Nagy Eszter
Felkészülni relativitáselméletbőlNagy becsben tartom azokat a szerzőket, könyveket, amik képesek úgy megszólítani a gyerekeket, hogy közben a szülőknek is tartogatnak valami meglepetést. Különösen az esti felolvasások közben lendít túl a holtponton egy-egy jófajta kikacsintás, ami úgy csiklandoz meg, hogy közben az átszellemülten hallgató gyereket sem zökkenti ki a történetből. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Delta, a Cosmos és a Big Bang Theory megszállott rajongójaként alapból érdekelnek a fizika aktuális felvetései, akkor már nem is kérdés, hogy Farkas Róbert rókáival is mindenképp meg kellett ismerkednem. Az IndiGogo-s angol nyelvű kiadásról lemaradtam, de sebaj, idén ősszel a Kolibri gondozásában magyarul is megjelent a könyv. Kicsit sajnáltam, hogy az éjszakák szeptemberre már hűvösre fordultak ahhoz, hogy szabad ég alatt, zseblámpafénynél kukkantsunk bele a fiammal az univerzum titkaiba. Oda se neki, zseblámpázni a kanapén is tudunk, és mint kiderült, a csillagos ég helyett még a szimpla mennyezet alatt is lehet bárkiből asztrológus. A két róka, apa (anya?) és gyereke beszélgetése mentén haladunk előre a történetben. Jobban mondva az Univerzumban. És tulajdonképpen az előre felé haladás is erősen kétséges. A kölyökróka kérdései pont annyira ugrálnak a különböző témák között, mint ahogy az elektronok mozognak az atommag körül. Vagy ahogy a gyerekek kérdeznek a világról. A bölcs válaszok alaposan átgondoltak, kiválóan rezonálnak a kis kérdezőnek a világról eddig megszerzett tudására. Az oldalpárok bájos illusztrációi (szintén Farkas Róbert munkái) pontosan követik a szöveget, ügyesen elkerülve a magyarázó ábra csapdáját. Inkább a két szereplő közötti meghitt nyugalom és a világ végtelensége járja át a képeket. Noha valószínűleg többször is előkerül majd ez a könyv, egyáltalán nem kell az ismétlés unalmától tartani. A szereplők beszélgetésének menete az első átolvasás után már inkább a színteret biztosította a fiam számára ahhoz, hogy saját kérdéseit is feltehesse. Erős a gyanúm, hogy erre a lehetőségre a gyerekek maguktól ráéreznek. Úgy sejtem, hogy a kisróka kérdései annyira közel állnak a saját gondolkodásukhoz, hogy második, harmadik, sokadik olvasás után maguk is kisrókává válnak, és elindulnak saját útjukon az Univerzum megismerésében. Az előrelátó szerző és a kiforrott koncepció („Sose felejts el kérdezni!”) erre az esetre is fölkészült. Meglehetős megkönnyebbüléssel fedeztem föl, hogy a szokásos Wikipédián turkálás helyett minden oldal alján további hasznos kiegészítő információkat találhatok az adott témához. Ezek az adalékok tipográfiailag is elkülönülnek a felolvasandó szövegektől. Régen bogarásztam ilyen elmélyült érdeklődéssel apróbetűs szövegeket. Ugyanakkor azt is be kell hogy valljam, előfordult, hogy az egy-két mondatba besűrített információmennyiség megértése és válasszá formálása erősen feszegette a határaimat. A Plank-hossz, a többdimenziós tér vagy a húrelmélet bővebb kifejtése, magyarázata próbára teszi, rosszabb esetben el is bizonytalaníthatja a szülőt. Tiszteletre méltó a törekvés a fizika jelenlegi slágertémáinak érintésére, ugyanakkor a kevesebb ebben az esetben biztosabb támaszt adott volna a felnőtt mesélőknek is. A témavezetés másik botlása, hogy éppen az alcímben beígért kérdésre, a csillagok születésére nem ad választ. Igaz, a kisróka rá sem kérdez a keletkezésükre, így a rókák beszélgetése nem tér ki erre a fontos momentumra. Egyedül az egyik lábjegyzet súg fél mondatot a titkozatos por- és gázfelhőkről. Az angol nyelvű kiadás eredeti alcíme („Your very first book about astrophysics”) ebből a szempontból sokkal pontosabb és ennélfogva szerencsésebb választás volt. De semmi nincs veszve! Az világegyetemről a végtelenségig lehet mesélni és beszélgetni, úgyhogy rókáink is remélhetőleg folytatják kalandozásukat, és nemsokára kézbe vehetjük a fényről szóló következő részt. Addig is szépen csendben felkészülök relativitáselméletből és mindabból, ami most még nem jut eszembe, de fontos és/vagy hasznos lehet. (Farkas Róbert: Az első könyvem az Univerzumról – Hogyan születtek a csillagok? , Kolibri, 2017, 38 oldal, 1999 Ft)
2017. december 17. |
Papírhajó - Füttyögés és nahátozás Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet! A regisztrációhoz kattintson ide! A bejelentkezéshez kattintson ide! Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan. |
Hírek
Könyvfesztivál, 2018 Könyvet a szórványba! Sayfo Omar és sikerregénye Békéscsabán Így gondozd a kultúrádat! 1% a Körös Irodalmi TársaságnakCsoda a cirkuszban irodalmi pályázat25. Budapesti Nemzetközi KönyvfesztiválÚj Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjasokEredményes drámapályázat a rendszerváltoztatásrólNádas Péter kapja az idei Aegon Művészeti DíjatA 2018-as POSZT versenyelőadásaiÚj pályázatok fiatal íróknak és színházi szakembereknekIrodalmi díjak a nemzeti ünnepen - 2018 Krasznahorkai László ismét esélyes a Nemzetközi Man Booker-díjraÖsszes
Versek
Prózák
Darvasi László: Akik áttáncolják a háborútHartay Csaba novelláiPataki Tamás: HungarooptimizmusHálára kötelezett emberek Béres Tamás: AmnéziaJuhász Tibor novellái Tamás Dénes: A gyilkos fényKiss László: Tisztelt Miniszterelnök Úr!Kiss Judit Ágnes: A női princípiumFekete Vince humoros prózái Hagymavágás gyorsan, egyszerűenArról, hogy mi a groteszkOnyanyi munyu, avagy bevezetés a kútológia elméletébeAutóink egészsége mindannyiunk érdekeÖsszes
Kritikák
Világunk takargatnivaló darabjaMándy-portré és korrajz egyszerrePusztulás gyerekszemmelCélia, avagy a nem létező főhős Magánszemmel látni és láttatni - Tarján Tamás könyvérőlStand up-Hrabal - Bödőcs Tibor könyvéről Annus aureus, avagy nem mind Arany… Háború vanSzó, kép, írás Válságmonológok - a Júlialepkéről Nyilvánvaló - Szakács István Péter novelláiról „Szemétdomb az egész világ”Minimalista körkép - Fekete Vince válogatott kötetérőlÁll a bálÖsszes
Esszék, tanulmányok
A kiegyezés megítélése az 1919 és 1945 közötti magyar historiográfiábanGrendel Lajos irodalmi és közéleti szerepvállalásaiAz örök ritornellA Bárka-díjasok (és antológiájuk) Harminc év után: 1988. januárTörténetek a vidéki rendszerváltozás kezdeteirőlAz érzelmek viharában – Az 1867-es kiegyezés rendhagyó megvilágításbanRossz időkben bukott angyalokElek Tibor: 25 évesek vagyunkA fellázadt Bethlen MiklósTengerre, magyar? II.Egymás hiányai - Szabó Magda Für Elise című regényérőlAdvent, négy óraA dilemmás költő - Közelítések Csoóri Sándor kései verseihez Összes
Drámák
A jó tanuló felel
Falvai Mátyás Karinthy Frigyesről Miklya Anna Mikszáth KálmánrólBene Zoltán Tömörkény IstvánrólSopotnik Zoltán Nagy LajosrólPotozky László Franz KafkárólCsepregi János Csáth GézárólDemény Péter Mikszáth KálmánrólKrusovszky Dénes NovalisrólBabiczky Tibor Krúdy GyulárólMaros András Gelléri Andor EndrérőlÖsszes
Tündérkert
Kiss Tibor Noé: Tovább és továbbSopotnik Zoltán: Megismerni a metafizikátHorváth László Imre: Kedvenc olvasmányaimMaros András: Pisti és VerneTallér Edina: BowieÁfra János: Nem érteni és megszeretniTóth Kinga: TülkölniFerdinandy György: A művészet a sérültekéSzilasi László: Nem tudom...Csabai László: Hitetlenül hinniÖsszes
Bejelentkezés
|