Hírek

Írószövetségi íróiskola
iroszovetsegepuletkicsijoSzeptember végétől új évfolyam indul a Magyar Írószövetség Íróiskolájában, szépirodalom, valamint kritika-, esszé-, publicisztika-, magazincikk-írói szakirányon
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Jónás Tamás tárcája

"Az ember indokgenerátora a semminek. Őse és ősellensége annak, ami nem istentől való, aki pedig való és valótlan egyszerre, se igazsága, se üzenete, se némasága, se csábítása, se ...
Bővebben...

Grecsó Krisztián tárcája

"A nő maga a bűn, önmagáért nem érdemes szépnek lenni. Öncélúan nem igazságos szépnek lenni" ...
Bővebben...

Győrei Zsolt prózája

„Meglehet, minden nemtudásunk egyetlen szó csupán, s az a szó nyit minden zárat, de még sincs benne a Rejtvényfejtők Lexikona tizennegyedik kötetében?" ...
Bővebben...

Szabó Tibor novellája

"A lány pedig csendes volt, mosolygott, és néha illatos kendővel törölte meg az arcát. Esténként behúzta magához apádat a tusolóba. Reggelente is." ...
Bővebben...

Sirbik Attila prózája

"az ábrándozás és reménykedés kedvet adott a hittanhoz is, egyrészről, hogy kész legyek házasságig, másrészről álmaim szépséges menyasszonya is hittanos volt, így hát engem nem s...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

VII. Szárhegyi Írótábor

"Hetedik alkalommal rendezték meg szeptember 2. és 5. között az évtizedesnél is nagyobb múlttal rendelkező gyergyószárhegyi írótábort" (Bálint Tamás és Elek Tibor helyszíni tudósít...
Bővebben...

Vidor Fesztivál

Darvasi Ferenc beszámolója a nyíregyházi Vidor Fesztiválról, melyen irodalmi, színházi és világzenei kínálatból válogathatnak az érdeklődők ...
Bővebben...

Szigliget 2010

"Szigliget a fiatalokról, a fiatalosságról szól: hogy van néhány nap az évben, amikor mindenki - irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, költő - belazul" (Darvasi Ferenc írása a tá...
Bővebben...

Az isztriai művésztelepről

A békéscsabai születésű Nóvé Béla a békéscsabai Szeverényi Mihály festőművészel együtt vett részt a művésztelep munkájában és kirándulásain; Nóvé beszemolója itt olvashat...
Bővebben...

Tokaji Írótábor 2010

A XXXVIII. Tokaji Írótábor programjairól, különös tekintettel a tanácskozásra, melynek címe Sokágú síp - A magyar irodalom égtájai volt (Darvasi Ferenc, Elek Tibor és Farkas Wellmann ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Ilia Mihály rovata

Ilia Mihály Rózsa Sándorról

Ezt az agyonbeszélt témát egy nem magyar szakember vizsgálja, és nem a „magyar" kuriozitást látja benne ...
Bővebben...

Radnóti és a "vak tápai lantos"

Radnóti tehát nem csak gyűjtő és fölvilágosító terepmunkára járt Tápéra, hanem „kocsmázni” is. ...
Bővebben...

"Amíg csak élek" (...)

Ilia Mihály Gyiniszlamova verseskötete nagyobb részben a mesélő, éneklő anya, Tatya Roman emlékét örökíti meg, sőt szinte a versírás inspirációja is az ő személyéhez kapcsolódik. ...
Bővebben...

Danilo Kis magyar író?

Ilia Mihály Danilo Kis neve nem csak a szakirodalomban, az irodalomtörténészi szakmában van jelen, hanem a modern magyar irodalom legaktuálisabb szerzőinél is, neve vagy hatása, a műveire va...
Bővebben...

Jellemrajz

Ilia Mihály A „Bajai” fedőnevű amatőr színész, rendező, levelező hallgató az egyetemen, szakdolgozóm volt, ha jól emlékszem, a csehszlováki magyar drámáról írta a szakdolg...
Bővebben...

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 3130352

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

Ilia Mihály Rózsa Sándorról PDF Nyomtatás E-mail

 

iliafejl


Ilia Mihály

„Betyár vagy bandita"

 

 


Írásom címe azért van idézőjelben, mert egy Rózsa Sándorról szóló japán könyv alcíme ez. A szerző Minamizuka Shingo japán történész, egyetemi tanár, akit nyugodtan lehet hungarológusnak nevezni, mert a magyar történelem újabb kori eseményeivel foglalkozik intenzíven (agrárszocialista mozgalmak a l9. század végén, népi írók és társadalmi elképzeléseik a 20.században). Ez a könyve, ami Rózsa Sándor főcímmel jelent meg japánul és angolul, és most végre magyarul, a l9. századi magyar világ jeles alakjáról és a betyárság  magyar társadalmi jelenségéről szól meglepő részletességgel és tájékozottsággal. A meglepetést már az a tény is okozza, hogy ezt a magyar szakirodalomban, folklórban, bűnügyi történetben agyonbeszélt témát egy nem magyar szakember veszi vizsgálat alá és nem a megszokott „magyar" kuriozitást látja benne, nem a népdalos romantika világába kalauzol, hanem mély társadalomismeretével, kritikai szellemével helyesbíti, értelmezi a legendákat és a tényeket. Kétségtelen, hogy Szabó Ferenc, Szentesi Zöldi László és Lőrinczi László munkái alapvető  kutatási eredményei jó kiindulási pontot jelentettek a szerzőnek, rájuk (különösen Szabó Ferencre) sokszor és elismerősen hivatkozik is, de az a  kutatás, amit ő végzett el, azt kell mondanom, hogy a japán szorgalom és precizitás példája.

Itt a levéltári anyag búvárlása éppúgy megtalálható, mint a  szóbeli visszaemlékezések bőséges idézése, a 19. század második fele  magyar sajtójának anyaga, (és ez utóbbi éppen a Rózsa Sándor-ügynek  köszönhetően is lett nagyon népszerű, hiszen a  betyártörténetek, a tárgyalások jó újságírói témák voltak, olvasócsalogató, előfizetőket toborzó eszközzé is váltak.) Nem véletlen, hogy az ún. szegedi parasztnovella  nem kis részben idézte a betyártörténeteket, Törmörkény István, Békefi Antal, Móricz Pál, de még Móra Ferenc is nagyon hozzájárultak a betyártörténetek, betyárlegendák terjedéséhez, mind újságírók is voltak, a tudósítás és tárca pedig a legkedveltebb olvasmányok voltak. Igen találóan jegyzi meg a szerző, hogy a Rózsa Sándorról szóló közismeretek legtöbbször Móricz Zsigmond és Krúdy Gyula regényeiből (is) származnak, de hadd jegyezzük meg, hogy Móricz éppen ennek a szegedi parasztnovellának az eredményeit, illetve a szegedi néphagyomány (és folklór) töredékeit használta föl vaskos két kötetében (Bálint Sándor közvetítésével). Megjegyzem, hogy Jancsó Szegénylegények című filmje nem Móricz regényéből készült, hanem sok jelenetében a szegedi parasztnovella történeteit használta föl. Nagyon szórakoztató, ahogyan a japán szerző a mesélő Jókait korrigálja, kimutatja, hogy a magyar író emlékezetében és írásaiban hogyan alakul a történet, amely talán meg sem történt.  Minden adatát mérlegeli a szerző, gyakorta írja, hogy ez nem lehet igaz, ez nem fogadható el, szembesíti az adatokat és kételkedik. A legnagyobb eredménye, hogy a betyárság társadalmi megítélését sokoldalúan elemzi, történeti, szociális anyagot mozgat a bizonyításra, annak a dilemmának az eldöntésére, hogy valóban „primitív lázadók" voltak-e ezek a szegénylegények vagy csak az emlékezet és a folklór növelte őket a szegénység  jótevőinek, csakugyan olyan gáláns, csodálni való öltözetű és mindig daloló, mulató legények voltak-e  vagy kegyetlen rablók, akik raboltak és öltek. Ebben a dilemmában a szerző nem akar ítélkező lenni, de szorgosan közöl adatokat például a rablásokról, kimutatva, hogy azokban Rózsa Sándornak milyen „társadalmi státusú emberek voltak áldozatai". Érdemes idézni:

Gazdag parasztok: 24

Földesurak, intézők: 4

Kereskedők: 4

Papok: 3

Városi, falusi hivatalnokok: 2

A helybeli közösség állattartói: 4

Árulóvá lett bandatagok:1

Árulóvá lett parasztok: 3

Katonák vagy hivatalnokok: 2

Ez a kis statisztika tényleg a betyár RS szociális tendenciájú igazságtevő „működését" mutatja.

Rózsa Sándor 1872-es bírósági tárgyalásáról (a szegedi várban történt) közli a szerző a korabeli szegedi lapok híradásai alapján, hogy 46 vádpontban tartották bűnösnek, és fölsorolja pontonként az elrablott jószág számát és a pénzösszegeket. Ezeket az érdeklődő olvasó összeadhatja, én is megtettem, íme:

215 tehén, borjú és ökör

25 ló

58 disznó

140 juh

48 607 forint

Ezek csak a vádpontok adatai, többször csak azt jelzik, hogy valami értéket vittek el, nem nevezik meg, hogy mit. Föltűnő, az ellopott juhok és a disznók száma kicsi, de hiszen éppen a betyárok „praktikusságát" jelenti, ugyanis ezeket rövid idő alatt messzire nem lehet elhajtani. A szarvasmarha sok, elhajtásuk messzire lehetséges rövid idő alatt, gyakran egy éjszaka már más megyében voltak a zsákmánnyal, levágták, kimérték, a nyomok gyorsan eltűnhettek. Nem így a lovakkal, ezeket később is használták, eladásuk nem volt könnyű, mert ha különös jelük volt, és ha billogosak is voltak, könnyen fölismerhették, hogy lopottak. Kevés számuk részben ezt jelzi, részben azt is, hogy valószínű: saját használatra lopták a lovakat.

Különös érdeklődésre tarthatnak számot azok a dokumentumok, amelyek szó szerint idézik az 1869-ben a szegedi várba csalt és letartóztatott Rózsa Sándor bírósági szavait. Bár ezek újságírók tudósításai, bizonyára nem nélkülözik a túlzásokat, mégis átüt rajtuk a betyáröntudat, betyárbecsület és a bátorság  hangja, íme egy rész: „... az én dolgom nagyon sok, én abból éltem, én nem számítottam másképp, de jó embert soha se bántottam." Amikor öccsével, Rózsa Andrással szembesítik: „Idehallgasson a t. törvényszék, én  nem simítok el semmit, az én szavam  többet ér, mint más tíz emberé, öcsém, gulyás szerettél volna lenni, mit simítunk, ha már  az ördögtől meg vagyunk térve, miért nem vallanánk be tisztára, az én szavam több mint száz ilyen kétszínű embernek, mint magad."

Rózsa Sándor 1874-ben kerül a szamosújvári börtönbe, a szerző idézi Jókai látogatását, börtönleírását, a rab betyárral való találkozásának történetét. Bár a magyar író azt írja, hogy „a hálóhelyek tiszták, és pihenésre alkalmasnak látszottak", csak néhány évvel Rózsa odakerülése előtti adatok azt mondják, hogy 38 cellában 1028 foglyot tartottak, és nem hihető, hogy a viszonyok pár év alatt sokat változtak. RS itt halt meg 1878. nov. 22-én tuberkulózisban.

Minamizuka Shingo börtönleírását olvasva eszünkbe jut, hogy ebben a börtönben, alig változott körülmények között raboskodtak azok a magyar fiatalok is, akiket 1956-ban és 57-ben tartóztattak le Romániában a magyar forradalommal való szolidaritás miatt, és azok a szász fiatal értelmiségiek, akiket összeesküvés mondvacsinált vádjával vittek börtönbe. (Dokumentárisan Dávid Gyula írásaiban, Páskándi Géza, Páll Lajos szépirodalmi munkáiban találkozhatunk a szamosújvári börtön 20. századi világával. Úgy látszik, hogy Szamosújvár, Kufstein, az újvidéki vár a magyar irodalomnak századonként témát adnak.)

Minamizuka Shingo könyvét Baráth Katalin fordította angolból magyarra, nem lehetett könnyű munka, hiszen bűnügyi, jogi, történeti fogalmak sűrűn szerepelnek benne, s azután irodalmi igényű vagy publicisztikai leírás is. Egy szóhasználatába akadtam csak bele: a 75. lapon az olvasható, hogy „tanyasi emberek". Minthogy Rózsa Sándor délalföldi ember volt, a történet maga is itt játszódik, a tanyasi helyett tanyai-t kellene használni, ugyanis a délalföldi nyelvjárásban a tanyasi azt jelenti: buta, kissé elmaradott (szólás: az csak egy tanyasi!) Igaz, hogy ez a „tanyasizás" nagyon elterjed a sajtóban, médiában, de azért mégis, a tárgy és a tájnyelv megérdemli, hogy hűsegesek legyünk hozzá.

A kötetben több RS-kép (a kufsteini, az újvidéki és a szamosújvári) látható, RS öccséé és a nagyon ravasz betyáré, Veszelka Imréé. A hírhedt Ráday-világnak, a szegedi vár kormánybiztosának újítása volt ez: fényképet készíteni a betyárokról, hogy az azonosításukat megkönnyítsék. Ezt a fényképsorozatot Fáry Irén 1999-ben adta ki a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiadványaként, kitűnő kísérő tanulmánnyal. Akinek kedve van, folytathat arctanulmányokat a leghíresebb betyárokról, némelyük arcán ott a szinte gyermekes sértettség: miért vádolnak engem? Megjegyzem, hogy mind Rózsa Sándor, mind pedig a többi betyár képe kissé idealizált, ugyanis a befogó hatalom szépen fölöltöztette őket a fotografáláshoz.

Még két megjegyzés: A japán szerző többször hivatkozik Szabó Ferenc: A délalföldi betyárvilág (Gyula, 1962) című könyvére, külön köszönetet mondd a szakmai segítségért Szabó Ferencnek. Ez a könyv a dél-alföldi betyárvilágnak olyan fontos műve, hogy nem lenne szabad, hogy negyvenhét évig ne legyen új kiadása. Tudtommal a szerző megbővítette művét, illő lenne, ha kiadó akadna rá.

A japán szerző könyvében is többször szó esik Bodó Katiról, aki balkézről vagy igazán Rózsa Sándor második felesége volt és két fiút szült a betyárnak. Ez a Bodó Kati tápai születésű cselédlány volt, a Rózsa Sándorról szóló betyárdalokban többször megszólíttatik, a betyár által, hogy „nevelje föl két szép fiát nevében", az az a betyár nevében, az ő nevére. Ez a Bodó Kati az én tápai, anyai rokonságomból való volt (az otthoni hagyomány szerint), és ha neve szóba került néha, még a negyvenes, ötvenes években is kicsit szégyenkezve emlegették a betyárszeretőt. Egyébiránt úgy tudták az ősök, hogy amikor Rúzsa Sándort (így hívták a mi nyelvünkön) végleg becsukták, Bodó Katit visszazsuppolták Tápéra, a szülőfalujába.

Mindig elgondolkodató, hogy arcunkat idegen tükörben nézhetjük, idegen szerző beszél rólunk, ha pedig, most éppen egy japán szerző teszi ezt, különös érdeklődéssel szemléljük a képet, amit rólunk rajzol. Minamizuka Shingo könyve nagyon pontos rajz a múltunkról. (L' Harmattan, Budapest,2009.)


 



Főoldal

Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
 

Frissek

Jankay Tiborról

A békéscsabai születésű művész reveláció erejével ható, de máig kevéssé ismert grafikai munkáiról Ván Hajnalka írt tanulmányt ...
Bővebben...

Tolnai Ottó verse

A magyarkanizsai származású Kossuth-díjas író, költő, műfordító Ki járkál fenn a padláson című hosszúverse ...
Bővebben...

VII. Szárhegyi Írótábor

"Hetedik alkalommal rendezték meg szeptember 2. és 5. között az évtizedesnél is nagyobb múlttal rendelkező gyergyószárhegyi írótábort" (Bálint Tamás és Elek Tibor helyszíni tudósít...
Bővebben...

Az EMIL IX. Írótábora

Szeptember 9. és 12. között kerül megrendezésre Árkoson a Kárpát-medencei magyar irodalmi folyóiratok találkozója (a program) ...
Bővebben...

Jónás Tamás tárcája

"Az ember indokgenerátora a semminek. Őse és ősellensége annak, ami nem istentől való, aki pedig való és valótlan egyszerre, se igazsága, se üzenete, se némasága, se csábítása, se ...
Bővebben...

Bódi Kata olvasónaplója

"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benne"(...
Bővebben...

Halmai Tamás versei

Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból ...
Bővebben...

Vidor Fesztivál

Darvasi Ferenc beszámolója a nyíregyházi Vidor Fesztiválról, melyen irodalmi, színházi és világzenei kínálatból válogathatnak az érdeklődők ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

csepregifoto_copy_copy"Dahl a legelképesztőbb, leggátlástalanabb módon alkalmazza egyidejűleg az angolhumort és az északi mesék meglehetősen sötét, baljós tónusait" a Boszorkányokban (Csepregi János írása)
Bővebben...

Bódi Kata olvasónaplója

"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benne"(...
Bővebben...

Kundera Találkozásáról

"Az új kötet voltaképpen nem más, mint <<gondolataim és emlékeim; régi (egzisztenciális és esztétikai) témáim és régi szerelmeim találkozója>>" (Ménesi Gábor Kundera Ta...
Bővebben...

Mándy, Molnár Ferenc, Kiss Ottó

"Egy korábban kedvelt könyvet újra végiglapozni valójában a lehető legjobb önismereti kurzusok egyike" (Darvasi Ferenc Mándyról, Molnár Ferencről és Kiss Ottóról) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

"Dahl a legelképesztőbb, leggátlástalanabb módon alkalmazza egyidejűleg az angolhumort és az északi mesék meglehetősen sötét, baljós tónusait" a Boszorkányokban (Csepregi János írá...
Bővebben...

Gyulai Várszínház

Psyché

Erdész Ádám kritikája a Psychéről, melyet Sopsits Árpád rendezésében és Petrik Andrea címszereplésében mutattak be a Gyulai Várszínházban ...
Bővebben...

Erkel-ünnep

A Gyulai Várszínház és a debreceni Csokonai Színház közös bemutatójáról, a Hunyadi Lászlóról Niedzielsky Katalin írt kritikát ...
Bővebben...

Hommage á Erkel

Szávai Krisztina jegyzete a kétszáz éve született Erkel Ferenc tiszteletére Mártha István által szerkesztett zenemű Gyulai Várszínház-beli előadásáról   ...
Bővebben...

Lear, Serban módra

"Andrei Serban kereste a nőt a Lear királyban, és megtalálta. Csak azt nem árulta el a kíváncsi gyulai közönségnek, hogy mit keres ott" (Jászay Tamás kritikája) ...
Bővebben...

Közhelyeken nem közhelyesen

Mészáros Csilla a Shakespeare Fesztivál idején a gyulai és környező települések közterein fellépő Puck Társulás produkciójáról ...
Bővebben...

Gyulai Várszínház (összes)

Feltöltés alatt!       Erdész Ádám Psyché a Ladics-házban A Várszínház Psyché-bemutatójára készülve leemeltem a könyvespolcról Weöres Sándor kötet...
Bővebben...

Szépirodalom

Tolnai Ottó verse

A magyarkanizsai származású Kossuth-díjas író, költő, műfordító Ki járkál fenn a padláson című hosszúverse ...
Bővebben...

Halmai Tamás versei

Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból ...
Bővebben...

Kántor Péter verse

"Beleragadt a saját pókhálójába, \ és nincs erő, mely kimozdíthatná őt onnan" (a költő Egy este sárgáskék ég alatt című verse) ...
Bővebben...

Zsidó Ferenc prózája

Részletek a székelyudvarhelyi szerző Laska Lajos-kisprózáiból, melyek a friss, 2010/4-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Benedek István prózája

"- Ma nincs vonat és nincs Gyula! Ma csak szerelem van. És ha nem tudnád, én gyógyítkozom is a szerelemmel! - kiáltott Sándor bácsi" ...
Bővebben...

Színház

A Jókai Színház tavalyi évada

Kezdődik a színházi évad, de a Bárka legutóbbi számában a Békés Megyei Jókai Színház elmúlt évadáról is olvashatjuk Niedzielsky Katalin írását ...
Bővebben...

Kisvárda 2010

Részlet Varga Anikó A színház és a határok című, a Bárka friss, 2010/4-es számában megjelent tanulmányából, melyet a Magyar Színházak 22. Kisvárdai Fesztiváljáról írt ...
Bővebben...

Tóth Erzsébet darabjáról

Hanti Krisztina kritikája a Kőrózsa betonszív című előadásról, melyet Mispál Attila rendezett meg a Debreceni Csokonai Színházban ...
Bővebben...

Circus Hungaricus

Mészáros Csilla kritikája a Békés Megyei Jókai Színház és a Csokonai Színház közös előadásáról, a Circus Hungaricusról ...
Bővebben...

A Jókai Színház májusi programja

Hobo előadásával, a Circus Hungaricussal indul a májusi program Békéscsabán ...
Bővebben...

Megkérdeztük

Megkérdeztük Vörös Istvánt

Szepesi Dóra beszélgetése kreatív írásról, kortárs irodalomról, komolyzenéről, Rilkéről, valamint az olvasás, szövegértelmezés tanításáról ...
Bővebben...

Jász Attila az Új Forrásról

Kozák Ignác Tibor beszélgetése a főszerkesztővel a lap megújulásáról, külső és belső megváltozásáról, tervekről és általánosságban a hazai folyóirat-kultúráról ...
Bővebben...

Megkérdeztük Polgár Anikót

A Régésznő körömcipőben című új kötetéről, az antik irodalomhoz fűződő viszonyáról, a Csehy Zoltánnal közös munkákról kérdezte Polgár Anikót Szepesi Dóra ...
Bővebben...

Megkérdeztük Király Leventét

Király Leventét kérdeztük legújabb kötetéről, a Hová menekülsz című novella-gyűjteményről, a próza- és a versírás rejtelmeiről, motivációiról, legújabb alkotói terveiről (Sze...
Bővebben...

Megkérdeztük Garaczi Lászlót

Kozák Ignác Tibor beszélgetett Garaczi Lászlóval új regényének keletkezési körülményeiről, a lemur sorozat folytatási lehetőségeiről, egyéb közeljövőbeli munkákról ...
Bővebben...

Kritika, esszé

Tanulmány Térey Jánosról

Részlet Szolcsányi Ákos tanulmányából, mely a friss, 2010/4-es Bárkában jelent meg ...
Bővebben...

Kritika az Erővonalakról

A Lapis József és Sebestyén Attila szerkesztette, Térey-tanulmányokat és kritikákat tartalmazó kötetről Soltész Márton írt kritikát ...
Bővebben...

A Trüffel Milánról

"az irodalom - és különösen ez a regény - a becsapás egyik legkellemesebb módja, ne féljünk áldozatává válni" (Kolozsi Orsolya kritikája Kerékgyártó István könyvéről) ...
Bővebben...

Berniczky Éva kötetéről

"ezúttal is megbizonyo-sodhattunk arról, hogy a novella Berniczky Éva igazi műfaja" (Ménesi Gábor a Várkulcsa című könyvről) ...
Bővebben...

Bella Istvánról

Hetven évvel ezelőtt született a Kossuth-díjas Bella István, költészetének néhány jellemzőjét felvillantva, rá emlékezik Bakonyi István ...
Bővebben...

Beszélgetések

Beszélgetés Térey Jánossal

"a korábbi nagy művek bűvöletében élek. (...) Nincs bennem iskolás hagyománytisztelet, egyszerűen csak elkötelezettség a régiség irodalma felé" (Darvasi Ferenc beszélgetése) ...
Bővebben...

Beszélgetés Darvasi Lászlóval

Virágzabálók című regényéről beszélgetett a szerzővel Szabó Tibor Benjámin ...
Bővebben...

Beszélgetés Szőcs Gézával

A valóság, amelyben élünk, részben valóságos, részben virtuális. (Elek Tibor beszélgetése Szőcs Gézával) ...
Bővebben...

Beszélgetés Zalán Tiborral

Legtöbb drámát író kollégámmal szemben engem, íróként, a dráma gyakorlatilag - nem érdekel. (Elek Tibor beszélgetése Zalán Tiborral) ...
Bővebben...

Interjú Kiss Judit Ágnessel

Részletek a friss Bárkában megjelent, az eddigi életmű egészét körüljáró, Szabó Tibor Benjámin által készített beszélgetésből. ...
Bővebben...

Képzőművészet

Jankay Tiborról

A békéscsabai születésű művész reveláció erejével ható, de máig kevéssé ismert grafikai munkáiról Ván Hajnalka írt tanulmányt ...
Bővebben...

„4.kult_istalo”

Gyarmati Gabriella Oroján István Örökségem című kiállítása / „4.kult_istalo”, Gyula, 2010. augusztus 7. ...
Bővebben...

Kohán György új tárlatáról

"A napokban Gyulán megnyílt új tárlat legfőbb célja és feladata, hogy a Kohán-œuvre jellegadó momentumát jelentő monumentalitást járja körül" (Gyarmati Gabriella írása) ...
Bővebben...

Baji Miklós Zoltán kiállításáról

BMZ "számára a művészet nem cél, hanem eszköz, elsődlegesen spirituális-szakrális, kisebb részben társadalmi-politikai célok elérésének, kinyilvánításának eszköze." (Sturcz János ...
Bővebben...

Kohán György grafikáiról

Gyarmati Gabriella a száz éve született Kohán György grafikai hagyatékát veszi nagyító alá tanulmányában ...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások