Képzőművészet

 

 

 

 

bmzvegleges

 

 

Sturcz János


Kapcsolat a múlttal.

Baji Miklós Zoltán kiállítása a Jankay Galériában*

 


Baji Miklós Zoltán olyan művész, akit nem érdekel a művészet maga. Legalábbis nem önmagában, önmaga kedvéért. Számára a művészet nem cél, hanem eszköz, elsődlegesen spirituális-szakrális, kisebb részben társadalmi-politikai célok elérésének, kinyilvánításának eszköze. A békéscsabai Jankay Galériában bemutatott installációjában is ezt a két területet, egy profán és egy szakrális teret kapcsolt össze. A szubjektív tér-együttesben BMZ saját múltjával nézett szembe. A külső, profán térben életének változó társadalmi közegben zajló, múlandó politikai idejével, a belső, szakrális térben legmélyebb lelki-tudatalatti létének örök, végtelen spirituális idejével.

A kiállítás tulajdonképpen a bevásárlóközpont látszólag valós, de lényegében virtuális terében kezdődött, a galéria üvegablaka egyfajta átlátszó hártyaként, interfészként kötötte össze BMZ és a Csaba Center terét. A kirakat üvege volt az első kép, rajta a kiállítás címe - Kapcsolat a múlttal - szlovákul, mellette ősi magyar rovásírással BMZ sámánistenének, Jabainak a neve, kvázi szignóként. A szlovák nyelvű címben hordozott játékos üzenet északi szomszédaink politikai vezetőinek szólt; a nyelvtörvényt állította a feje tetejéről a talpára, nem tiltva, hanem népszerűsítve, propagálva az itt kisebbségben élő szlovákok nyelvét, ami láthatóan jól megfért az ősi magyar rovásírással. Az üvegen még egy Trabant BMZ-és rendszámtáblája és szemszerűen villogó indexlámpái is felbukkantak, amivel a mögötte húzódó keskeny teret - melyet BMZ az elektronikus demokrácia terének nevezett - egy Trabant belsejévé alakította. A Trabant egy egész korszak, a hazai kispolgári gulyásszocializmus behatárolt mozgásterének szimbóluma lett, ami a háttér falán valóságosan is megjelent. BMZ művében az autó azonban nemcsak politikai, hanem rejtetten személyes jelkép is. A jármű ugyanis a hatalomváltás után nagysikerű helyi rádiósként is működő művész reklámautója lett, melyet saját logóival díszített, s színpadi fellépéseihez is használt. Így az NDK-s papírautó az „elektronikus demokrácia" PR eszközévé vált. Ekkoriban Baji még nem sámánként, hanem ET-ként, extraterritoriális lényként, földönkívüli idegenként azonosította önmagát, s ebben a fellépő jelmezében tűnt fel a különös jármű mellett. A beazonosíthatatlan repülő tárgyként, UFÓ-ként értelmezett Trabant a művész magánéletét is átalakította. Egy alkalommal ugyanis, az esőben - melyet a mai neo-sámán áldásként értelmez - a járgány bedöglött, s a kocsmába szorult BMZ így ismerhette meg jelenlegi feleségét. A személyességet rejtetten a térbeli képeslap hátteréül szolgáló, hatalmasra nagyított üzenő-füzet lap is jelezte, melyet firkák és - részben, azóta halott - barátok telefonszámai borítottak, egyfajta mementóként, hommage-ként.

A politikai emléktérben BMZ - szelíd kritikai eszközök segítségével - azzal a két politikai illúzióval számolt le, amellyel a középgeneráció szembesült. Az első a kommunizmus, amelyet a Kádár-rezsim politikai jelvényeiből készített ikonszerű művel idézett meg. Az elforgatott, ilyen módon érvénytelenített KISZ- és úttörőjelvényekre egy hatalmas phalloszt rajzolt, ami nem annyira a durva kritika, mint inkább a múlton való továbblépés lehetőségét hordozó, valódi teremtőerő személyes-játékos szimbóluma. (Ezért is lett a mű címe Erigált - „felhergelt" - múlt.) A KISZ volt békési székházában talált jelvényekből készített, blaszfémikus „oltár" elé BMZ egy vörös szőnyeget helyezett, amely a békéscsabai úttörőházból való; kopásai, szakadásai még őrzik a lépcsőre terített szőnyegen a használat nyomát. De azzal, hogy BMZ síkban kiterítette, megint csak defunkciótlanította a tárgyat, amely már sem szimbolikusan, sem egzisztenciálisan sem vezetett a magasba, a jó megélhetést biztosító KISZ vezetői irodákba. (Ilyen módon a vörös szőnyeg lelohadt ideológiai péniszként ellenpontozta az Erigált emlékezeten ágaskodó phalloszt.)

A játékos-fallikus élcelődést folytatta az Artpool művészeti központ felhívására készült Bill Clinton-képeslap és a Kakukktalanítás című akciófotó, amelyek tíz évvel a politikai váltás után, 1999-2000-ben készültek, s már egy következő, a kapitalizmushoz fűződő illúzióink szertefoszlását jelzik. Az előbbin a Monica Lewinsky ügyben lejáratódott amerikai elnök jelenik meg ördögként. Az utóbbin BMZ meztelen teste látható, amint egy kicsiny amerikai zászlókkal teli kakukkfészekbe dugja nemi szervét, majd az akció során a McDonald's-os zászlócskákat elégette.

A szintén 1991-ben készített Teremtés I-III. című sorozat a belső szentélyben kibontakozó szent geometriát készítette elő. Már itt feltűnt a csúcsával az ég felé mutató, a tüzes és levegős férfielvet jelképező, illetve a csúcsával lefelé fordított, a föld és a víz elemeit, a női princípiumot jelképező ikerháromszög, amely a belső, spirituális térben hexagrammá egyesülve a teljességet szimbolizálta. Az alakzat középpontjában egy földre vetített videón BMZ sámán megtisztító, tűzgyújtási rítusa, a hely felszentelése, a gyógyító kör megnyitása volt látható, felülről. A földön az eredeti helyszín fotómásolata jelent meg, farönkökből kialakított koncentrikus körökkel, a négy égtáj jelzésével, melyet egy hatalmas, hatágú vascsillag vett körül. A hexagram nem az ismert betlehemi, Salamon- vagy Dávid-csillagra, hanem azokra az ősmagyar természetvallásból megörökölt varázscsillagokra utalt, amelyeket az ún. „csillagos bűvölésekhez" készítettek különböző méretben a közelmúlt és a jelen táltosai. Ezeket a fémcsillagokat gyógyszerek megtisztításához és gyógyításhoz használták, használják, valóban misztikus, megmagyarázhatatlan hatásuk van, a vízben lévő baktériumokat egy éjszaka leforgása alatt elpusztítják, csakúgy, mint a piramisok, amelyeknek bizonyos pontjain a hús vagy a gyümölcsök nem rothadnak meg. A művész intenciója szerint a csillag itt is gyógyító, elvarázsoló hatással bírt, ahogy az a szentély külső falán is olvasható volt: „Aki a csillag közepébe fekszik, teremtő, tisztító energiával töltődik." De egyben azonosult a művész lelkével, vetített képével is. A videón látható sámán a tűz leégése után egy állatbőrt helyez a hamura, lefekszik, s eltűnik, áttűnik egy másik, magasabb, szellemi világba.

A földre helyezett oltárt további szent tárgyak és ábrázolások vették körül, melyekben a korábbiakhoz hasonlóan játékosan keveredtek a szent, a profán és a személyes elemek. A Telik az idő, Pistike című tárgyműben például BMZ nagybátyjának oltárasztalt idéző katonaládája, a háborús tárgyhoz illően megsérült életszimbólumként szolgáló törött tojás és a gyógyító eszközként használt, angyalok által tartott cukros víz csöpögtető. (A sámánizmus szerint az első orvosság a víz.)

A hatszög egymásba hatoló ikerháromszögében felbukkanó női és férfi princípiumot két, primitív szobrok stílusát idéző, csak egészen minimális eszközökkel, főleg fúrással és véséssel formált, az ősmagyar istenanyát, Ukot és az istenapát, Gönüzt ábrázoló vulkáni tufa szobrocska testesítette meg.

A sámán mellett az angyal BMZ Art Angel másik alter egója, mint az égi és a földi erők közötti közvetítő. A tüzet gyújtó sámán is e két világ között teremt kapcsolatot a videón. Az angyal alakja is többféle aspektusban tűnt fel. A Kondor stílusát parafrazeáló képen a hatszöghöz hasonló angyal a szent geometriába illeszkedik, a bizánci és középkori képek hatszögletű dicsfénybe vont kerubjait idézve. A kiállítás talán legmeghatóbb fotóin a földre szállt, földre zuhant (?) angyalok hús-vér emberformát öltöttek, BMZ gyermekei és rokongyerekek testében, azt a szülői tapasztalatot megjelenítve, amelyben érzékeljük, hogy a még kialakulatlan gyermekcsecsemő eredendően szent lény, aki valahonnan máshonnan jön, s csak a felnőtt emberi világ negatív hatására „fajzik el".

Az ősmagyar természetvallás és a sámánizmus elemei mellett megjelent a kereszt is, a személyes emlékezés egy újabb szimbólumaként, egy növényi ornamenssel borított, egyenlőszárú, esendő pauszpapír kereszt formájában, amely BMZ egy fiatalon elhunyt barátja síremlékének terve. Ez a kereszt is jelzi BMZ újabb, mondhatjuk érett műveinek alapvető szemléletváltását, melyet a korai öndestruktív, beavató akciók olykor provokatív jellegével szemben egyre erősebb tolerancia, az emberek és a különböző vallások iránti növekvő megértés, szelídség és szeretet jellemez. Ezt a pozitív spirituális energiát élvezhették Békéscsaba vásárlópolgárai az ádvent, a karácsony és az újév idején, a Csaba Center ideiglenes BMZ-s szentélyében.

 


* A tárlat 2009. november 20-tól 2010. január 13-ig volt megtekinthető Békéscsabán.




2010. május 18.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Ünnepi Bárka-est és díjkiosztóNagy Gábor és Paszkál Gilevszki kapta a 2019-es Balassi Bálint-emlékkardotElhunyt Tandori DezsőTakács Zsuzsa az Artisjus irodalmi nagydíjasa
Ütőér
Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcáiMárton László tárcái Csehy Zoltán tárcái
Versek
Jász Attila verseiLanczkor Gábor versei Muszka Sándor verseiGrecsó Krisztián versei
Prózák
Kiss Judit Ágnes: FeketemagyarHidi Tünde: ÖrökségEgressy Zoltán: Hold onJózsa Péter: Nicolo kapitány jól fizető útja
Kritikák
A balladák vége - Muszka Sándor: SzégyenOtthonosan a szövegbenHátrahagyottakGyermekkor a szögesdróton túl
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA