Kritikák
Szép könyvek a 20. század elején Békéscsabáról
„Tevan szellemi öröksége a kézművesség és a szellemi műveltség egységének megteremtésében, a hazai könyvművészet felemelésére irányuló törekvésben, a könyvkiadás színvonalának európai szintre...
A magány változatai - Darvasi László novelláskötetéről
„Szinte kivétel nélkül jó írások ezek, egy-két erősen hatásvadász darabtól eltekintve (...). Kiváló és elgondolkodtató szociológiai és lélektani – ugyanakkor ízig-vérig irodalmi – kalauz napjaink...
Markó Béla Fekete Vince könyvéről
„Mert végül is ez a legfőbb referencialitás: saját életünk, amely az elődök életének és az általuk belakott tárgyi és természeti világnak a parafrázisa. Nem tehetek róla, tudni vélem, hogy kontextus...
Pompás paradicsom - Géczi János és Zalán Tibor Onagy Zoltán értelmezésében
„Igen fontos mindkettőjüknél írói fejlődésük saját maguk által interpretált története, gondolataik az írói alkotói módszerről, az írásról mint magányos tevékenységről, az élet és a történet...
Hal soksíkú éneke - Láng Orsolya könyvéről
„A legfontosabb ez: nyugtalanítóan, megrendülésében megrendítően jó irodalom Láng Orsolya könyve.” Molnár Zsófia kritikája a Tejszoborról. 
Az Ezredévkönyvről
Rendhagyó antológia az Előretolt Helyőrség. Ezredévkönyv című, testes és küllemében igen igényes, az Előretolt Helyőrség kiadó huszadik évfordulójára készült reprezentatív összeállítás. Pécsi Györgyi...
„Tárgy küzd a térrel”
„Mintha a kötet-építménybe újra és újra elhelyezne a szerző egy ablakot, amin keresztül az addigiak fényt, friss levegőt kaphatnának, vagy épp ellenkezőleg: az addig elmondottakra zárulna az ablak,...
Szép játék, joga bonito
„Öröm volt olvasni ezt a két könyvet is – mindkettő szép játék, joga bonito, ahogy a brazilok csinálták hajdanán.” Egressy Zoltán és Gazdag József futballal kapcsolatos könyveiről Erdész Ádám írt...
Gömöri György: Tengerre, magyar?
„A magyar viszont láthatóan a tengerfélők kategóriájába tartozik, illetve nagyon sokáig ahhoz tartozott: nem csupán azért, mert egy-egy rövid epizódtól eltekintve Magyarországnak sohasem volt igazán...
Van-e mélysége az élességnek? - Potozky László regényéről
„Furcsa kettősség jellemzi tehát Potozky László első regényét. Láthatóan tehetséges prózaíró műve, de az artikulálatlan apátia időnként hiteltelenné, a túlartikulált bölcseletek, részeges sztorik,...
< >
Magyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcáiSzakács István Péter tárcáiZsille Gábor tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Karácsonyi Zsolt verseiPapp-Sebők Attila verseiTompa Gábor verseiLövétei Lázár László: Szervraktár
Nagy Koppány Zsolt: A masszázsszékMagyary Ágnes: NésopolisSzakács István Péter: Az örökségBecsy András novellái
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Békéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg