Papírhajó - Füttyögés és nahátozás

 A_f__lem__leerd___titka_cs.jpg

 

Nagy Eszter

Fantázia? Őrület?

 

Meddig tart a mese, és hol kezdődik a valóság? Gyerekként sokszor elképzeljük, újra és újra megszőjük a hallott történeteket, fantáziánkban képzelt barátok kaphatnak helyet, mágikus világunk végtelen és mindenre kiterjedő. A mi városunkban lakótelepi gyerekek hada kezelte magától értetődő tényként, hogy a hármas lépcsőházban lakó földszinti bácsi (név szerint Sárkány Béla) egy nyugdíjas sárkány, akinek van egy bácsi alakú kabátja, amit mindig felvesz, ha gyerekeket akar rabolni. Még felső tagozatosként is lehalkítottuk a hangunkat, ha a nyitott ablaka előtt kellett elmennünk.

Lucy Strange első könyvével kapcsolatban is valami hasonló átszűrődésre számítottam, de A fülemüleerdő titka című regényében sokkal többről van szó, mint a fantázia beszűrődéséről a valóságba. A tizenkétéves Henrietta (Henry) és családja vidékre menekül gyásza elől, ahol a kislány magára marad a családja megmentésére és a veszteség feldolgozására tett erőfeszítéseiben. Apjuk pár nap után külföldre utazik, a nevelőnőre hagyva Henry és a karonülő húga gondozását; feleségét pedig, aki összeroppant a fiuk elvesztése miatti gyászban, egy ambiciózus, ám sarlatán orvos gondjaira bízza. Az orvos fokozatosan veszi át az irányítást a magukra hagyott nők felett, becsvágyától hajtva semmilyen eszköztől nem riad vissza. A küzdelmet, tizenkét éve minden élettapasztalatával, melynek nem kis része könyvekből, mesékből származik, egyedül Henry veszi föl, ő igyekszik megoldást találni a végtelenül fájdalmas és abszurd helyzetre. Legnagyobb támasza a képzelete, ami nemcsak bátorságának és eltökéltségének a forrása, de különös szűrőként láttatni engedi számára a tűéles valóságot, amelyik a körülötte lévő felnőttek konvenciók által behatárolt érzékelése számára felismerhetetlenné torzult. Henry olvasmányélményei (az angolszász századelő klasszikusai) megelevenednek, és motívumaikkal, tanulságaikkal, rigmusaikkal formálják az eseményeket. A hangulat ennek ellenére egy pillanatra sem válik komikussá. Akárcsak a régi mesevilágot, itt is mindent beborít egy baljós feszültség: nem Disney birodalma ez, hanem a Grimm testvéreké, kísérteteké, boszorkányoké, mostoháké, elveszett gyerekeké, rejtélyeké. A történet mégsem válik nyomasztóvá. A Henryből sugárzó ártatlanság és jószándék képes az olvasót is „átbizakodni”, a mai ésszel már gyakran fájóan érthetetlen fordulatokon.

Az első világháborúból ocsúdó világ keresi az enyhülést a rettenet után. A veszteségek pedig minden szereplőt közös nevezőre hoznak. Az ezzel járó fájdalommal való megbirkózásra mindannyian más és más taktikát választanak, ezeknek idővel úgy válnak foglyaivá, hogy közben a várt megbékéléshez nem jutnak közelebb. Henry az egyetlen, aki képzelete révén állandó kapcsolatban marad halott bátyjával, aki nemcsak a széthullott család megmentésében tudja őt segíteni, de kivezeti marcangoló önvádjából, az imádott bátyja halála után mindent beborító ürességből is. Másik segítsége az erdőben élő boszorkány, Pille (Moth-Mother), aki remeteként gyászolja a háborúban elveszett fiát, és rémisztgeti a lakókocsija környékére tévedő gyerekeket. A Henry és Pille között szövődő barátság megrendítő módon teszi egymás sorstársává Juliskát és a vasorrú bábát. Szövetségük ereje nemcsak rejtélyeket fed föl, de egy végső lökéssel helyrebillenti mindkettőjük életét, békét, nyugalmat és jövőt biztosítva számukra.

Mindenképp említést érdemel a sokféle női minta, amelyek a könyvben egymás mellé kerülnek. Henry figurája felülírja a kislányokról kialakult sztereotípiákat, bátorsága, eltökéltsége és megingathatatlan érzéke a jóra univerzális példaképpé emeli. Alakja körül olyan kérdések koncentrálódnak, amelyek mindenképp megérnek egy beszélgetést ma elő kortársaival. Ugyanakkor a két világháború között játszódó történet a korszellem ismerete nélkül valószínűleg nehezen értelmezhető a tizenéves korosztálynak.

A regény végeztével sokat gondolkodtam azon, hogy kezébe adnám-e egy tízéves gyereknek a könyvet, követve a kiadó korosztályos ajánlását, és végül arra jutottam, hogy kíséret nélkül semmiképpen. A téma önmagában súlyos és érzékeny, a történelmi beágyazottság értelmezésében elkelhet a segítség, ezért jó, ha adott esetben egy felnőtt támpontokat, válaszokat tud adni a felmerülő kérdésekre.

(Lucy Strange: A fülemüleerdő titka, ford. Ruff Orsolya, Manó Könyvek, 2017, 304 oldal, 2690 Ft)


 

Főoldal

 

2018. május 30.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Új szerelmes regényt mutatott be Temesi Ferenc BudapestenÁtadták az idei Déry Tibor-díjakatÚj kültéri kiállítás nyílt a Magyar Írószövetség székházánálA Szépírók Társasága XIV. Fesztiválja
Ütőér
Kiss Judit Ágnes tárcáiMárton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái
Versek
Bertók László versei Csobánka Zsuzsa verseEgressy Zoltán verseiGrecsó Krisztián: Józan ima
Prózák
Sándor Zoltán: Jelenetek egy kivándorló életébőlLackfi János: Beatles ledarálvaRhédey Gábor novelláiMagyariné szeretője
Kritikák
Történetek háború után - Horváth László Imre könyvéről Képzelt futás belső tájbanA pénz hatalma - Száraz Miklós György: OsztozkodókA megőrzés makacs igyekezete
Esszék, tanulmányok
Objektív helytörténet szubjektív szemszögbőlA valamikori szlovák településből többnemzetiségű, multikulturális város?Csabensis - Háromszáz mozaikból összeillesztett nagy történetCsabatörténet dióhéjban
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA