Hírek
 A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát
|
|
Bővebben... |
Ilia Mihály rovata
Vári Fábián László kötetéről
"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...
Görgey Gábor verseiről
„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről
...
Bővebben...
Lanczkor Gábor prózájáról
"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről)
...
Bővebben...
Rónay László beszélgetőkönyvéről
„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet” - Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről”
...
Bővebben...
Déry Tibor balatonfüredi évei
Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...
Tárca
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Orcsik Roland tárcája
„A szerelő kivette az akkumulátort és azóta nem tudok életet lehelni a rádióba. tudom a kódot, de valamit rosszul csinálok. Nagymama vagyok, ehhez mérten kérem a kedves és érthető!!! s...
Bővebben...
Benedek Szabolcs tárcája
„Amikor megláttam a Batthyány-örökmécsesnél, megörültem, mert évek óta nem találkoztunk. Nem tudtam, mi van vele. Valójában sose tudtam." (tárca Hazai Attiláról)
...
Bővebben...
Poós Zoltán tárcája
„arról ábrándozott, hogy felpakolja az IFA-ra a Marshallt, maga mellé ülteti a Fender Statót, és elmegy a haverjaival fellépni Békéscsabára, a Téglába, vagy azon is túl, Tokióba, a Bu...
Bővebben...
Király Levente tárcája
„ilyenkor rendszerint kiabálni kezdett, hogy nem érti, miért épp egy teljesen bekattant asztrofizikust adtak mellé, aki abban hisz, hogy a Napon élet van, és hogy a fény az ő kisugárzásuk...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
Workaholic
„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról)
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
Szépirodalom és közélet
„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről)
...
Bővebben...
Itt a tavasz
Akkor csak úgy lazán, OJD-sen - ejszen vóna egy áthidaló megoldás. Nagy Hajnal Csilla helyszíni tudósítása a Szépírók Társasága tavaszi Ir(T)ás táboráról
...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 6995626
|
Bene Zoltán
Vissza a történelembe!
Mario Vargas Llosa életművének kirajzolódni látszik egy markáns vonulata, amelybe a szerző történelmi-közéleti regényeit, esszéit sorolnám. Ezek középpontjába valamilyen kényes problémát (Izrael, Palesztina), diktatúrák tündöklését és bukását (A kecske ünnepe), vagy éppen a nem túl távoli múlt különleges történelmi személyiségeit, eseményeit (Mayta története, Háború a világ végén) helyezi a perui író. Ebbe a sorba illeszthető legújabb, spanyolul 2010-ben, magyarul 2011-ben megjelent regénye, A kelta álma.
A kelta álma Roger Casement története. Egyszersmind Kongó és Amazónia egy-egy korszaka, valamint az ír függetlenségi mozgalom és az 1916-os húsvéti felkelés regénye is. A regényszerkezet megfelel a négy fő cselekményszálnak: az első rész a Kongó, a második az Amazónia, az utolsó pedig az Írország címet viseli - míg a három alkotóelem közti habarcs Roger Casement alakja. Bár Vargas Llosa (rá jellemzően) ezúttal sem lineárisan meséli el a történetet, az idővel mégis többé-kevésbé hagyományosan bánik. Az előrevetítések és visszautalások hálózata nem jelent olyan erős szerkesztési és narratív alapot, mint néhány más regényében (pl. a Zöld Palota, vagy különösen a Négy óra a Catedralban esetében).
Roger Casement alakja nem véletlenül keltette föl Vargas Llosa érdeklődését, korábbi műveiben rendre felbukkannak a hozzá hasonló hősök. Casement volt az az ember, aki brit diplomataként leleplezte II. Lipót belga király és pribékjeinek minden képzeletet fölülmúló embertelenséggel végrehajtott gyarmati kizsákmányolását Kongóban, majd Amazóniában egy perui-brit cég ördögi gépezetéről rántotta le a leplet. Casement az emberi jogokért folytatott küzdelmek egyik első harcosa, aki bátran szállt szembe a gyarmatosító törekvésekkel előbb Kongóban, majd Amazóniában, végül Írországban. Az észak-ír családból származó, protestáns és koronahű neveltetésben részesülő, a civilizáció terjesztésének eszméjéért rajongó fiatalember kongói évei alatt szembesült azzal, hogy a nyugati fejlett világ milyen cinikusan, álságosan és velejéig romlott, lelkiismeretlen módon rabolja ki a gyarmatait. A regényben Vargas Llosa az idealizált, máig köztiszteletnek örvendő felfedező, Henry Morton Stanley valódi arcát is megmutatja: az olvasó elé állítja a homályos származású, maga köré legendákat építő, törtető amerikai újságírót mint II. Lipót fizetett emberét. Stanley a tudományt szolgáló felfedező expedíciónak álcázva rabolja el a kongói bennszülöttek otthonát és jövőjét, amikor üveggyöngyökért olyan szerződésekre vásárol „aláírásokat" az analfabéta törzsfőnököktől, amely szerződések gyakorlatilag a törzsek kimondhatatlan szenvedéseit, lassú kínhalálát eredményezik. Később ezen szerződések alapján követelik az európai sajtóban a rabszolgaság és a kannibalizmus ellen harcoló, a civilizáció vívmányainak meggyökereztetéséért és a jobb, emberhez méltó életért munkálkodó belga tisztviselők a kongói őslakosoktól az ingyenes munkát a kaucsukültetvényeken és a vasútépítéseknél. Ha pedig nem úgy teljesítenek „munkásaik", ahogyan „jótevőik" elvárják tőlük, a büntetés a korbács, a túszszedés, a csonkítás és a halál...
Roger Casement 1903-as kongói jelentése révén ismerhette meg az európai közvélemény a gyarmatosítás valódi mechanizmusait, melyekhez az Amazonas mentén folytatott vizsgálatai az első világháború előestéjén újabb adalékokat nyújtottak. Ekkorra azonban Casement egyre inkább saját népe, az írek ügye felé fordult. Felismerte, hogy Írországban, bár csalafintább és burkoltabb eszközökkel, de ugyanaz folyik, mint a Kongó vagy az Amazonas partjain: a gyarmattartók igyekeznek kiirtani az alávetett kultúrát, kiölni a bennszülöttek büszkeségét, végül engedelmes, gondolat nélküli alattvalókká nevelni őket. Casement, noha a korona nevében végzett diplomáciai szolgálataiért lovaggá ütik és számos kitüntetés birtokosa lesz, végérvényesen elkötelezi magát az ír ügy mellett, támogatja a Sinn Féint, a Clan na Gaelt, az Irish Republican Brothershipet és a többi ír hazafias szerveződést - nyugalomba vonulása után már nem csak óvatosan és titokban, de nyíltan is. Az első világháború idején Berlinben tárgyal, hogy német segítséggel szabadítsa föl elnyomott hazáját. S bár ő maga végül megérkezik a szigetre, a német támogatás nem. Az 1916-os húsvéti felkelés el is bukik. Casementet elfogják, és a felkelésben való részvételért bíróság elé állítják. Ebben az a groteszk, hogy ő éppen azért érkezett Írországba, hogy lebeszélje barátait a harcról, mert úgy vélte, német partraszállás nélkül csak fölösleges véráldozat a küzdelem. A regény egyik legemelkedettebb pillanata, amikor Joseph Plunkett, a költő és forradalmár hevesen cáfolja Casement racionális érveit: „Itt nem a győzelemről van szó. A csatát természetesen elveszítjük. Itt a kitartás a lényeg. Az ellenállás. Napokig, hetekig. És az, hogy úgy haljunk meg, hogy a halálunk és a vérünk megsokszorozza az írek hazaszeretetét, és legyőzhetetlen erővé tegye."
Roger Casementet a Brit Birodalom ellen elkövetett árulásért ítélik halálra és akasztják föl. Ír szemszögből nézve ez annyit jelentene, hogy Roger Casement nemzeti hős. Sokáig, nagyon sokáig mégsem válhat valódi hőssé. Az az ember, aki talán a legtöbbet tette a XX. század első negyedében az ír függetlenségi mozgalomért, aki pénzzel, kapcsolataival és diplomáciai tapasztalataival alighanem a legnagyobb támogatást nyújtotta Írországnak, hosszú ideig nem vonulhatott be az ír nemzeti hősök pantheonjába. Amikor ugyanis ügyvédjei kegyelmi kérvényt nyújtottak be az uralkodóhoz (amelyet számos neves közéleti személyiség, köztük az angolpárti ír drámaíró, G. B. Shaw, támogatott) a brit titkosszolgálat nyilvánosságra hozta Casement naplóit. Ezekből kiderült, hogy szerzőjük homoszexuális, ráadásul a pedofília vádjával is illethető. Máig nem tisztázott, hogy ezek az írások (a Black Diaries) valóban Roger Casementtől származnak-e, vagy a brit titkosszolgálat hamisítványai, amivel egyfelől Casement kegyelmi kérvényének sikerét hiúsították meg, másfelől megtépázták nimbuszát a zömében katolikus vallású republikánus írek szemében. A regényíró álláspontja szerint a naplók valódiak, tartalmuk azonban oroszlánrészt a fantázia szüleménye, és nem valós események leírása. Akárhogy is, Roger Casement 1916-ban kötél által halt, hóhérának későbbi visszaemlékezése alapján egyikeként a legbátrabbaknak.
Mario Vargas Llosa regényének nagy erénye, hogy közkinccsé teszi Roger Casement alakját, mintegy visszaírja a történelembe - ám ez a könyv távolról sem mindössze egy propagandamű, ellenkezőleg: vérbeli irodalom! Jóllehet a perui író közéleti indíttatású könyvei nem érik el A város és a kutyák vagy A Zöld Palota művészi színvonalát, egytől egyig értékes és élvezetes olvasmányok. Nem kivétel ez alól A kelta álma sem.
Mario Vargas Llosa: A kelta álma. Fordította: Tomcsányi Zsuzsanna. Budapest, Európa, 2011
|
|
Frissek
Aranykönyv-díjak
Hegyi Barbara, Müller Péter, Molnár Ferenc, Szabó Magda és Frei Tamás művei lettek a magyar győztesek
...
Bővebben...
Falusi Márton verse
„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad."
...
Bővebben...
Workaholic
„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról)
...
Bővebben...
Nagy László Emléktúra
A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
 „a világban jelen lévő emberi szenvedés mérséklését, majd megszüntetését pedig a tudatosan választott kihalásban látja" (Koczka Szilárd írása David Benatar könyvéről, a Better Never to Have Been-ről)
|
|
Bővebben... |
Vatikáni napló
Sztakó Zsolt olvasó-naplója Karol Sidor Vatikánsky dennik (Vatikáni napló) című könyvéről
...
Bővebben...
A viskó
Limpár Ildikó olvasó-naplója William P. Young A viskó című regényéről
...
Bővebben...
Hugo Cabret
Lovász Andrea olvasó-naplója Brian Selznick A leleményes Hugo Cabret című könyvéről
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója (összes)
Szépirodalom
Falusi Márton verse
„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad."
...
Bővebben...
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Kürti László versei
Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Győri László versei
Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Péter Erika versei
A Csodavárás, a Kottalapok, A múlt foglalatában és az Évtizednyi remény című művek, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Színház
Várszínház 49. évad
A Shakespeare-bemutatók mellett többek közt Goldoni-, Székely János- és Erkel Ferenc-művekből, valamint jazz-, blues-, nép- és világzenei programokból válogathat a közönség nyáron Gyu...
Bővebben...
Három új magyar dráma
Farkas Wellmann Éva írása a XVII. Magyar Drámaíró Verseny gálaestjéről, Egressy Zoltán, Garaczi László és Szabó T. Anna darabjainak a bemutatójáról
...
Bővebben...
A drámaverseny cikke
Kihúzták a Magyar Nemzet Hétvége mellékletéből azt a - Rákosi Mátyás életét bemutató kiállításról szóló - cikket, melynek alapján Egressy Zoltánnak, Garaczi Lászlónak és Szabó...
Bővebben...
Niedzielsky Katalin blogja
Niedzielsky Katalin a 3. csapat próbafolyamatáról, Koltay Gábor Szabó T. Anna darabjából készülő rendezéséről ír (a színészek: Fehér Tímea, Gubik Petra, Katkó Ferenc, Kovács Edit, ...
Bővebben...
Tari Sarolta blogja
Tari Sarolta Egressy Zoltán darabjáról ír, melyet Marton László rendez és a 2-es csapat próbál: Csomós Lajos, Gulyás Attila, Kiss Ramóna, Komáromi Anett, Liszi Melinda és Presits Tamá...
Bővebben...
Megkérdeztük
Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük
„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...
Megkérdeztük Fehér Bélát
„Az irodalom végül is komoly játék. Annyira komoly, hogy egy könyvben bármi megtörténhet" (Darvasi Ferenc beszélgetett a Kossuthkifli szerzőjével)
...
Bővebben...
Benedek Szabolcsot kérdeztük
"Nehéz eldönteni, hogy mi a lektűr és mi az úgynevezett magasművészet. Nem látok áthatolhatatlan határokat, sőt talán határokat sem" (Szepesi Dóra beszélgetése A vérgrófról)
...
Bővebben...
Temesi Ferencet kérdeztük
Szepesi Dóra beszélgetése Temesi Ferenc Bartók című könyvéről, amely júniusban, a Könyvhétre fog megjelenni az Alexandra Kiadó gondozásában
...
Bővebben...
Megkérdeztük a drámaírókat
Elek Tibor beszélgetett a XVII. Magyar Drámaíró Verseny résztvevőivel: Egressy Zoltánnal, Garaczi Lászlóval és Szabó T. Annával
...
Bővebben...
Kritika, esszé
A hétköznapok líraisága
„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről)
...
Bővebben...
Hamiskártyások
Héjja Julianna Erika „Aki a vak szerencse pajzsa alatt izzadoz..." című tanulmánya, melyben egy az 1830-as években tevékenykedő, gyulai hamiskártyás társaságról ír
...
Bővebben...
Tejmozi
„egyik fő erénye éppen az, hogy nem bántóan kitárulkozó, nem elviselhetetlenül szenvedélyes, ömlengő vagy hatásvadász" (Darvasi Ferenc kritikája Balla D. Károly könyvéről)
...
Bővebben...
Verhovina madarai
„Épp, amikor a legsúlyosabb, legfontosabb szavak, mondatok, gondolatok kaphatnának figyelmet, végeredményben már fölösleges a beszéd" (Tóth Tünde kritikája Bodor Ádám könyvéről)
...
Bővebben...
Felszabadult költészet
Farkas Wellmann Éva kritikája a 2012/2-es Bárkából Lövétei Lázár László Zöld. 12 ecloga című könyvéről, mely az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg
...
Bővebben...
Beszélgetések
Beszélgetés Géczi Jánossal
„Egy irodalmi ambícióval megáldott vagy megvert ember, aki biológus, rögtön identitászavarokkal találja szemben magát. És értetlenséggel" (Szabó Tibor Benjámin interjúja)
...
Bővebben...
Beszélgetés Oravecz Imrével
„anyámat kifejezetten idegesítette, hogy én olvasok, nem hogy meséket mesélt volna nekem" (a Kossuth-díjas íróval Kiss László beszélgetett)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 20.
„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 19.
„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 18.
„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...
Képzőművészet
Szentendre-Fót
Wehner Tibor beszéde, amely Borgó festőművész dr. Hann Ferenc emlékének szentelt kiállításának a megnyitóján hangzott el Szentendrén
...
Bővebben...
Gnandt János 60
Banner Zoltán beszéde, melyet a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett Gnandt János-kiállítás megnyitóján mondott el
...
Bővebben...
holó Hóbel László képeiről
„holó Hóbel egy olyan világot keres, amely tökéletes áttetsző, amelynek nincs árnyéka. Keresi, még akkor is, ha ilyen nem létezett és vélhetőleg nem is fog" (Szilágyi András írása)...
Bővebben...
Új kiállítás a Jankayban
Szilágyi András írása a hatvanéves Szeverényi Mihály festőművész a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett, ünnepi tárlatáról
...
Bővebben...
Arnóti András kiállításáról
"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...
|
Impresszum
Kedves Sándor, hamarosan olvassuk, é...
Impresszum
Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szívesk...
Csík Mónika prózája