Esszék, tanulmányok

 

P__ti_Mikl__s.jpg 

 

Péti Miklós

 

Rímelhet-e az Elveszett Paradicsom?

 

1. Nem, hiszen Milton köztudottan blank verse-t használ, rímtelen ötös jambusokat, mint Shakespeare és Marlowe a tragédiák monológjaiban.

2. Természetesen nem: Milton az Elveszett Paradicsom 1668-as újranyomásához[1] magyarázó jegyzetet fűzött (’The Verse’ – A versmértékről), amelyből kiderül, hogy a versforma megválasztásának komoly tétje van. Milton szerint a „rím se nem szükséges kelléke, se nem igaz dísze a Költeménynek vagy a jó verselésnek, különösen hosszabb művekben, hanem egy barbár kor találmánya.” A rímtelen verseléssel viszont „a hősi költemény visszaszerzi antik Szabadságát, a Rím kényelmetlen, újmódi kötelékéből.”[2]

3. Még jó, hogy nem! Andrew Marvell (1621–1678), aki Milton fiatalabb kortársa, munkatársa és barátja is volt, egy párrímekben írt versben méltatja az Elveszett Paradicsomot. Ez a vers – amely először az eposz 1674-es második kiadásának elején jelent meg, s amelyet a Bárka olvasói immár magyarul is olvashatnak – nem kevés (ön)iróniával taglalja, miért nem kell rímelnie a fenséges műnek. „A verset rímmel összeölteni / olyan, mint nadrágbojtra költeni.”[3] – cikizi Marvell a rímhányó divatmajmokat.

4. Nemigen – addig rendben, hogy Marvell szerint Miltonnak „nem kell a rím”, de ha Milton más kortársait és ismerőseit vesszük, pl. a kor koszorús költőjét, az említett Marvell-versben megcélzott John Drydent (1631–1700), akkor kicsit másként láthatjuk a kérdést. Egy korabeli anekdota szerint Dryden 1674-ben meglátogatta Miltont, és engedélyt kért a Mestertől arra, hogy verses drámát írjon az Elveszett Paradicsomból. Milton ugyanazt a metaforát használta válaszában, mint Marvell: „Dryden úr, úgy tűnik, ön rímbe öltené a soraimat; rendben, megteheti, de némelyik olyan suta és ódivatú, hogy szerintem jobban jár, ha úgy hagyja őket, ahogy voltak.”[4] Lehet, hogy a Mester is érezte, hogy könnyebben eljut a közönséghez a műve, ha rímbe szedik?

5. Még jó! Ilyen hosszú szövegben már csak statisztikailag is valószínű, hogy lesznek egymásra rímelő sorok vagy félsorok. Az Elveszett Paradicsom szövege bizony sok helyen rímel: találhatunk benne tökéletes párrímeket, egy vagy több rímtelen sorral elválasztott rímelő sorokat, belső rímeket, stb. Mi több, maga a versmértékről írt jegyzet is tele van rafinált rímekkel.[5] Lawrence McCauley találóan fogalmazta meg sok olvasó élményét: az Elveszett Paradicsom „olyan rímtelen költemény, amely azt a benyomást kelti, hogy rímel.”[6]

6. Természetesen: a rímekkel való játék része a miltoni poétikának; vannak olyan kritikusok, akik meg is különböztetik a bukás előtti és a bukás utáni, avagy „ártatlan” és „sátáni” rímeket.[7] Megint csak McCauley emlékeztet arra, hogy Miltonnál az ártatlanság állapotának meghatározó jellemzője a változatosság és a kifinomultság, és hogy ennek megfelelően az Elveszett Paradicsom paradicsomi rímei is az Éden dinamikus harmóniáját közvetítik, megidézve egy számunkra már elérhetetlen világot.[8]

7. Igen, hiszen Dryden mellett sokan mások is szükségesnek látták, hogy rímeljenek, amikor angolul vagy más nyelven újramondták Milton eposzát.[9] Van olyan, hogy a korízlés vagy a célnyelv természete nem teszi lehetővé a blank verse használatát (ez szerencsére a magyar irodalmi nyelvre és a kortárs irodalmi ízlésre sem igaz), de van olyan is, amikor a rím a fordítói koncepció része: például Horváth Viktor új fordításában, az eposz negyedik énekének alább közölt két részletében. Éva szerelmi vallomása és az első emberpár esti imája olyan lírai betétek, amelyek akár önállóan is megállják a helyüket[10] – ezt jelzi a fordító döntése is, amikor a rím segítségével szinte észrevétlenül kiemeli őket az eposzi elbeszélésből.



[1] Az Elveszett Paradicsomnak Milton életében két kiadása volt: az 1667-es első, amelyben még 10 énekre osztotta fel az eposz szövegét, és az 1674-es második, amelyben néhány sorral kiegészítette, és 12 énekbe dolgozta át a művet. Az első kiadásnak számos újranyomása volt (1667-ben, 1668-ban és 1669-ben is).

[2] “Rime being no necessary Adjunct or true Ornament of Poem or good Verse, in longer Works especially, but the Invention of a barbarous Age”; “ancient liberty recover’d to Heroic Poem from the troublesom and modern bondage of Rimeing.” A részleteket saját fordításomban közlöm; forrásuk: John Milton, Paradise Lost, szerk. Barbara K. Lewalski, Oxford: Blackwell, 2007, 10. A rímeléssel kapcsolatos korabeli vitákról ld. A. C. Clark, Studies in Literary Modes, Edinburgh, London, Oliver and Boyd, 1946.

[3] “Their Fancies like our Bushy-pointes appear, The Poets tag them, we for fashion wear.” – szó szerint kb.: “A [költők] képei/elképzelései, amelyeket megtüzdelnek/összeöltenek [rímmel] olyanok, mint a mi nadrágbojtjaink, amelyeket divatból hordunk.”

[4] „Mr. Dryden […] it seems you have a mind to Tagg my Points, and you have my Leave to Tagg ‘em, but some of ‘em are so Awkward and Old Fashion’d that I think you had as good leave ‘em as you found ‘em.” Idézi Barbara Kiefer Lewalski, The Life of John Milton. A Critical Biography, 2., átdolgozott kiadás. Oxford, Blackwell, 2003, 508. A részletet saját fordításomban közlöm.

[5] Erről l. Claude E. Wells, “Milton’s ‘Vulgar Readers’ and ‘The Verse’.” Milton Quarterly (1975): 67–70.

[6] Lawrence H. McCauley, “Milton’s Missing Rhymes.” Style (1994): 242–259, 255. A kérdésről ld. még az alábbi tanulmányokat (a teljesség igénye nélkül): John S. Diekhoff, “Rhyme in Paradise Lost.” PMLA (1934): 539–543; Morris. Freedman, “Milton and Dryden on Rhyme.” Huntington Library Quarterly 24.4 (1961): 337; Ants Oras, “Echoing Verse Endings in Paradise Lost.South Atlantic Studies for Sturgie E. Leavitt. szerk. Thomas V. Stroup és Sterling A. Stoudemire, Washington D. C., Scarecrow Press, 1953, 175–187.

[7] L. pl. David Scott Kastan kiadását: John Milton, Paradise Lost, Cambridge, 2005, l-li; vagy Benjamin Lomas tanulmányát: “Rhyme at the Fall in Paradise Lost.” Notes and Queries. March 2019, 75–77.

[8] “Milton’s Missing Rhymes”, 257. A miltoni Paradicsom világáról magyarul l. Péti Miklós, „Változatos látvány, boldog vidéki székhely” Vigilia 2020 (megjelenés alatt).

[9] A Dryden utáni első angol változatot John Hopkins jegyzi, l. Lucy Munro, Archaic Style in English Literature, 1590–1674, Cambridge, Cambridge University Press 234. 1732-ben Swift közöl egy rimes részletet az első könyvből (Milton Restor’d and Bentley Depos’d). Az eposzt rimes hexameterben fordította hollandra Johannes Philippus van Goethem; alliteráló versben az izlandi Jón Þorláksson, párversekben a lengyel Jacek Przybylski, stb. L. Angelica Duran, Islam Issa, and Jonathan R. Olson, Milton in Translation, Oxford, Oxford University Press, 2017, 169, 220, 351.

[10] Lewalski több helyen „szonettnek” nevezi Éva beszédét; Paradise Lost and the Rhetoric of Literary Forms, 23, 107, 201. Mindkét részletet szokás antologizálni is.

 

Megjelent a Bárka 2020/2-es számában.


Főoldal

2020. május 18.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázatot hirdet az idei PesTextLáng Zsolt nyerte a Libri irodalmi díjat, a közönségdíj Grecsó Krisztiáné1% a Körös Irodalmi TársaságnakKihirdették a megújult fordítástámogatási pályázat első nyerteseit
Ütőér
Bék Timur tárcáiKarácsonyi Zsolt tárcáiVári Fábián László tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái
Versek
Fodor Veronika verseiMarczinka Csaba verseiFellinger Károly versei Falusi Márton versei
Prózák
Darvasi László: Egy tehén halálaFiatal írók a bezártságban - Csorvási Noémi: Fontos, hogy ne essünk ki a ritmusbólFiatal írók a bezártságban – Biró Sára: Egy rendszer összeomlása Molnár Krisztina Rita: Gombosdoboz
Drámák
Csík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A Szellemúrnő
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA