Képzőművészet

 

Cs.Tóth János

 

Geometria mindenek felett!

 

Április végéig tekinthető meg a Magyar Geometrikus Művészet című kiállítás Békéscsabán. A Csabagyöngye Kulturális Központban a Békéstáji Művészeti Társaság első emeleti galériája ad otthont a több mint félszáz sokszorosított grafikának. A Csabán látható képanyagot a Nemzetközi Modern Múzeum (Hajdúszoboszló) egységes és folyamatosan gazdagodó anyagából válogatták. Párizsi-Kádár József művészi munkássága mellett az utóbbi két évtizedben következetesen tevékenykedik azért, hogy a magyar geometrikus felfogású alkotóknak és műveiknek nagyobb nyilvánosságot teremtsen. Ennek a missziónak szellemében öt múzeumot alapított magángyűjteményéből. Számos képzőművészeti folyóiratot szerkesztett és adott ki, biennálékat szervezett. A folyóirat-kiadás kapcsán száznál is több kortárs múzeummal került kapcsolatba. A most induló Magyar Geometrikus Művészet folyóirat első számát épp a kiállításra jelentette meg. Meglátása szerint „A magyar művészek, akik geometrikus formákkal dolgoztak és dolgoznak, jelentős eredményeket értek el az európai képzőművészetben a nemzetközi értékelés szerint. Minden stílust beleértve, a magyar geometrikus festők ismertebbek Európában, mint a más stílusokban festő magyar képzőművészek – Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Victor Vasarely, de az élő kortárs magyar geometrikus festők is gyakran láthatók az európai kiállítótermekben.” – írja a beharangozóban. A magyar, angol, francia, német és olasz nyelven megjelenő orgánum nem fogad el hirdetéseket, ezzel is hangsúlyozva függetlenségét. Párizsi-Kádár József tehát elkötelezett egy olyan ügy mellett, mely reményt ad arra, hogy a kortárs alkotók a nemzetközi vérkeringésbe elevenebben kapcsolódjanak. Természetesen a hazai képzőművészeti életben is nagyobb teret akar teremteni a műfaj követőinek.

 

Kassákos

Kassák Lajos

 

A geometrikus felfogás régi időktől eredeztethető a képzőművészet történetében. A szuprematizmus kifejezés Kazimir Malevics Fekete négyzet fehér alapon című 1913-as képével jelenik meg. Ezt a szót használta Malevics a végletekig redukált, tiszta formákra törekvő ún. „tisztán absztrakt” festészet megjelölésére. Már száz év is eltelt azóta, és az utat sokan folytatták, folytatják: számos alkotó értelmezte, értelmezi újra a képkomponálás geometrikus felfogású lehetőségét. Nyilvánvaló, hogy ezek a művészi törekvések nem hagyták érintetlenül a magyar képzőművészeket sem. A tárlaton látható Kassák-mű 1922-ben készült. Tekintve, hogy a szuprematizmus manifesztuma 1915-ben látott napvilágot, lényegében a világ élvonalába tartozó nyomatot láthat a közönség. Rokon felfogású és korban is közel született mű Bortnyik Sándor kiállított grafikája. A harsogó színek, mint a piros, az élénk kék vagy a sárga a többi műalkotásain sem idegen a két klasszikus mesternek. Ezeket az eleven színeket a fekete sötétsége egyensúlyozza ki.

 

Bortnyik kep

Bortnyik Sándor

 

Ugyancsak nincsenek tárgyi elemek, hanem formák, színek együttese alkotja a kompozíciót a kiállított grafikák többségén, mint Victor Vasarelynél például. Vasarely (Vásárhelyi Győző) azt vallja: „A művészet művi, nem pedig természeti képződmény: az alkotás nem a természet másolását jelenti, hanem azt, hogy az ember egyenrangú a természettel, s a tekintetben még felül is múlja, hogy rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek minden élőlény közül csak neki adatnak meg.” Vasarely nem akarta, hogy a művész keze nyoma egyéniesítse az alkotást. Legyen a kép sokszorosítható, jusson el sokakhoz, és legyen ezáltal elérhető ára a műalkotásnak. Ilyen demokratikus szellemben készült a tárlaton szereplő 1982-es munka, amelyen körvonalak örvénylő láttatásával kelt vizuális izgalmat.

Lüktetés, dinamizmus, feszültség jellemzi a geometrikus felfogású kompozíciókat, miként a kortárs Bak Imre kiállított műve esetében is ez tapasztalható. Úgy is fogalmazhatunk, visszataláltak a művek a békési megyeszékhelyre, mert rajta kívül Deim Pál, Hencze Tamás, Fajó János, Nádler István vett részt azon a művésztelepen, ami az 1970-es évek közepén volt Békéscsabán. Lonovics László és az azóta elhunyt Gubis Mihály huszonéves alkotóként ekkor került kapcsolatba a szitanyomat készítés művészi lehetőségeivel és ismerkedett meg a mára Kossuth-díjassá lett nevezett képzőművészekkel. Fajó János mellett számos csabai kötődésű alkotótól láthatunk grafikát e kiállításon. Lukoviczky Endre és társa, Bálint Ildikó, valamint az 1980-as évek elején a békéscsabai műteremlakásban alkotó Trombitás Tamás képeit fedezhetjük fel ennek okán. Trombitástól a legendás FAK (Fiatal Alkotók Köre, melyet később lehetetlenné tett a hatalom) mappában is megtalálható mű került a falra.

 

Fajó kép

Fajó János

 

Látható tehát, hogy keresve sem találhatott volna ihletettebb helyszínt Párizsi-Kádár József az egységes és szemléletes anyagának prezentálására, mint a nyomdák városát, Békéscsabát. A Tavaszi Fesztivál egy nemzetközi rangú tárlattal mutatja be a magyar képzőművészet ezen értékes szeletét. A kiállított grafikák felfogása, formavilága koherens, a kompozíciók túlnyomó többsége elementáris feszítő erővel bír, próbára téve a néző absztrakcióját. A tárlatot szemlélve képesek lehetünk elemelkedni a valóság mindennapi keretétől, és egy olyan világba csöppenünk, ahol az üzenet 21. századi művészetértelmezést tesz lehetővé.

 


 

Főoldal

 

2014. március 24.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png