A 37. Tokaji Írótábor képekben
Élő nyelv, élő irodalom - Hagyomány és kihívások címmel 2009. augusztus 12-14. között rendezték meg a 37. Tokaji Írótábort.
A megnyitón Kalász Márton köszönti a táborlakókat
A Kazinczy- és Radnóti-kiállítás megnyitóján
Plenáris ülés: Hagyomány és kihívások
Elnökölt: Mezey Katalin, Székelyhidi Ágoston, előadók: Görömbei András, Jókai Anna, Vasy Géza
Görömbei András nyitó előadása Anyanyelv és nemzeti önismeret címmel hangzott el A szöveg azt vizsgálta, hogy a nyelv mint nemzeti identitásképző elem hogyan tematizálódik Nagy László, Csoóri Sándor és Sütő András életművében. Sok az érdekes részlet, például Sütőnek az a megfogalmazott igénye, hogy a mű, a nyelvi produktum maximális pontossággal tükröztesse a világot, a nyelv és a világ egymással kölcsönösen megfeleltethető legyen.
Telt ház előtt
Középen Jókai Anna és Mezey Katalin
Jókai Anna előadása a nyelvművészetről, nyelvbűvészetről szólt, saját példákat is hozott, például arra, hogy milyen nehéz visszaadni egy fordításban, hogy valaki itatja az egereket, vagy, hogy köti az ebet a karóhoz. Stílusra, stílusjegyekre is kitért.
L. Simon László a Kortárs szépirodalom elnevzésű szekcióülésen
A szekcióülésen telt ház, legalább ötven ember volt. Vasy Géza elnökölt, rövid bevezető után Barabás Zoltánnak adta át a szót. Barabás Kanziczyról tartott ismeretterjesztő referátumot, majd ez elmúlt húsz év partiumi irodalmi folyóiratairól beszélt, Várad, Irodalmi Jelen és elsősorban az azóta megszűnt Kelet-Nyugat. Aztán Pécsi Györgyi a fiatal irodalom nyelvhasználati gyakorlatáról, jellegzetességeiről. Öt alkotó egy-egy kötetén keresztül mutatta, mire, hogyan használják a nyelvet az ifjak műveikben: a testiség kiábrázolása Kiss Judit Ágnesnél, az archaizálás Szálinger Balázsnál, a székely (egyszerre dia- és szocio-)lektus Fekete Vincénél, az egyházi szertartások nyelve Borbély Szilárdnál, a marketingtudományok nyelve Szabó Tibor Benjáminnál. Gondos, pontos referátum, bár nem annyira párbeszédkezdeményező, mint inkább ismeretközlő. A harmadik előadó L. Simon László. Szokott témáját vezeti elő, és nagyon invenciózusan: torzult médiaszerkezet, torzult nyilvánosság, és tendencia szerint torzult, egyfelé. Lehet-e, kell-e tenni ez ellen valamit?
„Magyar megfelelő" - nyelvi öncenzúra
Irodalmi est a Paulay Ede Színházban:
40 éves a Forrás, 20 éves a Hitel című folyóirat
Köszöntőt Mezey Katalin mondott
Füzi László főszerkesztő a 40 éves Forrás estjén
Dobozi Eszter olvassa fel verseit.
Buda Ferenc rivaldafényben Szellemes, humoros, tíz emberre való életigenlés lüktet minden gesztusában, lírája izomból és iróniából komprimálódik.
Falusi Márton, Csoóri Sándor, Papp Endre - a Hitel csapata
Az estet Görömbei András nyitotta, ő mutatta be a Hitel történetét, törekvéseit, komoly atmoszférateremtő erővel mesélt a szerkesztőségi munkáról. Görömbei után Papp Endre lépett a mikrofonhoz. Tézisszerűen megfogalmazta a nemzetelvű gondolkodás ismérveit és a nemzetelvű gondolkodó feladatait, hogy a kutató leírni akarja a világot, a forradalmár megváltoztatni. Ezt követően Falusi Márton olvasta fel verseit Zárásként Csoóri Sándor hangsúlyozta, hogy a Terror Háza után létre kéne hozni a Tolvajok Házát, és újra kéne írni a történelmünket, nyelvünket.
Tokaji esték I.
Zene és irodalom, házigazda: a Műút szerkesztősége, valamint Rutkai Bori és a Gyapjas Betonka
Műút-féle vetítés a háttérben, Zemlényi-féle egyedi felkonfok, ezúttal, minden szerzőt egy borhoz hasonlított, így egymás után sorban olvasott furmint és aszú, Turányi Tamás, Kupcsik Lidi, Deák Botond, Csobánka Zsuzsa és Nyilas Attila. Jókat olvastak, és finoman, jó érzékkel, épp annyit, hogy megízlelhesse őket a közönség, kedvet kapjon belelapozni egy-egy Műútba, vagy hazatérve rájuk keresni a neten.
Turányi Tamás a Veres Szekérben
Kupcsik Lidinek igazítják a mikrofont
Zemlényi Attila borokhoz hasonlítja szerzőit
Deák Botond
Nyilas Attila
Csobánka Zsuzsa
Rutkai Bori
Rutkai Bori és a Gyapjas Betonka koncertje igazi színfolt volt, egyedi szöveg- és hangzásvilág. Bori magával ragadó vidámsága, a dalok (nyelvi)játékossága, a zene sokszínűsége jó hangulatot teremtett, s páran táncra is perdültek
Augusztus 13. Széphalom
Kéri Piroska Török Zsófia szobránál
Plenáris ülés a Magyar Nyelv Házában
Fókuszban: a nyelv
A tanácskozáson köszöntőt mondott Ódor Ferenc és Fehér József. Előadást tartott Kováts Dániel (Kazinczyról), Bíró Ferenc (Kazinczyról és a nyelvről), Pomogáts Béla (a nyelvről), Nagy Levente (nyelvünk állapotáról, romlásáról) és Székelyhidi Ágoston (a nyelvről és a nemzetről).
Szinonímák a levegőben
Koszorúzás Kazinczy sírjánál
Gálfalvi György, Iancu Laura, Vári Fábián László
Mezey Katalin, Kukorelly Endre és Ködöböcz Gábor
A tegnap elejtett fonalat nem ugyanott veszik fel az előadók, akik ezúttal kiegészültek Mészáros Sándorral. Sturm László indította az áttekintést a PC jegyében, amit Nagy Gábor pösze beszédnek aposztrofált, de egyből hevesnek tűnő vita generálódott tótozásról és romázásról. Bazsányi próbálta az irodalom felé visszaterelni a szót, Szigeti Csaba pedig a kultúrtöténeti mellett családi legendákkal oldotta a feszültséget. Szentmártoni János a Lackfi János és Vörös István-féle Apám kakasa című kötetről beszélt.
Mészáros Sándor, Bazsányi Sándor valamint Szigeti Csaba Sturm Lászlót hallgatja
Tokaji esték II.
Kukorelly Endre vállalta a konferanszié szerepét, először a nyíregyházi A Vörös Postakocsi mutatkozott be, az alapító-szerkesztő Onder Csaba irányításával, informatív, kellemes bemutatója volt a Tirpákok- tirpák pszicho című számnak. Érdekes, tematikus lapok, erős szövegek, képregénnyé átdolgozott tirpák eposz, szép- és szakirodalom, kritika, sok minden van ebben a lapban.
Nagy Zsuka, Bódi Katalin, Barabás Zoltán is olvastak, jót s jól, majd a Hasas Pasas pacalos-csülkös gasztrotárcája után, az egri Agria következett.
Bertha Zoltán pozicionálta a két éve indult Agriát, Szakolczay Lajos a lap terveiről beszélt, egy óvónéni tanmesét olvasott fel, ami arról szólt, hogy a csigának nincs lába, kinevetik, kicsúfolják, ő meg elszégyelli magát. Aztán kiderült, hogy az esőnek sincs, mégis lóghat neki. És ettől minden megoldódott.
Augusztus 14.
A tábor zárónapján Kazinczy és Radnóti emléktábláját avatták fel a vendéglátó Tokaji Ferenc Szakközépiskola központi épülete melletti Irodalmi emlékparkban. Szavalatok, laudációk, aztán lehullt a lepel a két kisplasztikáról.
Leleplezés
Összegzések, értékelések, majd fogadás. Az általános iskola zsibongójában svédasztal, a mikrofon mögött felsorakozott az írótábor kuratóriuma. Székelyhidi Ágoston összefoglalta a három napban elvégzett munkát, felelevenítve a régi Tokaji Írótáborokat, azok emblematikus szereplőit.
Nagy Gábor, Papp Endre, Sturm László, Szentmártoni János
ATokaji Írótábor díját idén Papp Endre irodalomtörténész, kritikus, a Hitel szerkesztője kapta
Végh Attila szúrós tekintettel néz
A díjazottat Nagy Gábor irodalomtörténész laudálta. Papp Endre röviden köszönte meg az elismerést, elmondta, hogy örül neki, hogy figyelnek a munkájára.
Szerkesztők egymás közt - Szabó Tibor Benjámin és Jenei László
(Feleség) nyugtató bizonyíték-kép, mely bizonyítja, hogy Jenei úr igenis szokott enni (is) Tokajban.