Heizinger Anita
Az esti mesék új generációja
Szerettem a meséket és a mesekönyveket − családi legendák szólnak arról, hányszor kértem még egyet és még egyet. És bár még a mi korosztályunk papíralapú meséken nőtt fel, a Z-generációt egyre több helyen digitális alapon vélik megszólítani. Nekik szól a BookrKids nevű alkalmazás is. Az alkalmazást okostelefonra vagy tabletre lehet telepíteni. A kezdőoldal grafikája nagyon kedves (ezt a grafikát követi a honlap is), és a bal oldali „csúszkával” az életkor beállítása is sokat segít a böngészésben. Tartalmaz egy praktikus keresőt is, amelyikben cím, korosztály, sőt kategória alapján is lehet keresni. Ez utóbbi azért nagyon szimpatikus, mert igazán gyerekbarát módon lett elkészítve, kis ikonokra kattintva (pl. űrhajó, kosárlabda, karácsonyfa) választhatjuk ki a megfelelő mesét. A Mesetárban ezek egyébként is kategorizálva vannak: az ingyenes mesék kezdik a sort, szerencsére hetente bővülő repertoárral és aktualitásokkal (pl. anyák napja), majd ezt követik az újdonságok, állatmesék, a kortárs művek, mesék a tanuláshoz, majd a klasszikusok és végül a már letöltött mesék. Ez a kategorizálás ugyan kicsit következetlen, logikusabb lett volna a kortárs és klasszikus meséket egymás után rakni, ugyanígy az állat- és tanuláshoz szükséges meséket is. A már meglévő mesék is kerülhettek volna jóval előrébb, első vagy második helyre, hiszen az ember leggyakrabban a már polcán lévő könyvekből válogat, még ha az virtuális is. Szerencsére az ingyenes fül alatt is széles skálán válogathatunk, megfér egymás mellett a klasszikus (Szepes Mária: Pöttyös Panni), a tanulást segítő irodalom (Yann Walcker: Ludwig von Beethoven) és a kortárs is (Tóth Krisztina: Anyát megoperálták), sőt magyar gyermekkönyvek idegen nyelven is elérhetők (Vajda Éva: Swallow-book, Marék Veronika: Boribon der Teddybär). Szintén pozitívuma az applikációnak, hogy nem fél a tabuktól, foglalkozik nemcsak a betegség témakörével, de azzal is, hogy mi a teendő, ha a gyermek tetves lesz (Szécsi Noémi: Tetűmese). Ez utóbbi nagyon könnyed hangvétellel enyhíti a probléma súlyát, ugyanakkor a mesélő (Papp János) hangja ijesztővé teheti. A mesélők jelenléte is olyan sajátossága ennek a „digitális könyvespolcnak”, amely megkönnyítheti a meseolvasást, ugyanakkor élvezetessé is teheti, hiszen néhány esetben a pazar színészi előadás teszi élvezhetővé az amúgy gyengécske történetet (pl. Szabó Győző a Játékkészítő esetében). Az applikáció gondos szerkesztésére vall az is, hogy ez kikapcsolható, tehát egy mese anyu vagy apu hangján szól igazán jól, ez is lehetséges. Sőt, ez segítségként is funkcionálhat, a kész mese előzetes meghallgatása akár „súgóként” is funkcionálhat. Az alkalmazás segít kiküszöbölni azt a problémát is, ami akkor jelentkezik, mikor az ember megvesz egy mesekönyvet, majd otthon derül ki, hogy ezt sem ő, sem a gyereke soha többet nem fogja elővenni. Ezt úgy oldja meg ez a platform, hogy a hátrányából előnyt kovácsol: annak ellenére, hogy kevésnek mondható az ingyenes könyvek aránya, minden könyv első öt oldala ingyen meghallgatható/elolvasható, így egyúttal tesztelhető is, hogy a célközönségnek megfelelő-e. Ez segíthet a papírforma szerelmeseinek is, hiszen ez lehet biztosíték arra, hogy a könyvesbolt polcain nem „nyúlnak mellé”. A páratlan grafikai munka szintén az applikáció előnye. A technikai lehetőségek további hozadéka az is, hogy ahogy a mesélő halad előre a történetben az, amit éppen mond, a szövegbuborékban kijelölődik, mintha éppen azt a sort húzná át valaki egy kijelölővel. Ez akár az oktatásban is nagyon hasznos lehet, hiszen az olvasástanulásban biztosan segít. De ehhez kapcsolódóan tartalmaz a Mesetár diszlexiásoknak készült könyveket és szótagolva megjelenő könyveket is. Másik előnye a játszva tanulás mellett az interaktivitás, mivel a gyermekek élvezettel kezelnek minden digitális eszközt, észre sem veszik, hogy közben tanulnak, fejlődnek. Az egyes mesék végén a történethez kapcsolódó fejlesztő játékok találhatók, akár olyanok is, amelyek visszautalnak a történetre, ezáltal segítve a szövegértést vagy az emlékező-képességet, lényeglátást. A Kerge ABC esetében például ezt úgy oldották meg, hogy minden betű után le kell rajzolni az adott, megtanult betűt. Gyakran fellépő probléma, hogy nem érzékeli a felület a könyv elindítását, egymás után több könyv nehezen indul, ám egy kilépéssel, majd a program újraindításával ez a probléma orvosolható. Szinte mintha csak becsuknánk a könyvet, hogy újra kinyithassuk. Az olvasás, a közös olvasás élményét a BookrKids alkalmazásnak köszönhetően a gyerekek egy interaktív, érdekes, gyermekbarát formában élhetik át. Ha ezekkel a könyvekkel foglalkoznak, biztos vagyok benne, hogy az ő felnőttségüket is megszépítik majd az olyan történetek, melyek úgy kezdődtek: „Mondj még egy mesét!”
2017. június 21. |
Papírhajó - Füttyögés és nahátozás Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet! A regisztrációhoz kattintson ide! A bejelentkezéshez kattintson ide! Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan. |
Hírek
Könyvfesztivál, 2018 Könyvet a szórványba! Sayfo Omar és sikerregénye Békéscsabán Így gondozd a kultúrádat! 1% a Körös Irodalmi TársaságnakCsoda a cirkuszban irodalmi pályázat25. Budapesti Nemzetközi KönyvfesztiválÚj Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjasokEredményes drámapályázat a rendszerváltoztatásrólNádas Péter kapja az idei Aegon Művészeti DíjatA 2018-as POSZT versenyelőadásaiÚj pályázatok fiatal íróknak és színházi szakembereknekIrodalmi díjak a nemzeti ünnepen - 2018 Krasznahorkai László ismét esélyes a Nemzetközi Man Booker-díjraÖsszes
Versek
Prózák
Darvasi László: Akik áttáncolják a háborútHartay Csaba novelláiPataki Tamás: HungarooptimizmusHálára kötelezett emberek Béres Tamás: AmnéziaJuhász Tibor novellái Tamás Dénes: A gyilkos fényKiss László: Tisztelt Miniszterelnök Úr!Kiss Judit Ágnes: A női princípiumFekete Vince humoros prózái Hagymavágás gyorsan, egyszerűenArról, hogy mi a groteszkOnyanyi munyu, avagy bevezetés a kútológia elméletébeAutóink egészsége mindannyiunk érdekeÖsszes
Kritikák
Világunk takargatnivaló darabjaMándy-portré és korrajz egyszerrePusztulás gyerekszemmelCélia, avagy a nem létező főhős Magánszemmel látni és láttatni - Tarján Tamás könyvérőlStand up-Hrabal - Bödőcs Tibor könyvéről Annus aureus, avagy nem mind Arany… Háború vanSzó, kép, írás Válságmonológok - a Júlialepkéről Nyilvánvaló - Szakács István Péter novelláiról „Szemétdomb az egész világ”Minimalista körkép - Fekete Vince válogatott kötetérőlÁll a bálÖsszes
Esszék, tanulmányok
A kiegyezés megítélése az 1919 és 1945 közötti magyar historiográfiábanGrendel Lajos irodalmi és közéleti szerepvállalásaiAz örök ritornellA Bárka-díjasok (és antológiájuk) Harminc év után: 1988. januárTörténetek a vidéki rendszerváltozás kezdeteirőlAz érzelmek viharában – Az 1867-es kiegyezés rendhagyó megvilágításbanRossz időkben bukott angyalokElek Tibor: 25 évesek vagyunkA fellázadt Bethlen MiklósTengerre, magyar? II.Egymás hiányai - Szabó Magda Für Elise című regényérőlAdvent, négy óraA dilemmás költő - Közelítések Csoóri Sándor kései verseihez Összes
Drámák
A jó tanuló felel
Falvai Mátyás Karinthy Frigyesről Miklya Anna Mikszáth KálmánrólBene Zoltán Tömörkény IstvánrólSopotnik Zoltán Nagy LajosrólPotozky László Franz KafkárólCsepregi János Csáth GézárólDemény Péter Mikszáth KálmánrólKrusovszky Dénes NovalisrólBabiczky Tibor Krúdy GyulárólMaros András Gelléri Andor EndrérőlÖsszes
Tündérkert
Kiss Tibor Noé: Tovább és továbbSopotnik Zoltán: Megismerni a metafizikátHorváth László Imre: Kedvenc olvasmányaimMaros András: Pisti és VerneTallér Edina: BowieÁfra János: Nem érteni és megszeretniTóth Kinga: TülkölniFerdinandy György: A művészet a sérültekéSzilasi László: Nem tudom...Csabai László: Hitetlenül hinniÖsszes
Bejelentkezés
|