Hírek
 A Magyar Napló Kiadó ismét megrendezi a hagyományos ünnepi könyvheti városnéző irodalmi hajóutat
|
|
Bővebben... |
Ilia Mihály rovata
Vári Fábián László kötetéről
"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...
Görgey Gábor verseiről
„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről
...
Bővebben...
Lanczkor Gábor prózájáról
"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről)
...
Bővebben...
Rónay László beszélgetőkönyvéről
„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet” - Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről”
...
Bővebben...
Déry Tibor balatonfüredi évei
Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...
Tárca
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Orcsik Roland tárcája
„A szerelő kivette az akkumulátort és azóta nem tudok életet lehelni a rádióba. tudom a kódot, de valamit rosszul csinálok. Nagymama vagyok, ehhez mérten kérem a kedves és érthető!!! s...
Bővebben...
Benedek Szabolcs tárcája
„Amikor megláttam a Batthyány-örökmécsesnél, megörültem, mert évek óta nem találkoztunk. Nem tudtam, mi van vele. Valójában sose tudtam." (tárca Hazai Attiláról)
...
Bővebben...
Poós Zoltán tárcája
„arról ábrándozott, hogy felpakolja az IFA-ra a Marshallt, maga mellé ülteti a Fender Statót, és elmegy a haverjaival fellépni Békéscsabára, a Téglába, vagy azon is túl, Tokióba, a Bu...
Bővebben...
Király Levente tárcája
„ilyenkor rendszerint kiabálni kezdett, hogy nem érti, miért épp egy teljesen bekattant asztrofizikust adtak mellé, aki abban hisz, hogy a Napon élet van, és hogy a fény az ő kisugárzásuk...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
Workaholic
„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról)
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
Szépirodalom és közélet
„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről)
...
Bővebben...
Itt a tavasz
Akkor csak úgy lazán, OJD-sen - ejszen vóna egy áthidaló megoldás. Nagy Hajnal Csilla helyszíni tudósítása a Szépírók Társasága tavaszi Ir(T)ás táboráról
...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 7001006
|
Zólya Andrea Csilla
A Gombóchegyen innen
Nem csodálkozom azon, hogy a gyerekek, akik ismerik, meseolvasáskor gyakran kérik a Pukka-történeteket, mint ahogy azon sem, hogy lámpaoltáskor a könyvespolc helyett párnájuk alatt/mellett találnak helyet ennek a mesekönyvnek.
Simon Réka Zsuzsanna első önálló, Pukka és az évszakok című mesekönyve a Lombgyűrű erdő és Péter nagypapa kertjének lakóiról, manókról, virágokról, állatokról mesél csodákkal és meglepő fordulatokkal teli történeteket, melyek mégis tagadhatatlanul rólunk/nekünk szólnak. A csoda e történetekben többször megtestesül, ami bizonyos értelemben Lázár Ervin meséinek hangulatát is megidézi. Valójában általuk a szerző a csoda fogalmának a mindennapjainkban való jelenlétét gondoltatja újra. És itt nem kell nagy ördöngösségre vagy elérhetetlen dolgokra gondolnunk, hiszen a szeretet, jóság, mosoly, megbocsátás, egymás másságának elfogadása, és ezek gyógyító, megújító ereje a csoda, amivel szembesítenek e meseszereplők.
A kötet egyik kiemelt alakja, több mese főszereplője Kapukki Pukka, a jóságos, gondoskodó és leleményes erdei manó, aki Lombgyűrű erdőben lakik, mindig kisegíti a bajból barátait, akárcsak az újonnan érkezőket. Pukka mellett a manók közül megismerhetjük Zöld Elemért, a zöld manók királyát; a mesemanókat (Manó Teri, Manó Feri, Manó Dezső és a még otthon hagyott kistestvérük, Manó Bogár), akik esténként az erdőben lakó állatcsaládokat járják sorba, hogy újabb és újabb meséikkel ringassák álomba a gyerekeket, de ők azok, akik a mesegyárban újabbnál újabb mesék írásán törik a kobakjukat; Könyv Balázst, a mesemanót, akinek feladata a mesékbe látogatni és bátorítani a meseszereplőket; Padlizsán Balambért, a neve ellen tiltakozó konyhai tündért; és feltűnik Manóca, a manók cárja is. A Burgómurgó Nyenyeke és a városi óra című mesében kiderül, a zöld manók közeli rokonai az épp veszélybe került bíborvörös manók, őket szintén Kapukki Pukka menti meg éles eszével a gonosztól. Lombgyűrű erdőben lakik még egy tudóstündér, Argosz. Pukka betegségekor lép színre, ő mutatja meg, milyen nagy ereje van a „nagyadag náthaszomorúság-elűző mosolynak", hiszen a mosoly mindig csodákra képes: gyógyít, és nem csak a manókat.
Természetesen a jóság és a kedvesség nem kizárólagos tulajdonságuk a manóknak, akárcsak az emberek, ők is esendőek, és olykor kibillennek a szerepükből. Így esik meg, hogy a mesemanókat egyik nap ellepi a téli szomorúság, amiért nem tudnak több mesét írni. Könyv Balázs pedig a Piroska és a farkas mesében jártakor túl gorombának találja a farkast, kimenekül a meséből, és megmakacsolja magát. Nem hajlandó többet a meseszereplőkkel foglalkozni a rá leselkedő munkahelyi veszélyek miatt, inkább egy zsebszótáron üldögélve lógatja a lábát, pihen és unatkozik.
Simon Réka Zsuzsanna könyvében a manótörténetek mellett több más izgalmas szereplő meséje is olvasható. Tagadhatatlanul a kedvencem Hapci Franci, a pöttöm, világgá menő, állandóan prüsszögő sárkány. Története így kezdődik: „Hol volt, hol nem volt, Péter nagypapa kertjétől tízvárosnyira éldegélt egy szomorú törpesárkány. Nem nehéz kitalálni, miért volt bánatos. Akkora volt, akár a kisujjad, alig látszott, állandóan ugrálnia kellett ide-oda, ide-oda, ha nem akarta, hogy rátapossanak. Néha ezért úgy érezte, ő nem is sárkány, inkább ugrabugráló levelibéka. Kicsi volt, de ez nem is lett volna akkora baj, csakhogy apró termete mellett mindennapos tüsszögéseivel kellett megbirkóznia. Ha dühbe gurult, nem tüzet okádott, hanem tüsszögött. Halkan, sűrűn, erőtlenül. És ki hallott még ilyet? Az igazi nagy sárkányok vöröslő képpel percenként lehelik ki magukból a perzselő fénycsóvákat. Dirr-durr, sitty-sutty, és már minden lángokban áll. Az ám a sárkányélet! Nem kell ugrabugrálniuk, és csak akkor tüsszögnek, ha elkapják a náthát." A happyend természetesen nem marad el, megtalálja a helyét a kis sárkány, hiszen Pukka maga mellé fogadja, és fontos feladattal bízza meg, az ő dolga lesz letüsszögni a port az apró növényekről, és együtt óvják tovább az erdőt. Azóta a tűzokádás többet nem jutott eszébe. „Vannak annál sokkal fontosabb dolgok egy törpesárkány életében" - zárja a narrátor a történetet.
Ahogy Franci alakja és a manótörténetek is jelzik, Simon Réka Zsuzsanna meséi előszeretettel mozdítanak ki a mesék és a meseszereplők megszokott sztereotípiái és sémái közül. Incselkedik és mókázik a „jól bejáratott meseszereplők" beemelésével, miközben nagyon is új és izgalmas alakokat teremt belőlük. Nemcsak szerethetővé és mókássá válnak így például az addig félelmetesként vagy a gonoszként elkönyvelt figurák, hanem egyúttal tükröt is tartanak, görbe tükröt az olvasónak lehetséges kliséivel és általánosításaival szemben.
Gyakran kell legyőzniük a hősöknek a szomorúságot, majd mindenik mesében szembe kell nézniük vele a szereplőknek, viszont kiváló ellenszernek bizonyul ellene valamennyi esetben a szeretet, a játék és a humor. Tulajdonképpen a Pukka-mesék nyelvezetét, nyelvi fordulatait és történetszervezését is e három tényező határozza meg. Például Zöld Elemér káromkodása és szitokszavai ennek jegyében válnak humoros nyelvi eszközökké: „azt a zöldfelfújta túrósbuktáját!", „azt a zöld teremburáját!", „fékomadta hóhányója", „azt a hat- és hét- és nyolcszázát!" - olvashatjuk a manókirály morgó szavait.
A már említett szereplőkön kívül meghatározó a kötet azon igyekezete, hogy a legkülönfélébb állatokat és élőlényeket idézze meg a mesékben. Ezt az intenciót erősíti a szómágia, ami a valóságos élőlénynevek felsorolása során érvényesül, hiszen neveik magukban is mintha sejtelmes varázsszavakként működnének, érzékeltetve a mesékben a nyelvi humor és a nyelv gazdagságának határtalanságát. Következzen hát e létező élőlények megidézett tárháza: kétszínű tulipán, tigrisliliom, gyöngyike, a nagy szívvirág, japán nőszirom, réti boglárka, közönséges zergeboglárka, sisakviráglevelű boglárka, ázsiai boglárka. De együtt nyújtózkodik ki a földből a bojtocska, a körömvirág, a záporvirág, a hamvaska, a paprikavirág, a kakastaréj és a bársonyka. Tihamér orrán egymás mellett üldögél és énekel a búbos banka, barázdabillegető, citromsármány és a szalakóta, amikor pedig Tücsök Tüccs hegedűje eltörik, a tengelic, gyurgyalag és kenderike zengi a talpalávalót a Lombgyűrű erdő állatainak. Szintén itt kell említenünk A kis lila és a füttyentő című mese főszereplőjét, akiben a pár éve Indiában felfedezett föld alatt élő lila békát ismerhetjük fel. De természetesen Burgómurgó Nyenyeke megfejtésre váró rébuszai is növényneveket rejtenek: seprűzanót, olocsáncsillaghúr és keserű csucsor.
A Pukka és az évszakok című mesekönyv erőssége a rövid, a 3-4 év feletti gyerekek számára már élvezhető, fordulatokkal teli és sok-sok humorral fűszerezett történet. Egy részük, a Pukka-történetek és a Lombgyűrű erdő lakóiról szólók mesefüzérként kapcsolódnak össze. A többiek, a Péter nagypapa kertjének lakóit idézők vagy Zsuzsanna nagymama gombjairól szólók külön álló történetekként olvashatók leginkább.
Szerencsésen talál egymásra a kötetben szöveg és kép. Kovács Katalin remek illusztrációi még kedvesebbé teszik a könyvet azzal, ahogy képi eszközeik révén gazdagítják a szöveget, egyben arcot adva a szereplőknek. Kétségtelenül hatásosak a karakterábrázolásai - nekem Kapukki Pukka, Hapci Franci, Sün Sámuel és Manó Bogár arcvonásai a kedvenceim.
Simon Réka Zsuzsanna: Pukka és az évszakok. Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2011
|
|
Frissek
Maros András prózája
"Fogod magad, felteszed a facebook-ra, hogy főztél egy paprikás krumplit, egy órán belül harmincan lájkolják. Ne mondjátok, hogy nem esik jól!"
...
Bővebben...
Magyar Napló-hajó
A Magyar Napló Kiadó ismét megrendezi a hagyományos ünnepi könyvheti városnéző irodalmi hajóutat
...
Bővebben...
Aranykönyv-díjak
Hegyi Barbara, Müller Péter, Molnár Ferenc, Szabó Magda és Frei Tamás művei lettek a magyar győztesek
...
Bővebben...
Falusi Márton verse
„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad."
...
Bővebben...
Workaholic
„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról)
...
Bővebben...
Nagy László Emléktúra
A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
 Fodor György olvasó-naplója Nagy Bandó András 575 haikut tartalmazó kötetéről
|
|
Bővebben... |
David Benatar könyvéről
„a világban jelen lévő emberi szenvedés mérséklését, majd megszüntetését pedig a tudatosan választott kihalásban látja" (Koczka Szilárd írása David Benatar könyvéről, a Better Ne...
Bővebben...
Vatikáni napló
Sztakó Zsolt olvasó-naplója Karol Sidor Vatikánsky dennik (Vatikáni napló) című könyvéről
...
Bővebben...
A viskó
Limpár Ildikó olvasó-naplója William P. Young A viskó című regényéről
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója (összes)
Szépirodalom
Maros András prózája
"Fogod magad, felteszed a facebook-ra, hogy főztél egy paprikás krumplit, egy órán belül harmincan lájkolják. Ne mondjátok, hogy nem esik jól!"
...
Bővebben...
Falusi Márton verse
„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad."
...
Bővebben...
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Kürti László versei
Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Győri László versei
Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Színház
Várszínház 49. évad
A Shakespeare-bemutatók mellett többek közt Goldoni-, Székely János- és Erkel Ferenc-művekből, valamint jazz-, blues-, nép- és világzenei programokból válogathat a közönség nyáron Gyu...
Bővebben...
Három új magyar dráma
Farkas Wellmann Éva írása a XVII. Magyar Drámaíró Verseny gálaestjéről, Egressy Zoltán, Garaczi László és Szabó T. Anna darabjainak a bemutatójáról
...
Bővebben...
A drámaverseny cikke
Kihúzták a Magyar Nemzet Hétvége mellékletéből azt a - Rákosi Mátyás életét bemutató kiállításról szóló - cikket, melynek alapján Egressy Zoltánnak, Garaczi Lászlónak és Szabó...
Bővebben...
Niedzielsky Katalin blogja
Niedzielsky Katalin a 3. csapat próbafolyamatáról, Koltay Gábor Szabó T. Anna darabjából készülő rendezéséről ír (a színészek: Fehér Tímea, Gubik Petra, Katkó Ferenc, Kovács Edit, ...
Bővebben...
Tari Sarolta blogja
Tari Sarolta Egressy Zoltán darabjáról ír, melyet Marton László rendez és a 2-es csapat próbál: Csomós Lajos, Gulyás Attila, Kiss Ramóna, Komáromi Anett, Liszi Melinda és Presits Tamá...
Bővebben...
Megkérdeztük
Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük
„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...
Megkérdeztük Fehér Bélát
„Az irodalom végül is komoly játék. Annyira komoly, hogy egy könyvben bármi megtörténhet" (Darvasi Ferenc beszélgetett a Kossuthkifli szerzőjével)
...
Bővebben...
Benedek Szabolcsot kérdeztük
"Nehéz eldönteni, hogy mi a lektűr és mi az úgynevezett magasművészet. Nem látok áthatolhatatlan határokat, sőt talán határokat sem" (Szepesi Dóra beszélgetése A vérgrófról)
...
Bővebben...
Temesi Ferencet kérdeztük
Szepesi Dóra beszélgetése Temesi Ferenc Bartók című könyvéről, amely júniusban, a Könyvhétre fog megjelenni az Alexandra Kiadó gondozásában
...
Bővebben...
Megkérdeztük a drámaírókat
Elek Tibor beszélgetett a XVII. Magyar Drámaíró Verseny résztvevőivel: Egressy Zoltánnal, Garaczi Lászlóval és Szabó T. Annával
...
Bővebben...
Kritika, esszé
A hétköznapok líraisága
„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről)
...
Bővebben...
Hamiskártyások
Héjja Julianna Erika „Aki a vak szerencse pajzsa alatt izzadoz..." című tanulmánya, melyben egy az 1830-as években tevékenykedő, gyulai hamiskártyás társaságról ír
...
Bővebben...
Tejmozi
„egyik fő erénye éppen az, hogy nem bántóan kitárulkozó, nem elviselhetetlenül szenvedélyes, ömlengő vagy hatásvadász" (Darvasi Ferenc kritikája Balla D. Károly könyvéről)
...
Bővebben...
Verhovina madarai
„Épp, amikor a legsúlyosabb, legfontosabb szavak, mondatok, gondolatok kaphatnának figyelmet, végeredményben már fölösleges a beszéd" (Tóth Tünde kritikája Bodor Ádám könyvéről)
...
Bővebben...
Felszabadult költészet
Farkas Wellmann Éva kritikája a 2012/2-es Bárkából Lövétei Lázár László Zöld. 12 ecloga című könyvéről, mely az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg
...
Bővebben...
Beszélgetések
Beszélgetés Géczi Jánossal
„Egy irodalmi ambícióval megáldott vagy megvert ember, aki biológus, rögtön identitászavarokkal találja szemben magát. És értetlenséggel" (Szabó Tibor Benjámin interjúja)
...
Bővebben...
Beszélgetés Oravecz Imrével
„anyámat kifejezetten idegesítette, hogy én olvasok, nem hogy meséket mesélt volna nekem" (a Kossuth-díjas íróval Kiss László beszélgetett)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 20.
„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 19.
„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 18.
„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...
Képzőművészet
Szentendre-Fót
Wehner Tibor beszéde, amely Borgó festőművész dr. Hann Ferenc emlékének szentelt kiállításának a megnyitóján hangzott el Szentendrén
...
Bővebben...
Gnandt János 60
Banner Zoltán beszéde, melyet a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett Gnandt János-kiállítás megnyitóján mondott el
...
Bővebben...
holó Hóbel László képeiről
„holó Hóbel egy olyan világot keres, amely tökéletes áttetsző, amelynek nincs árnyéka. Keresi, még akkor is, ha ilyen nem létezett és vélhetőleg nem is fog" (Szilágyi András írása)...
Bővebben...
Új kiállítás a Jankayban
Szilágyi András írása a hatvanéves Szeverényi Mihály festőművész a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett, ünnepi tárlatáról
...
Bővebben...
Arnóti András kiállításáról
"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...
|
Impresszum
Kedves Sándor, hamarosan olvassuk, é...
Impresszum
Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szívesk...
Csík Mónika prózája