, monoplán volt. Középen helyezték el a motort, amelynek működésével együtt a gép felső része elkezdett forogni, és helyből emelkedett a magasba. 1912-ben került sor a próbarepülésre, azonban a szerkezet nem bírta a terhelést, a kísérlet nem sikerült, és röviddel ezután Ős Lajos felhagyott a repüléssel.

Mohácsy Mátyás (1881–1970) Békéscsabán született, ahol édesapja gyümölcsfák oltásával foglalkozott, és fia ekkor ismerkedett meg a kertészkedés alapismereteivel. Diplomáját a Kertészeti Tanintézetben szerezte, majd külföldön gyarapította tudását. Az első világháború kitörésével őt is besorozták, de rövidesen fogságba esett, ahonnan csak 1920-ban tért vissza és a Kertészeti Tanintézetben kezdett dolgozni. Nevéhez fűződik az első hazai kertészeti tudományos kiadvány megjelentetése 1935-ben, valamint részt vett a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének megalakulásában. Tevékenysége nélkül nem jött volna létre 1949-ben a Kertészeti Kutató Intézet. Kiemelkedő tudományos tevékenységéért 1949-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Békéscsabai kovácsmester fiaként született Kvasz András (1883–1974), aki inas évei után Budapestre ment, és kerékpárok készítésével, javításával foglalkozott. A repüléssel is itt ismerkedett meg, kezdetben csak a gépeket építette, végül 1910-től már repüléseket végzett. 1911 után bemutató repüléseket tartott közel hetven településen, ezzel is a magyar aviatikát népszerűsítette. Az első világháború alatt repülőszolgálatot teljesített, azonban 1915-ben orosz fogságba esett. 1918-ban tért haza, de ezután már más jellegű munkákat vállalt. A második világháború után megindult a belföldi légi forgalom, és a békéscsabai reptér vezetőjeként dolgozott nyugdíjazásáig. Munkásságát 1953-ban a Nemzetközi Repülő Szövetség kitüntetéssel ismerte el.

A békéscsabai születésű Tevan Andor (1889–1955), tanulmányai befejezése után vette át apja, Tevan Adolf nyomdáját. Ekkor kezdett komoly fejlesztésekbe, és a modernizálásnak köszönhetően igényes kiadványok jelentek meg. A Tevan Könyvtár sorozatban a magyar és külföldi irodalom számos alkotása kapott helyet. Nemcsak a sorozat szerkesztője volt, hanem a könyvek borítóját is maga tervezte. A gazdasági válság miatt a könyvkiadás mellett elkezdett csomagolóanyag-gyártással is foglalkozni, így gyógyszerek, cukorkák csomagoló- és reklámanyagait készítették el. 1948-ban megjelentette Anatole France Jacques Tournebroche vagyis Nyársforgató Jakab meséi című művét, amelyért Pro Arte kitüntetésben részesült.

Kállay Kornél (1907–1973) Békéscsabán született, diplomáját a Gazdasági Akadémián szerezte Mosonmagyaróváron. A tanítói éveket követően, Szarvason kezdett komolyabb kutatásokba. Elsőként ő végzett szántóföldi öntözési kísérleteket, valamint elkezdte a magyar rizstermesztés módszereinek kidolgozását. Később dolgozott az Országos Öntözési Hivatalban, valamint néhány év múlva az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársa lett, és részt vett a Tisza II. vízlépcső agrárgazdasági tervének kidolgozásában is. Utolsó éveiben tevékeny szerepet vállalt az aranykorona-hold értékeinek megállapításában.

A bemutatott személyiségek munkásságukkal nemcsak szűkebb, hanem tágabb környezetük fejlődését is elősegítették. Fontos, hogy újra visszakerüljenek a köztudatba, hiszen ők azok a tehetséges csabaiak, akikre büszkék lehetünk.

 

Megjelent a Bárka 2014/3-as számában.

 



[1] A 14-en 14-ben című időszaki kiállítást 2014. május 15 – július 23-ig tekinthetik meg az érdeklődők a múzeum Múzsák Termében.

 


 

Főoldal

2014. július 25.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Fekete Vince könyvbemutatója BékéscsabánElhunyt Zudor JánosAz MMA ösztöndíjasainak találkozója a Pesti VigadóbanÁtadták az Arany János- és a Gérecz Attila-díjat
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Grecsó Krisztián: VattacukorHalmai Tamás verseiCsillag Tamás verseiBertók László versei
Prózák
Tóth Krisztina: A csizma öltöztetSándor Zoltán: Jelenetek egy kivándorló életébőlLackfi János: Beatles ledarálvaRhédey Gábor novellái
Kritikák
Az értelmezés füstcsíkjai - a Lözsurnál dö Lüniverről Századfordulós akcióregényTörténetek háború után - Horváth László Imre könyvéről Képzelt futás belső tájban
Esszék, tanulmányok
Kazinczy Ferenc Hamlet-fordításárólObjektív helytörténet szubjektív szemszögbőlA valamikori szlovák településből többnemzetiségű, multikulturális város?Csabensis - Háromszáz mozaikból összeillesztett nagy történet
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA