Hírek
A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát
|
|
Bővebben... |
Ilia Mihály rovata
Vári Fábián László kötetéről
"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...
Görgey Gábor verseiről
„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről
...
Bővebben...
Lanczkor Gábor prózájáról
"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről)
...
Bővebben...
Rónay László beszélgetőkönyvéről
„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet” - Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről”
...
Bővebben...
Déry Tibor balatonfüredi évei
Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...
Tárca
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Orcsik Roland tárcája
„A szerelő kivette az akkumulátort és azóta nem tudok életet lehelni a rádióba. tudom a kódot, de valamit rosszul csinálok. Nagymama vagyok, ehhez mérten kérem a kedves és érthető!!! s...
Bővebben...
Benedek Szabolcs tárcája
„Amikor megláttam a Batthyány-örökmécsesnél, megörültem, mert évek óta nem találkoztunk. Nem tudtam, mi van vele. Valójában sose tudtam." (tárca Hazai Attiláról)
...
Bővebben...
Poós Zoltán tárcája
„arról ábrándozott, hogy felpakolja az IFA-ra a Marshallt, maga mellé ülteti a Fender Statót, és elmegy a haverjaival fellépni Békéscsabára, a Téglába, vagy azon is túl, Tokióba, a Bu...
Bővebben...
Király Levente tárcája
„ilyenkor rendszerint kiabálni kezdett, hogy nem érti, miért épp egy teljesen bekattant asztrofizikust adtak mellé, aki abban hisz, hogy a Napon élet van, és hogy a fény az ő kisugárzásuk...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
Szépirodalom és közélet
„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről)
...
Bővebben...
Itt a tavasz
Akkor csak úgy lazán, OJD-sen - ejszen vóna egy áthidaló megoldás. Nagy Hajnal Csilla helyszíni tudósítása a Szépírók Társasága tavaszi Ir(T)ás táboráról
...
Bővebben...
Magunknak csináljuk?
H. Molnár Ákos helyszíni tudósítása a XVIII. JAK Tanulmányi Napokról, melyet Helyben vagyunk címmel rendeztek meg Pécsen
...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 6982193
|
|
 Mészáros Sándor, Vörös István, Antal Balázs és Bedecs László
H. Molnár Ákos
Elindul visszatérni
Keressük meg Kemény Istvánt. Ma két napig Miskolcon lakik. Nevezzük pénbatnak ezt a napot, és a keresés legyen keresés csupán: bejárható úton megfejthetetlen. Ez itt a Művészetek Háza, a filmfesztivál, kísértet nem járta hely, műút napokban bizonytalan. Mint fattyú gyermek, ki anyja után kajtat, úgy bolyong itt az irodalom. Úgy bolyongok én is. Kísértet járta hely. Keressük a Kedves Ismeretlent, és ha megtaláljuk, talán nem megyünk mellette el.
Végül megtalálom a kávézót, benne a Kemény-magot. Kávé, cigi, sör, rövid. Alapozás. Majd komótos léptek lefelé. Befelé. Valami lényegi irányába talán. Zemlényi nyit. k. kabai fogad, Lakatos Istvánnal beszélget a Kedves Ismeretlen Pryck és Griga történetéből készülő képregény kapcsán. Lakatos a félelmet emeli ki. Patai féregségét, aki nem szerethető, de bálványozni muszáj. A szerző zavartan kaparászik az asztalon, miközben néhány elkészült oldal jelenik meg a kivetítőn. Sok a szöveg. A zseniális mondatokkal magyarázza, amelyeket nem volt szíve megcsonkítani. Ha húzott, fájt neki. Ha olvasta, félt tőle. Ezzel megadta az alaphangot a késődélután és az est további részére. Hiszen az Ady-kocsmában is előkerül a félelem, most már inkább úgy, mint bizonytalanság. A költő és szerepvállalása kapcsán. Három vers adja a beszélgetés témáját: Keménytől a Nyakkendő és a Búcsúlevél, valamint Térey Jánostól a Magyar közöny. Azzal egyetértenek az asztalnál ülők, hogy szükség van rá, hogy költők felszólaljanak. Ugyanakkor abban már bizonytalanok, hogy ezzel a befogadót miként találják meg. Péczely Dóra felhozza követendő példaként a slam poetryt, ahol a társadalomra való reflektálás alapvető. De ez a hagyomány a kortárs magyar lírában elenyésző. Vagyis az olvasó nem fogja komolyan venni egy versben az olyan szavakat, mint a haza, vagy a lélek. Pedig leírhatók. Le kell írni őket, állítja Péczely mellett Szilasi László és Bartis Attila is.
Milián Orsolya tesz elsőként különbséget esztétikai és etikai szempontok között, amelyek együttesével lehetne csak közeledni a nyíltan szerepvállaló költemények felé. Úgy látja, hogy az emberek a magyar múlt feldolgozatlansága miatt nem tudják figyelembe venni az etikai szempontokat egy-egy ilyen versben. Nem tudnak mit kezdeni velük. Pedig már Szálinger Balázs költészetében is jól kivehetőek közéleti utalások, aki ráadásul az egy generációval fiatalabb nemzedékhez tartozik. Sőt, Péczely úgy látja, hogy a kortársaknál valójában vele indult el a lírának egy ilyen irányultsága. Egyébként leginkább a szétválása figyelhető meg a költői és a politikai-társadalmi szerepeknek hazánkban. Például Parti Nagy esetében, akinek a társadalmi szerepvállalása csak a tárcáiban és a publicisztikáiban nyilvánul meg. Ennek egyik oka talán maga a nyelv lehet. Jelen esetben a költői és a hétköznapi nyelv különbözősége. Ami különbözőséget egyébként Kemény leginkább az Élőbeszéd kötetével igyekszik elmosni. Úgy gondolom, részben Szilasi is erre utal a Búcsúlevél kapcsán, amikor azt mondja, hogy „nagyon sokféle embernek képes nyelvet adni". A beszélgetés végére mégis megmarad a bizonytalanság, amikor is Milián elmeséli személyes tapasztalatát a mai húszasok olvasatával kapcsolatban, akik az el kell menni innen gondolatával teszik vissza az asztalra a verset. Ott vagyunk, ahonnan elindultunk. Megkerültük ma is megint a Földet.
 András László, Vörös István, Kemény István és Bartis Attila (fotó: Kishonthy Zsolt)
Másnap. Ide erős szó lenne a kijózanodva. Másnaposan. Ez meg gyenge. Az előző éji beszélgetések, kocsmázások és diszkó után. Fekete pont a szervezésnek. Kilenc óra? Konferencia? Egy órás csúszás. Természetes.
Vissza a kályhához, ha megvan, ha nem dobták ki még. Kemény lírája kapcsán az Ady-hatás. Mészáros Sándor megkérdőjelezi. Nyelvileg, stilisztikailag nem kimutatható. Kemény költészetét a magyar líra hanyatlására adott válaszként tartja fontosnak. Például az öncélú nyelvjátékokkal szemben. Keménynél nem a nyelv a központi téma. Megtartja a tárgyat. Nála a tárgy uralja a nyelvet, és nem fordítva, mondja már Antal Balázs. Majd Bedecs László viszi ezt tovább a felelősség irányába, amivel együtt jár a tárgy fontossága. Úgy gondolom, ezen a ponton válik különösen izgalmassá Kemény költészete. Vagyis, ha a felelősség mellé beemeljük a keményi kétely-problematikát. Ennek a két szempontnak az előtérbe kerülése tartja állandó feszültségben a szövegeit. Érezzük rajtuk, hogy valami történik. Valami fontos. Amivel kezdeni kell valamit. Például szervezni egy konferenciát köré. Ahol már azzal is teszünk egy gesztust, hogy csendben jelen vagyunk. Felsorakozunk a költészete mögé (Bedecs).
Ugyanakkor talán érdemes megemlíteni néhány szóban Kemény prózáját is. Elsősorban a Kedves Ismeretlent. Leginkább annyiban, amennyiben a lírájához kapcsolható. Milián beszél a történelemszemléletéről, a rá jellemző szétdaraboltságról, és az idősíkok egymásra csúsztatásáról, amelyek jelen vannak Kemény költészetében is. Mindezeket a regényben (most engedjük meg magunknak, hogy csak így, mindenféle definíció nélkül regénynek nevezzük a művet) igyekszik kibontani. Vagyis a Kedves Ismeretlen rövidtörténetekre jellemző darabossága folytán, mintegy a nagytörténetek ellen szól. Mondhatjuk, ez a nagytörténet halála.
De mi marad utána? És Kemény után? Milyen a hatása az őt követő generációkra? Benedek Anna józanul felméri a helyzetet, és csak annyit mond elsőre, hogy ez a hatásvizsgálat ilyen kis idő távlatából nehéz. Pontosan kijelölni a metszéspontokat szinte lehetetlen. Mégis, ami tisztán látszik, és a fiatalabb generációknál (például a Telep csoportnál) egyértelműen Keményhez köthető az a magánmitológia. Magánmitológiák kialakítása költészetükben. A keményi magánmitológiáról Nemes Z. Márió állítása a legérdekesebb, aki amellett érvel, hogy Kemény költészete egyre inkább az alanyiság felé tolódik el. Egyfajta (túl direkt) vallomásosság felé, amelyet jól ellensúlyoz lírájának magánmitologikus mivolta. Ez a sejtető jelleg, amely a titkot érzékileg mutatja fel. A titkot, ami nem más, mint az identitás, amely állandó probléma Keménynél (is). Nemes Z. a keményi előképet épp ezért a képiség és a személyesség fő csomópontjaiban látja a fiatal lírikusoknál. Így viszik tovább Keményt, de még inkább így utaznak tovább Keményen. De mégis merre tart Kemény? Nehéz megmondani. Valahova mindig visszatér. A róla való beszélgetés is. Egy ideig tart valamerre. Majd kezdődik elölről. Vagy a végéről. Nehéz megmondani.
Mégis furcsa, és rossz szájízt hagyott bennem, mert valahol a két nap folyamán felmerült a kapu kérdése nyugat felé. Hogy a németek, és esetleg még a franciák (talán egy félmondatban). Mintha lenne út, mintha lehetne arra is tartani. Keménynek is. Mégsem folyt tovább. Ott maradt elharapva a kérdés, és a válasz azóta is gazdátlanul. Ráadásul az egész konferencián említést sem kapott Guillaume Metayer neve. Remek tanulmánya Kemény történelemfogalmáról, arról nem is beszélve, hogy ő Kemény francia fordítója. Pedig, mintha valóban lenne út, amerre tartani lehet(ne). Arra is. Csak rá kellene lépni, mert így hiábavaló. Kedves Ismeretlen marad, aki ma két napig Miskolcon lakott.
Az idei Műút-nívódíjakról lásd: http://muut.blog.hu/2011/09/25/nivodijak_2011
|
|
Frissek
Nagy László Emléktúra
A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük
„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...
Szépírók közgyűlés
A Szépírók Társa-ságának május 16-i közgyűlésén Mészáros Sándort választották elnöknek a Petőfi Irodalmi Múzeumban
...
Bővebben...
Kürti László versei
Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
„a világban jelen lévő emberi szenvedés mérséklését, majd megszüntetését pedig a tudatosan választott kihalásban látja" (Koczka Szilárd írása David Benatar könyvéről, a Better Never to Have Been-ről)
|
|
Bővebben... |
Vatikáni napló
Sztakó Zsolt olvasó-naplója Karol Sidor Vatikánsky dennik (Vatikáni napló) című könyvéről
...
Bővebben...
A viskó
Limpár Ildikó olvasó-naplója William P. Young A viskó című regényéről
...
Bővebben...
Hugo Cabret
Lovász Andrea olvasó-naplója Brian Selznick A leleményes Hugo Cabret című könyvéről
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója (összes)
Szépirodalom
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Kürti László versei
Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Győri László versei
Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Péter Erika versei
A Csodavárás, a Kottalapok, A múlt foglalatában és az Évtizednyi remény című művek, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Csík Mónika versei
A vajdasági költő Három szín: piros, Három szín: kék és Három szín: sárga című költeményei, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Színház
Várszínház 49. évad
A Shakespeare-bemutatók mellett többek közt Goldoni-, Székely János- és Erkel Ferenc-művekből, valamint jazz-, blues-, nép- és világzenei programokból válogathat a közönség nyáron Gyu...
Bővebben...
Három új magyar dráma
Farkas Wellmann Éva írása a XVII. Magyar Drámaíró Verseny gálaestjéről, Egressy Zoltán, Garaczi László és Szabó T. Anna darabjainak a bemutatójáról
...
Bővebben...
A drámaverseny cikke
Kihúzták a Magyar Nemzet Hétvége mellékletéből azt a - Rákosi Mátyás életét bemutató kiállításról szóló - cikket, melynek alapján Egressy Zoltánnak, Garaczi Lászlónak és Szabó...
Bővebben...
Niedzielsky Katalin blogja
Niedzielsky Katalin a 3. csapat próbafolyamatáról, Koltay Gábor Szabó T. Anna darabjából készülő rendezéséről ír (a színészek: Fehér Tímea, Gubik Petra, Katkó Ferenc, Kovács Edit, ...
Bővebben...
Tari Sarolta blogja
Tari Sarolta Egressy Zoltán darabjáról ír, melyet Marton László rendez és a 2-es csapat próbál: Csomós Lajos, Gulyás Attila, Kiss Ramóna, Komáromi Anett, Liszi Melinda és Presits Tamá...
Bővebben...
Megkérdeztük
Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük
„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...
Megkérdeztük Fehér Bélát
„Az irodalom végül is komoly játék. Annyira komoly, hogy egy könyvben bármi megtörténhet" (Darvasi Ferenc beszélgetett a Kossuthkifli szerzőjével)
...
Bővebben...
Benedek Szabolcsot kérdeztük
"Nehéz eldönteni, hogy mi a lektűr és mi az úgynevezett magasművészet. Nem látok áthatolhatatlan határokat, sőt talán határokat sem" (Szepesi Dóra beszélgetése A vérgrófról)
...
Bővebben...
Temesi Ferencet kérdeztük
Szepesi Dóra beszélgetése Temesi Ferenc Bartók című könyvéről, amely júniusban, a Könyvhétre fog megjelenni az Alexandra Kiadó gondozásában
...
Bővebben...
Megkérdeztük a drámaírókat
Elek Tibor beszélgetett a XVII. Magyar Drámaíró Verseny résztvevőivel: Egressy Zoltánnal, Garaczi Lászlóval és Szabó T. Annával
...
Bővebben...
Kritika, esszé
A hétköznapok líraisága
„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről)
...
Bővebben...
Hamiskártyások
Héjja Julianna Erika „Aki a vak szerencse pajzsa alatt izzadoz..." című tanulmánya, melyben egy az 1830-as években tevékenykedő, gyulai hamiskártyás társaságról ír
...
Bővebben...
Tejmozi
„egyik fő erénye éppen az, hogy nem bántóan kitárulkozó, nem elviselhetetlenül szenvedélyes, ömlengő vagy hatásvadász" (Darvasi Ferenc kritikája Balla D. Károly könyvéről)
...
Bővebben...
Verhovina madarai
„Épp, amikor a legsúlyosabb, legfontosabb szavak, mondatok, gondolatok kaphatnának figyelmet, végeredményben már fölösleges a beszéd" (Tóth Tünde kritikája Bodor Ádám könyvéről)
...
Bővebben...
Felszabadult költészet
Farkas Wellmann Éva kritikája a 2012/2-es Bárkából Lövétei Lázár László Zöld. 12 ecloga című könyvéről, mely az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg
...
Bővebben...
Beszélgetések
Beszélgetés Géczi Jánossal
„Egy irodalmi ambícióval megáldott vagy megvert ember, aki biológus, rögtön identitászavarokkal találja szemben magát. És értetlenséggel" (Szabó Tibor Benjámin interjúja)
...
Bővebben...
Beszélgetés Oravecz Imrével
„anyámat kifejezetten idegesítette, hogy én olvasok, nem hogy meséket mesélt volna nekem" (a Kossuth-díjas íróval Kiss László beszélgetett)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 20.
„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 19.
„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 18.
„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...
Képzőművészet
Szentendre-Fót
Wehner Tibor beszéde, amely Borgó festőművész dr. Hann Ferenc emlékének szentelt kiállításának a megnyitóján hangzott el Szentendrén
...
Bővebben...
Gnandt János 60
Banner Zoltán beszéde, melyet a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett Gnandt János-kiállítás megnyitóján mondott el
...
Bővebben...
holó Hóbel László képeiről
„holó Hóbel egy olyan világot keres, amely tökéletes áttetsző, amelynek nincs árnyéka. Keresi, még akkor is, ha ilyen nem létezett és vélhetőleg nem is fog" (Szilágyi András írása)...
Bővebben...
Új kiállítás a Jankayban
Szilágyi András írása a hatvanéves Szeverényi Mihály festőművész a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett, ünnepi tárlatáról
...
Bővebben...
Arnóti András kiállításáról
"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...
|