Kritikák

Sarusi jó

 

Sarusi Mihály

 

Jelös napok

 

Falurajz-részlet

 

HÁROMNAPOK

A három farsangfarki nap. Háromnapok a farsang vége: hamvazószerda előtti vasárnap, (húshagyó) hétfő, (húshagyó) kedd napja, a téltemető mulatozás tetőfoka Kisiratoson is. Szögedében farsangháromnapok (BálintSzögedi III/243).

 

HÚSHAGYÓ KEDD

   A III. ezred első éveiben újították föl a régi helyi téltemető hagyományokat. A farsangvégi maszkajárás két főszereplője Tarcsa Marcsa és Löködi Gyurka, kik ebben a farsangban sem lelték meg életük párját. A játékban összeboronálják őket. Mindez nyilván a régi helyi szokás és a tévében látott, rádióban hallott, újságban olvasott honi s világvégi téltemető hagyományok ötvözete. Mindenesetre a Tarcsa Marcsa és Löködi Gyurka alkotta díszes pár a csanádvármegyei magyarság bővérű humoráról, életkedvéről ad nekünk hírt a 2000-es évek elején is.

Az álarcos, maskarába bújt menet végigvonul a falun, fánkot osztogatnak, bábut égetnek, az ifjú pár – Tarcsa Marcsa és Löködi Gyurka – örök hűséget esküszik egymásnak. Eszem-iszom, zene, tánc. Búcsúztatják a telet. A 2011-es iratosi maszakjárás a világhálón is látható (http://www.youtube.com/watch?v=4xuNPUiy-GE): a falujárás után a fiatalok a Gazdaház udvarán tálcolják ki a telet, máglyát raknak és azon elégetik Löködi Gyurkát mög Tarcsa Marcsát.

…(a közeli) Kétegyházán téltemető maszkajárás, (a Duna-parti) Mohácson busójárás, (a dunántúli) Mohán tikverőzés… A kapos(vár)i megyeházán Dorottya a férjfogó bálban… Velencében, Rióban karnevál…Valaha valami hasonló löhetött Kisiratoson is – erre utal, hogy az anyavárosban, Szögedön húshagyói fölvonulás járta.

 

NAGYBŰT

Nagybűt hamvazószerdától húsvétig: Sarusi mama kemény böjtje. Negyven napig húsmentes étkezés, sütés-főzés zsír nélkül, csak növényi eredetű ételökkel, ha szigorú, tejtermék nélkül. Erős böjtben pl. sóbavízbeleves, l. az ételöknél!

 

SZENT GYÖRGY NAPJA

Ha (április 24-én,) Szent György napján már akkora a búza, hogy el tud benne bújni a varjú, jó termés lösz – vélekedtek a régi iratosiak (Vajda N.).

 

BÚZASZENTÖLÉS

Április 25., Szent Márk napja: búzaszentölő körmenet. 1981-ben április 26-a vasárnap, ekkor tartják a búzaszentelő körmenetet a Temlomkertben, a Templom körül.      „(Régen…) Május elején? Amikor már ekkora (mutatja: vagy másfél arasz a búza), körmenettel ment ki a nép a határba, a pap megszentelte a búzát. Vitték a lobogókat…” (öKM 1980). Most csak az istenháza körül, jelképesen.

 

NAGYHÉT

Nagycsütörtök. Ezen a napon elhallgat a harangszó. A harangok Rómába möntek! – mondják.

Nagypéntek. „Nagypéntökön nem harangoznak!” (KI 1977). A kürtösi román sem harangoz, harang helyett tókát ver, tokál. Nagypéntektől föltámadásig, péntek reggeltől (?) szombat estig nem harangoznak. A kürtösi románok (a maguk nagyhetében) a tókát használják a harang helyett, a magyarok a kereplőt. A gyerekek járták a falut a kereplőkkel. Amikor (nagyszombat este) megszólal a harang, az asszonyok söprik a ház elejét és mondják:

Békák, kígyók, bogarak,

Kerüljétek (el a) házunkat!

„Húsvétkor stációjárás! Végigjátszották – az 1930-as években – Jézus szenvedését a 12 apostollal. Ki volt osztva a szerep, és azok egymással beszéltek egyházi nyelven. Menet közben. Én nem láttam! Nagypénteken? Úgy hiszem! Vagy nagyszombaton? A temetőben kálvária, talán itt volt a stációjárás?...” (öKM 1980). A temetőbeli 14 állomást érintő körösztútjárás ma is él.

           

HÚSVÉT (SZENT NAPJA)

Húsvét vasárnap föltámadási szentmise a templomban, föltámadási körmenettel.

„A húsvét a zsidóknál a legnagyobb ünnep, tavaszünnep, tőlük ered a mi húsvétunk. A románok (Kurticson) – az 1930-as években nem locsolkodnak, de piros tojást minden háznál hatalmas kassal festenek. A legények, lányok kimennek a piactérre, a tarisznyájuk tele tojással, és azt mondják egymásnak: Csoknyálunk! Románul „Csoknyim!” Csoknyálás. Markukba fogják, csak a vége van kint az összeszorított markukból (öklükből) és összeütik! Előbb a hegyivel, utána a hátuljával. Aki betörte a másikét mindkét oldalon, azé lett a másik (tojás)! Akié erősebb volt. Mind a kettőt be kellett törni, különben nem lett az övé. Hemmert Miki (fodrász, mesélőnk mesterének a fia) fából csinált, befestette, elnyert egy tarisznyával. Hazahozta, megettük, s megint kiment, de rájöttek, csúnyán elverték. A Csoknyim: Üssük össze!” (öKM 1983)

            A kürtösi románok csoknyálásáról tudnak a mieink, de nem vették át e szokást. Bár ki tudja; ki tudja, ki mit vett át kitől? Szöged vidékén a játékos húsvéti tojáskoccintás régi szokás: a gyerökök összeütik a piros tojás hegyit, akié eltörik, vesztett, s odaadja a nyertesnek – olvasható A szögedi nemzetben.

            Húsvét kapcsán „a fokhagyma, az ostya, a méz, a dió és az alma rituális elfogyasztása” kerül szóba Bajkó Árpád 2012-es kisiratosi gyűjtőútján (Bajkó 211).

 

HÚSVÉT MÁSNAPJA

 

Húsvét hetfű reggelén a kisiratosi legények – ahogy szerte a mi világunkban ‒ vödör vízzel köszöntötték húsvét reggelén a leányokat. Néha hajba kaptak emiatt: „Húsvétkor a kövér szomszéd hideg kútvízzel nyakon csördítette Annus nénédet.

 

Gergely bátyád éppen otthon volt, jól lehordta, majdnem nekiment. Ha még egyszer meg meri tenni, agyonüti!” (öKM 1981). Ma – városi módon ‒ szagos vízzel, kölnivel öntöznek itt is.

                       

HÚSVÉT HARMADNAPJA

„Húsvét harmadik napján, húsvét kedden a lányok jöttek locsolni, kendervirágzásig (jártak)” (öKM 1980).

 

MÁJUS ELSEJE

Újabban Munkás Szent József (egyébként Fülöp és Jakab) napja, a régi májusfa-állítással.

               1831-ben Kisiratos fogadott ünnepe május elseje az epe (epemirígy, azaz a kolera) megszűnése örömére – 1980-ban Thury L. esperesplébános közli a Háztörténetből. „Ezen közönség fogadott ünnepei évenként. 1-ör Május 1-ő napja, az epe mirigy meg szünése hálás emlékezetére szentelve, = fogadatott 1831-ben midőn az ugy nevezett kholera itt ily nagy pusztálása utánn meg szünt = Nagy pompával tartatik.” (HD)

               Száz éve a velünk szomszédos Arad vármegyében már szűnőben volt a májusfa-állítás (Arad vm. néprajza).

 

FAGYOSSZENTÖK

„Májusba gyünnek a fagyosszentök, Pongrác, Szervác, Bonifác” (napjai). Ha az ekkor esedékös hideg napokat túléli a vetés, nem fagy lё gyümölcs, vetemény, jó termés – jó évünk – löhet!

 

PÜNKÖSD NAPJA

Pünkösd vasárnapja, 1981-ben június 7. – hamvazószerda után 50 napra.

               „A lányok összefogóztak egy páran, rózsát tettek a hajukba, körtáncot jártak és énekeltek:

               Mi van ma, mi van ma?

                          Piros pünkösd napja.

               Holnap lösz, holnap lösz

                          A második napja!”

  – énekelték öreg Kurtucz Mihályék gyermekkorukban, az 1920-as, ’30-as években. (Ahogy egész Aradvármegyében Arad vm. népr.) „Mentek a házakhoz és áldást adtak a házra.” Bálint Sándor A szögedi nemzetben e gyermekdal teljes szövegét és dallamát leírja.

               A radnai búcsú napja, l. Lagzi, búcsú, tor.

 

SZENTHÁROMSÁG SZOMBATJA

1831-ben a Szentháromság vasárnapját megelőző napon, június elején baromkút-szentölés. HD: (a XIX. század első felétől) „Ezen közönség fogadott ünnepei évenként… 2-or. Szent Háromság vasárnapját megelözö szombat. Ezen ünnepen az Barom Kutat Processioval ki menvén meg szentelni szokás, minthogy az egész ünnep (:melly buzgon tartatik:) az Barmok veszedelmek elháritásáért szenteltetik az Tellyes Szt Háromságnak.”

 

SZENT ANTAL NAPJA

Június 13., Páduai Antal, Antal napja.

            Szent Antal az iratosiaknak is igen kedves. 1981-ben mondja plébánosunk: minden kedden jönnek (Szent Antal ájtatosságára)… főleg az öregasszonyok a rózsafüzér társulatból. A szögedi világban a keddet a nép Antalnak szenteli (BS: Ünnepi kalendárium). Régi a „kilenc kedd” nevű fogadalmi ájtatosság, később „52 kedd”. „Antal a szegedi dohánykertészek, paprikatermelők védőszentje.” A keddet illetően Bálint Sándortól tudjuk: a középkori eredetű Szent Antal-tiszteletet Szent Annáé váltotta, s lett Kedd Asszony, l. ott., hogy valami azért megmaradjon a Szent Antal hagyományból is a szögedi nagytájon.

 

ÚRNAPJA

Jézus mennybemenetele, júniusban. Körmenet, elöl a pap, rózsaszirmot szórnak az emberek lába elé. Gyönyörű úrnapi körmenet ma már csak a Templomkertben.

 

SZENT IVÁN NAPJA

Június 24., Körösztölő Szent János napja. „Szent Iván éj, szentiványi tűz. Június 24-én este, még Péter-Pál előtt, tüzet gyújtottunk a falu szélén, a Kekecsen a híd után, és átugráltuk; gyerekek, fiatalok; aki átugrotta a tüzet, meggyógyult a kelése, gilvája. A gazdák gyerekei más csináltak, ott nem gyújtottak tüzet, csak a szegények. A zsillériek is odajöttek hozzánk, néha jól összeverekedtünk” – regéli öKM 1980-ban, hogy két év múlva június 26-án így fogalmazzon: „Szentiváni tűzugrás Kisiratoson: aki átugorja, nem lesz gilvája! Utána elmentünk a faluba; az egyik háznál szentiváni alma érett, azt loptuk!” .

Azaz: a gazdák gyermekei már az 1920-as években elhagyták ezt a szokást, csak a szegényfertály népe tartotta Körösztölő János napját.

            Az egész országban egykor a gyermekeknek adták a Szent Iván tüzében sült almát, ami a szögedi világban a fog- és hasfájás orvossága volt – olvashatjuk néprajzi lexikonunkban. Azaz Kisiratoson a XX. század elején nem ezt, hanem a Szent Iván napja táján érő almát nevezték szentiváni almának – legalábbis a fél évszázaddal későbbi emlékezés szerint.

              

SZENT PÁL NAPJA

Ha június 26-án, Pál napján fényesen süt a nap, gyönyörű termést aratunk – vallották a régi öregek. Ahogy az iratosi közmondás állítja: „Ha fényes szent Pál, minden termés szépen áll” – jegyzé népköltési könyvében Kovács Ferenc.

 

SZENT ANNA

Július 26., Szent Anna napja Kisiratos fogadott ünnepe mindenféle csapás (betegség, égiháború, jégverés) ellen – mondják, leírva ennek nyomát nem találtuk. Szegedi Keddasszony, Kedd asszonya. Szent Anna, Mária édesanyja az asszonyok védőszentje. A környéken Szentanna (németjeinek), Kisvarjasnak és az aradi Szilvás-telepi templomnak a védője Anna.

            „Anna asszony, Anna asszony napján, Szent Anna napján, Szent Anna asszony napján nem dógoztak, a tanyákon së vót sënki! Szent Anna fő van fogadva jég ellen. Harminc éve elég gyakori vót a jégverés. Nagy ünnepöt köll tartani, hogy në érje jég a falut” (KG 1980). Ugyanő mondja: „A kösségi ágyúval lőttek, ha jégfölhő gyütt, hogy elzavarják!”.

 

„Szent Anna van fölfogadva jég ellen! A falu régön fölfogadta, hogy védje mög égiháború ellen!” – igazít el harangozó unokanővérem, K. Bözsi. 1980-ban ünnepi nagymise 11-kor, 9-kor kismise. Aznap búcsú Kisvarnyason.

            A nagymisén vagy 30 feketébe bújt ünneplő nő s férfi. A nők bent imádkoznak, a férfiak kívül várják a papot, megbeszélik a templom csinosításának teendőit. Az előbb még itt dolgoztak a 100. évfordulóra megújuló egyházon. A napokban kiesött az állványból egy embör, s csak a csontja törött össze.

            Délután háromkor jön a dologból egy asszony:

            ‒ Na, most már ünnepelhetünk! – szól át az utcán.

„Kürtös fogadott ünnepén a kolhozvilágban hajtották ki az embereket dolgozni. Két asszonyt agyoncsapott a villám. Csak borulás volt, egyet villámlott és kész! Azóta nincs ember Kürtösön, aki kimenne dolgozni a határba a jégeső ellen fogadott ünnepen!” (AB 2002)

 

Kisiratoson hosszú idő után először, látványos keretek közt, 2002. július 26-án Szent Anna napján ismét megülik a falu régi fogadott ünnepét, falunapnak nevezik el az immár hivatalossá tett – több mint egyházi, vallásos – ünnepet. Az azóta évente megismételt ünnepély három napig tart: pénteken kezdődik általában művelődési-művészeti rendezvénnyel (pl. könyvbemutatóval), szombaton a falun végigvivő menettáncos-néptáncos, csikós, fogatos fölvonulással, a Sportpályán, illetve a művelődési ház udvarán lévő szabadtéri színpadon művészeti csoportok előadásával, este bográcsossal, majd hajnalig tartó könnyűzenei hangversennyel és bállal folytatódik, vasárnap ünnepi szentmisével és sporteseményekkel zárul a sorozat.

 

Megjelent a Bárka 2014/2-es számában.

 


 

Főoldal

 

2014. május 09.
Egressy Zoltán tárcái Banner Zoltán tárcái Gömöri György tárcáiVöröskéry Dóra tárcái
Erdész Ádám: Melyik a járható út?Mátkaság a dinasztikus érdekek árnyékában
Lakatos-Fleisz Katalin: HáthaFarkas B. Szabina novellái
Fogyatkozó fagyosszentekTerepi tapasztalat és turbolyológia kezdőknek
Závada Péter: Az illúzió gyarmatosításaPéter Erika verseiMolnár Dávid verseiNyerges Gábor Ádám: Kedves ismerős
Nagy Koppány Zsolt: Nincs már balzsam GileádbanEgressy Zoltán: Legyen akkor, ahogy te akarodMindák Dániel novellái Káli István: Túrókoktél
Zalán Tibor: MiskaGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: A gyulai vérfürdőMárton László: Nibelungok – Ötödik felvonásMárton László: Nibelungok – Negyedik felvonás
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA