Hírek
 A Magyar Napló Kiadó ismét megrendezi a hagyományos ünnepi könyvheti városnéző irodalmi hajóutat
|
|
Bővebben... |
Ilia Mihály rovata
Vári Fábián László kötetéről
"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...
Görgey Gábor verseiről
„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről
...
Bővebben...
Lanczkor Gábor prózájáról
"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről)
...
Bővebben...
Rónay László beszélgetőkönyvéről
„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet” - Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről”
...
Bővebben...
Déry Tibor balatonfüredi évei
Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...
Tárca
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Orcsik Roland tárcája
„A szerelő kivette az akkumulátort és azóta nem tudok életet lehelni a rádióba. tudom a kódot, de valamit rosszul csinálok. Nagymama vagyok, ehhez mérten kérem a kedves és érthető!!! s...
Bővebben...
Benedek Szabolcs tárcája
„Amikor megláttam a Batthyány-örökmécsesnél, megörültem, mert évek óta nem találkoztunk. Nem tudtam, mi van vele. Valójában sose tudtam." (tárca Hazai Attiláról)
...
Bővebben...
Poós Zoltán tárcája
„arról ábrándozott, hogy felpakolja az IFA-ra a Marshallt, maga mellé ülteti a Fender Statót, és elmegy a haverjaival fellépni Békéscsabára, a Téglába, vagy azon is túl, Tokióba, a Bu...
Bővebben...
Király Levente tárcája
„ilyenkor rendszerint kiabálni kezdett, hogy nem érti, miért épp egy teljesen bekattant asztrofizikust adtak mellé, aki abban hisz, hogy a Napon élet van, és hogy a fény az ő kisugárzásuk...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
Workaholic
„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról)
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
Szépirodalom és közélet
„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről)
...
Bővebben...
Itt a tavasz
Akkor csak úgy lazán, OJD-sen - ejszen vóna egy áthidaló megoldás. Nagy Hajnal Csilla helyszíni tudósítása a Szépírók Társasága tavaszi Ir(T)ás táboráról
...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 7000334
|
 Tamino szerepében Gulyás Attila
Jászay Tamás
Állatkerti történet
A gyerekek szívéhez a szemükön keresztül vezet az út - gondolhatta Szalma Dorotty rendező, amikor elfogadta Fekete Péter békéscsabai színidirektor felkérését egy szigorúan kiskorúakra átfazonírozott Varázsfuvola-előadás bemutatásához. A színlap korrektül figyelmezteti az operarajongókat: „Wolfgang Amadeus Mozart után majdnem szabadon". És valóban: az alkotók szabadon, sőt helyenként egyenesen szabadosan kezelték a mozarti alapanyagot. A végeredmény egy színes, szélesvásznú állatmese.
Nem, nem emlékszik rosszul a kedves olvasó: a pompás életművet megkoronázó varázsoperában ugyan megfordul mindenféle különös szerzet, ám éppenséggel vadállatok nemigen akadnak (kivéve persze az egyenesen az opera buffa műfajából szalajtott Papageno-Papagena páros állandó attribútumaiként röpködő madárkákat). Békéscsabán az osztrák zeneszerző műve alapos felülvizsgálat után került színre: Gulyás Levente a zenét, Szalma Dorotty a librettót igazította át és tette a gyerekfülek számára is érthetővé, az egész, próbatételekkel megspékelt kalandtúrát - mert ebben az előadásban a fő hangsúly mégiscsak és legelsősorban a látványos kalandokra helyeződik - gondosan megszabadítva minden, egy gyerekdarabban kínosnak gondolt epizódtól (az eleve kissé kusza dramaturgiát Zalán Tibor célirányosan egyszerűsítette). Így aztán az Éj Királynője egyáltalán nem akarja meggyilkoltatni a lányával Sarastrót, Monostatost sem hajtják az itt alighanem ábrázolhatatlan gerjedelmek Pamina felé, de még a valódi cselekményt elindító kígyóirtás is el van kissé mismásolva (a szabadkőműves szimbolika meg nagyjából teljes egészében ugrott, de azzal a felnőtt verzió rendezői se igen tudnak mit kezdeni, úgyhogy ezt a magunk részéről nem is bánjuk).
Papageno és Papagena (Csomós Lajos és Kara Tünde)
Mindezt akár úgy is lehetne érteni, mintha a recenzens az eredeti mű erényeit kérné számon az új opuszon, ám erről szó sincs: kénytelen vagyok elfogadni a rendező döntését, még ha az eredmény nem is győz meg feltétlenül annak helyességéről. Maga a szándék rokonszenves, sőt támogatásra érdemes, hiszen az opera elitizmusát hirdető mítoszt a színházi alkotóknak közös erővel és minél korábban kell lerombolni ahhoz, hogy mindenki számára bebizonyosodjon: a komolyzene korántsem tartozik a korhatáros élvezetek közé.
A békéscsabai vállalkozásban azonban mintha túl sok célkitűzés keveredne anélkül, hogy bármelyik mellett határozottan kiállnának az alkotók. A színpadon ugyanis egymással mérkőzik egy harsány és hatásvadász, ritmikus gimnasztikai elemekkel felturbózott spektákulum, az amerikai rajzfilmeken nevelkedett gyerkőcök figyelmét lekötő kalandjáték, a csupán érintőlegesen, véletlenszerűen felbukkanó generációs ellentétek taglalása és a már említett, tiszteletre méltó kultúrmisszió. Győztesként egyértelműen az első kerül ki a két menetben, másfél órában lebonyolított meccsből, közben azonban a széttartó irányokat egyesítő gondolat - ha volt egyáltalán - észrevétlenül elszivárgott.
Pamina és Monostatos (Gubik Petra és Vadász Gábor)
Mira János praktikus, forgatható falakból álló, villámgyors színváltásokat lehetővé tevő teret tervezett: az egyik pillanatban még a „vámos" Rousseau festett dzsungelében járunk, a következőben már Sarastro zord várában, aztán meg az Éj királynőjének csillagfényes kozmoszában. Rátkai Erzsébet ruháinak a szereplők jellemzésében jut komoly szerep, hiszen itt mindenkiről első blikkre kiderül, hogy hová tartozik. Monostatosból így lesz döglégy, Papagenából csodás átváltozása előtt rút keselyű (?), utána meg csapzott papagáj, Sarastro egy bölcs gorilla maszkját kapja és így tovább (bár hozzátesszük, hogy e téren nem következetes minden jelmez: Sarastro papjai között vízilovat, nyulat és kurtafarkú malacot is találunk - a miértre a válaszokat a szerkesztőségbe várjuk). Tetőtől talpig ember csupán kettő akad a gáton: a nyűgösen ébredő hétköznapi hős, Tamino (Gulyás Attila) és a hisztire hajlamos anyukájától joggal tartó Pamina (Gubik Petra). Kettejükkel, az ő „fejlődésregényükkel", vagyis felnőtté válásuk stációival volna talán a legkönnyebb azonosulni, de a köréjük felskiccelt revü valóban érdekesebb, de legalább is látványosabb annál, hogy az ő sorsuk miatt akár egy kicsit is aggódjunk.
Gulyás Levente zenei átirata mintha a „klasszikusok diszkóritmusban" mozgalom jegyében fogant volna. Hűen leköveti a legismertebb melódiákat, stiláris elhajlásokkal támogatva az értelmezést: karibi beütéstől a rockon át a szintipopig sok minden kavarog az előre felvett zenei alapban. A békéscsabai színészek természetesen nem operaénekesek, mindannyiunk szerencséjére a rendező sem ambicionálja ezt, ám jó érzékkel hívott két operistát két kulcsszerepre: Fábry Gabriella bírja hanggal és energiával az Éj királynőjének hangszálgyilkos szerepét, Gábor Géza pedig a - sajnos - mindent elfedő gorillamaszkja mögül is meggyőző. Ahogy a számos elemében vitatható koncepció is jól érzékelhetően meggyőzte az általam látott harmadik előadáson a gyerekközönséget - és ez alighanem sokkal fontosabb annál, hogy én csupán egy állatkerti történetként fogok emlékezni erre az előadásra.
|
|
Frissek
Maros András prózája
"Fogod magad, felteszed a facebook-ra, hogy főztél egy paprikás krumplit, egy órán belül harmincan lájkolják. Ne mondjátok, hogy nem esik jól!"
...
Bővebben...
Magyar Napló-hajó
A Magyar Napló Kiadó ismét megrendezi a hagyományos ünnepi könyvheti városnéző irodalmi hajóutat
...
Bővebben...
Aranykönyv-díjak
Hegyi Barbara, Müller Péter, Molnár Ferenc, Szabó Magda és Frei Tamás művei lettek a magyar győztesek
...
Bővebben...
Falusi Márton verse
„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad."
...
Bővebben...
Workaholic
„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról)
...
Bővebben...
Nagy László Emléktúra
A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
 Fodor György olvasó-naplója Nagy Bandó András 575 haikut tartalmazó kötetéről
|
|
Bővebben... |
David Benatar könyvéről
„a világban jelen lévő emberi szenvedés mérséklését, majd megszüntetését pedig a tudatosan választott kihalásban látja" (Koczka Szilárd írása David Benatar könyvéről, a Better Ne...
Bővebben...
Vatikáni napló
Sztakó Zsolt olvasó-naplója Karol Sidor Vatikánsky dennik (Vatikáni napló) című könyvéről
...
Bővebben...
A viskó
Limpár Ildikó olvasó-naplója William P. Young A viskó című regényéről
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója (összes)
Szépirodalom
Maros András prózája
"Fogod magad, felteszed a facebook-ra, hogy főztél egy paprikás krumplit, egy órán belül harmincan lájkolják. Ne mondjátok, hogy nem esik jól!"
...
Bővebben...
Falusi Márton verse
„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad."
...
Bővebben...
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Kürti László versei
Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Győri László versei
Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Színház
Várszínház 49. évad
A Shakespeare-bemutatók mellett többek közt Goldoni-, Székely János- és Erkel Ferenc-művekből, valamint jazz-, blues-, nép- és világzenei programokból válogathat a közönség nyáron Gyu...
Bővebben...
Három új magyar dráma
Farkas Wellmann Éva írása a XVII. Magyar Drámaíró Verseny gálaestjéről, Egressy Zoltán, Garaczi László és Szabó T. Anna darabjainak a bemutatójáról
...
Bővebben...
A drámaverseny cikke
Kihúzták a Magyar Nemzet Hétvége mellékletéből azt a - Rákosi Mátyás életét bemutató kiállításról szóló - cikket, melynek alapján Egressy Zoltánnak, Garaczi Lászlónak és Szabó...
Bővebben...
Niedzielsky Katalin blogja
Niedzielsky Katalin a 3. csapat próbafolyamatáról, Koltay Gábor Szabó T. Anna darabjából készülő rendezéséről ír (a színészek: Fehér Tímea, Gubik Petra, Katkó Ferenc, Kovács Edit, ...
Bővebben...
Tari Sarolta blogja
Tari Sarolta Egressy Zoltán darabjáról ír, melyet Marton László rendez és a 2-es csapat próbál: Csomós Lajos, Gulyás Attila, Kiss Ramóna, Komáromi Anett, Liszi Melinda és Presits Tamá...
Bővebben...
Megkérdeztük
Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük
„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...
Megkérdeztük Fehér Bélát
„Az irodalom végül is komoly játék. Annyira komoly, hogy egy könyvben bármi megtörténhet" (Darvasi Ferenc beszélgetett a Kossuthkifli szerzőjével)
...
Bővebben...
Benedek Szabolcsot kérdeztük
"Nehéz eldönteni, hogy mi a lektűr és mi az úgynevezett magasművészet. Nem látok áthatolhatatlan határokat, sőt talán határokat sem" (Szepesi Dóra beszélgetése A vérgrófról)
...
Bővebben...
Temesi Ferencet kérdeztük
Szepesi Dóra beszélgetése Temesi Ferenc Bartók című könyvéről, amely júniusban, a Könyvhétre fog megjelenni az Alexandra Kiadó gondozásában
...
Bővebben...
Megkérdeztük a drámaírókat
Elek Tibor beszélgetett a XVII. Magyar Drámaíró Verseny résztvevőivel: Egressy Zoltánnal, Garaczi Lászlóval és Szabó T. Annával
...
Bővebben...
Kritika, esszé
A hétköznapok líraisága
„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről)
...
Bővebben...
Hamiskártyások
Héjja Julianna Erika „Aki a vak szerencse pajzsa alatt izzadoz..." című tanulmánya, melyben egy az 1830-as években tevékenykedő, gyulai hamiskártyás társaságról ír
...
Bővebben...
Tejmozi
„egyik fő erénye éppen az, hogy nem bántóan kitárulkozó, nem elviselhetetlenül szenvedélyes, ömlengő vagy hatásvadász" (Darvasi Ferenc kritikája Balla D. Károly könyvéről)
...
Bővebben...
Verhovina madarai
„Épp, amikor a legsúlyosabb, legfontosabb szavak, mondatok, gondolatok kaphatnának figyelmet, végeredményben már fölösleges a beszéd" (Tóth Tünde kritikája Bodor Ádám könyvéről)
...
Bővebben...
Felszabadult költészet
Farkas Wellmann Éva kritikája a 2012/2-es Bárkából Lövétei Lázár László Zöld. 12 ecloga című könyvéről, mely az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg
...
Bővebben...
Beszélgetések
Beszélgetés Géczi Jánossal
„Egy irodalmi ambícióval megáldott vagy megvert ember, aki biológus, rögtön identitászavarokkal találja szemben magát. És értetlenséggel" (Szabó Tibor Benjámin interjúja)
...
Bővebben...
Beszélgetés Oravecz Imrével
„anyámat kifejezetten idegesítette, hogy én olvasok, nem hogy meséket mesélt volna nekem" (a Kossuth-díjas íróval Kiss László beszélgetett)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 20.
„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 19.
„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 18.
„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...
Képzőművészet
Szentendre-Fót
Wehner Tibor beszéde, amely Borgó festőművész dr. Hann Ferenc emlékének szentelt kiállításának a megnyitóján hangzott el Szentendrén
...
Bővebben...
Gnandt János 60
Banner Zoltán beszéde, melyet a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett Gnandt János-kiállítás megnyitóján mondott el
...
Bővebben...
holó Hóbel László képeiről
„holó Hóbel egy olyan világot keres, amely tökéletes áttetsző, amelynek nincs árnyéka. Keresi, még akkor is, ha ilyen nem létezett és vélhetőleg nem is fog" (Szilágyi András írása)...
Bővebben...
Új kiállítás a Jankayban
Szilágyi András írása a hatvanéves Szeverényi Mihály festőművész a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett, ünnepi tárlatáról
...
Bővebben...
Arnóti András kiállításáról
"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...
|
Impresszum
Kedves Sándor, hamarosan olvassuk, é...
Impresszum
Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szívesk...
Csík Mónika prózája