Hírek

Szépírói Mesterkurzus
grafologiaA Magyar Író Akadémia októberben ismét elindítja képzését, melyen neves szerzők tartanak előadásokat a tíz hetes kurzus során
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Grecsó Krisztián tárcája

"A nő maga a bűn, önmagáért nem érdemes szépnek lenni. Öncélúan nem igazságos szépnek lenni" ...
Bővebben...

Győrei Zsolt prózája

„Meglehet, minden nemtudásunk egyetlen szó csupán, s az a szó nyit minden zárat, de még sincs benne a Rejtvényfejtők Lexikona tizennegyedik kötetében?" ...
Bővebben...

Szabó Tibor novellája

"A lány pedig csendes volt, mosolygott, és néha illatos kendővel törölte meg az arcát. Esténként behúzta magához apádat a tusolóba. Reggelente is." ...
Bővebben...

Sirbik Attila prózája

"az ábrándozás és reménykedés kedvet adott a hittanhoz is, egyrészről, hogy kész legyek házasságig, másrészről álmaim szépséges menyasszonya is hittanos volt, így hát engem nem s...
Bővebben...

Kürti László tárcája

"Szókratészre gondolok, aki egész életében egyebet sem tett, mint hogy huzatban állt, és abból következetesen ki nem mozdult. Micsoda tiszta képlet: se döglött melegek, se bűzlő gondolat...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

Vidor Fesztivál

Darvasi Ferenc beszámolója a nyíregyházi Vidor Fesztiválról, melyen irodalmi, színházi és világzenei kínálatból válogathatnak az érdeklődők ...
Bővebben...

Szigliget 2010

"Szigliget a fiatalokról, a fiatalosságról szól: hogy van néhány nap az évben, amikor mindenki - irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, költő - belazul" (Darvasi Ferenc írása a tá...
Bővebben...

Az isztriai művésztelepről

A békéscsabai születésű Nóvé Béla a békéscsabai Szeverényi Mihály festőművészel együtt vett részt a művésztelep munkájában és kirándulásain; Nóvé beszemolója itt olvashat...
Bővebben...

Tokaji Írótábor 2010

A XXXVIII. Tokaji Írótábor programjairól, különös tekintettel a tanácskozásra, melynek címe Sokágú síp - A magyar irodalom égtájai volt (Darvasi Ferenc, Elek Tibor és Farkas Wellmann ...
Bővebben...

Gion-emlékház Szenttamáson

Gion Nándor szülővárosában, Szenttamáson emlékházat avattak augusztus 14-én. Az egyhetes programsorozatról Drobnyik Aranka írt helyszíni tudósítást ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Ilia Mihály rovata

Ilia Mihály Rózsa Sándorról

Ezt az agyonbeszélt témát egy nem magyar szakember vizsgálja, és nem a „magyar" kuriozitást látja benne ...
Bővebben...

Radnóti és a "vak tápai lantos"

Radnóti tehát nem csak gyűjtő és fölvilágosító terepmunkára járt Tápéra, hanem „kocsmázni” is. ...
Bővebben...

"Amíg csak élek" (...)

Ilia Mihály Gyiniszlamova verseskötete nagyobb részben a mesélő, éneklő anya, Tatya Roman emlékét örökíti meg, sőt szinte a versírás inspirációja is az ő személyéhez kapcsolódik. ...
Bővebben...

Danilo Kis magyar író?

Ilia Mihály Danilo Kis neve nem csak a szakirodalomban, az irodalomtörténészi szakmában van jelen, hanem a modern magyar irodalom legaktuálisabb szerzőinél is, neve vagy hatása, a műveire va...
Bővebben...

Jellemrajz

Ilia Mihály A „Bajai” fedőnevű amatőr színész, rendező, levelező hallgató az egyetemen, szakdolgozóm volt, ha jól emlékszem, a csehszlováki magyar drámáról írta a szakdolg...
Bővebben...

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 3107780

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

Beszélgetés Gedeon Józseffel PDF Nyomtatás E-mail

 

gedeonjozsef3


Szpenátyi Katalin

Az Hernanitól a Psychéig

Beszélgetés Gedeon Józseffel a Gyulai Várszínház múltjáról és jelenéről

 

A nagy múltú, az utóbbi két évtizedben előbb az összművészeti fesztivál karakterével, majd az 5 évvel ezelőtt elindított Shakespeare Fesztivállal újabb hazai és nemzetközi figyelmet kiérdemelt Gyulai Várszínház élén 1995 óta Gedeon József bölcsész-tanár, művészeti menedzser, anglomán, számos helyi klub és országos egyesület megalapítója áll. Őt kérdeztük az intézmény múltjáról, az elmúlt évtizedek színházi törekvéseiről, s nem kisebb érdeklődéssel saját színházfelfogásáról, a Shakespeare Fesztiválok tapasztalatairól és az idei nyári évad ránk váró eseményeiről.

„Ha azt mondjuk, hogy várszínház, akkor mindenki abban a pillanatban Gyulára gondol. Nem mintha nem lenne Magyarországon több várszínház is, nem mintha azok nem lennének nagyon jelentős helyszínei a magyar színházi kultúrának, a magyar szabadtéri színjátszásnak, de hogy irodalmi hasonlattal éljek, mindannyian »Gyula köpönyegéből bújtak ki«. Igaz, Gogolnak lehetett köpenye, Gyulának nehezen, de talán ezt a képzavart elnézik nekem. Gyula volt az, aki példát adott, hagyományt teremtett ebben a műfajban. (...) Mert ami a magyar színházban történt az elmúlt negyven évben, az itt Gyulán is megtörtént."


E nagy és felemelő szavak 2003-ban hangzottak el a Gyulai Várszínház fennállásának 40. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián, az Oktatási és Kulturális Minisztérium akkori művészeti főosztályvezetőjétől. Magi Istvánnak valódi rálátása lehetett a gyulai színház életére, az első bemutató óta figyelemmel kísérte azt: 1964-ben, az Hernani című V. Hugo darabbal indult minden. Azaz, ezt megelőzően egy másik romantikusnak mondható történettel, amit Miszlay István írt a magyar színjátszás históriás könyvébe. Kérem, elevenítse fel e csaknem fél évszázados színházi mese - mai szóhasználattal élve sikertörténet - születését, fő eseményeit, fordulatait, szereplőit.


Gyula a török idők előtt vásárváros volt, s ahol vásár van, ott a vándorkomédiások is megjelennek. Erről persze nincsenek írásos források, viszont az újabb kutatások kimutatták, hogy már a XVIII. században is volt a városban színjátszás, az 1800-as években pedig az Almássy kastély- ahol Erkel Ferenc édesapja gazdatiszt volt- kertjében álló lovardában tartottak színházi előadásokat, s maga Erkel is vezényelt és operái is elhangzottak itt. A 20. századforduló előtt a mai Kohán képtár mellett építettek egy faszínházat, sok utazó társulat és neves színész megfordult benne. Az idő megette, elkorhadt, s 1960-ban lebontották, akkor voltam négy éves és még emlékszem rá. A gyulai művelt polgárok azonban igényelték a színházat. Ez időben egy nyáron Miszlay István, a békéscsabai teátrum akkori igazgatója Dubrovnikban járt, s az ottani várban színházat látott... A mediterrán élménnyel hazatérve megkereste a megye és város vezetőit, akikkel közösen valósították meg a nagy álmot, az ország első szabadtéri várszínházát. Már az első évektől olyan színészek játszottak itt, mint például Latinovits Zoltán, akik rangot adtak az előadásoknak. Miszlayt Sík Ferenc váltotta, akinek művészeti vezetése alatt még inkább a budapesti színészek színe-javának fellépő helyévé vált Gyula. A nézőket a 60-as, 70-es években a várba vezető rámpán fáklyát tartó katonák, a kapunál őrök várták, diákként 72-ben és '73-ban magam is köztük álltam. Páncélingben, sapkában, markomban karddal és alabárddal kezdtem a várszínházas életemet. A színházban kezdetben történelmi kosztümös darabokat játszottak, aztán a 70-es, 80-as években a határon túli magyar drámaírók otthona lett Gyula, egyfajta híd szerepet betöltve, hiszen sokszor, amit Budapesten nem, azt itt be lehetett mutatni: Sütő András, Székely János, vagy fiatal fővárosi írók műveit, amiknek bizonyos politikai üzenete is volt. Drámába bújtatva üzentek a fennálló hatalomnak, ami egyfajta összekacsintás is volt a nézőkkel. Havasi István  igazgató  is sokat fáradozott azért, hogy ezeket itt bemutathassák, sokszor átcsempészve a határon a szövegeket, s a legkorszerűbb színházi irányzatok is megjelenhessenek, mint például Ruszt József az Universitas együttessel. A rendszerváltással a színházak elvesztették a talajt a lábuk alól, Sík Ferenc is új utakat keresett. A 90-es évek elején az addiginál gazdagabb kínálatba több új műfajt is beengedett: utcaszínházat, vásári komédiát, bábjátékot, pantomint.  Akkor én az önkormányzatnál kulturális osztályvezetőként dolgoztam, és egyebek mellett már korábban is dzsesszklubot vezettem, koncerteket szerveztem. Évekig érlelődött a gondolat bennem, mi lenne, ha Gyulán jazz fesztivált szerveznék a várban. Sík Ferenc nagyra nyitotta a szemét, amikor ezzel megkerestem, de beleegyezését adta. A folyamat beindult, a program egyre inkább nemzetközi vált. Idén pedig már a XVIII. dzsesszfesztiválra kerül itt sor. Havasi István és Sík Ferenc sajnálatos halála után Cs. Tóth János egy évre, majd Csiszár Imre kapott pár hónapra megbízást a színház élére, aki hamarosan a Thália igazgatója lett. Már Sík Ferenc is gondolt arra  - Havasi hirtelen halála után - korábban, hogy gyulaiként igazgathatnám a Várszínházat, ami nagy megtiszteltetés volt számomra,  mivel azonban  akkor kerültem a kulturális osztály élére, nem vállaltam. Pár év múlva, Csiszár Imre lemondása után, '95-ben viszont ötödmagammal pályáztunk, és én nyertem el a direktori széket. Sokan meglepődtek ezen, de én éreztem magamban erőt, a szervezésben már jártas voltam, és hála Istennek sikerült olyan művészekkel szövetkeznem, akiktől sokat tanultam, és akik segítették a munkám.


A színház történetében mérföldköveket jelent az összművészeti fesztiváli program, majd a Shakespeare Fesztivál megvalósítása. Ehhez mérföldlépő csizmát kellett húzni... Sokat utazni, látni, figyelni, tágabb értelemben megnyerni a város, a patrónusok, a grémium támogatását, ami még „csak" a lendületet adja az ezt követő munkához. Hogyan születtek ezen fesztiválok  elképzelései s beváltak-e a hozzá fűzött remények?


Az összművészeti jelleg, mint mondtam Síknél majd még inkább Csiszárnál jelent meg. Én megtartottam és továbbfejlesztettem ezt, hiszen az én érdeklődésem is sokirányú. Vezettem filmklubot, fiatal értelmiségiek klubját, tanultam zenélni és nagy zenerajongó vagyok, szeretem a balettet, néptáncot, a zenés színházat, a képzőművészetet is. Jó pár éve Irodalmi Humor Fesztivált is rendezünk a Várszínházban neves írók, költők közreműködésével, Elek Tiborral, aki ezt az ötletet fölvetette. Rendezünk népzenei fesztivált, diákszínjátszók fesztiválját, blues fesztivált, a kicsiknek bábelőadásokat, és még nagyon sokféle új programot sorolhatnék. Hobbim az utazás, ilyenkor a kulturális eseményekről mindenhol tájékozódom, nagyon sok külföldi és hazai zenei és színházi fesztiválon voltam magánemberként. Igaz, az itt látottakat később a színházban is felhasználom. Magyar-brit baráti társaságot is alapítottam 1991-ben, ahol azóta is elnökölök, átképzősként angol  kurzusra jártam , és angolt is tanítottam az iskolában kicsiknek.1991-ig 15 éven át tanárként dolgoztam, magyart tanítottam. A Shakespeare Fesztiválnak a gondolata évekig érett bennem. Mivel az angol kultúra és Shakespeare mindig érdekelt, kétszer is megpályáztam a brit ösztöndíjat. Ekkor elég jól megismertem Nagy-Britanniát, a megszerzett ismereteimből könyvet is írtam , amely 1999-ben jelen meg A brit oroszlán hétköznapjai címmel. 1993-ban Londonban a kulturális életet, öt évre rá pedig a londoni színházi életet tanulmányozhattam. Ez inspirált arra, hogy 1999-től évente egy-egy Shakespeare- darabot bemutassunk a Gyulai Várszínházban, később pedig ebből nőtt ki a kéthetes Shakespeare Fesztivál, amelyet immár öt éve szervezünk. Magam sem hittem volna a kezdetekben, de a világ legjelentősebb előadásait és rendezőit sikerült elhívni Gyulára, a legendás litván rendezőket, Nekrosiust és Korsunovast, a grúz Sturuát vagy a román Purcaretet, idén a világ egyik legkiválóbbját, Peter Brookot, akinek a legújabb s talán egyik legutolsó munkáját láthatjuk. Mára komoly nemzetközi kapcsolataink és sikereink, elismerő kritikáink vannak szerte Európában. Egyik kezdeményezője és megalapítója vagyok az Európai Shakespeare Fesztiválok Hálózatának, a tagfesztiválokkal információt, műsort cserélünk, közösen pályázunk, s rendszeresen találkozunk egymás fesztiváljain, ahol előadásokat nézünk. Természetesen a legjobb hazai és határon túli magyar Shakespeare-előadások, a legkiválóbb rendezők, színészek is szerepelnek nálunk, s el kell mondani, hogy Anglia után Magyarországon a legnépszerűbb színpadi szerző Shakespeare, egy évben 30-40 bemutató is van a színházainkban. A fesztiválon kiállítások, szakmai konferenciák, filmek, koncertek kísérik az előadásokat, Shakespeare-korabeli gasztronómia színesíti a programot. Az idén Bereményi Géza lesz a meghívott íróvendégünk, aki beszél majd a mesterrel való kapcsolatáról, hiszen ő drámát is írt Shakespeare-ről és előadásokat is rendezett.


Vannak azonban kérdőjelek is, sokan felteszik a kérdést, hogy minek ennyi Shakespeare?


Szerintem nagyon fontos ő korunkban is, hiszen ugyanazokkal az emberi problémákkal küzd a ma embere is, mit az 500 évvel ezelőtti, s nála jobban ezeket kevesen írták meg. A történelmi események, a hatalom megszerzéséért és megtartásáért vívott küzdelmek talán kevésbé véresek, de tulajdonképpen ugyanazok a játszmák, „darabok" játszódnak le ma is. Népszerűségét bizonyítja, hogy annak ellenére, hogy a műveinek a szövege nem egyszerű, költői tömörsége miatt első hallásra nehezen érthető, tavaly négyezren látták a Shakespeare-darabokat Gyulán, ami nagyon szép szám.


Nem mehetünk el a téli kamaraszínházi évad előadásai, az ezeket kísérő galériai kiállítások mellett sem, de a nyári rendezvénysorozat tervezésekor kiemelten sokrétű művészeti elgondolásnak kell érvényesülnie. Hogyan vázolná föl az Ön színházeszményét, ezen belül a szabadtéri színházit? A kívülállói vélemények két szélső pontjától, miszerint korra, műfajra, ízlésre való tekintettel mindenki megtalálja a neki való darabot, és miszerint Gedeon József magának csinál színházat, mekkora távolságban-közelségben tartja a sajátját?


Nem szeretem a tizenkettő-egy tucat előadásokat. Igyekszem olyan művészeket megnyerni az új bemutatókhoz, akik a mai színházat újszerűen, modern módon valósítják meg: gondolatgazdagon, látványosan, új formákat keresve. Merthogy az alkotóművészet erről szól. Ami nem ilyen, az reprodukció, iparos munka, engem kevésbé érdekel. A kereskedelmi médiából mindenhonnan áradó sekélyes „kulturális" kínálat, a hakni, a gagyi a Gyulai Várszínházban nem kaphat teret. Sokan kérdezik, hogyan tudom ezt tartani. Nos, nagy szükség van ehhez a támogatókra, akiket köszönet illet. Tartjuk a végeken a kultúra várát, és nem engedünk be színvonaltalan műsort. Minden műfaj más-más közönséget vonz és igen, természetesen minden rétegnek igyekszünk előadásokat bemutatni. De csak az általam igényesnek ítélteket hívom meg Gyulára, amelyek persze tükrözik az ízlésemet, és ilyen értelemben lehet mondani, hogy az én színházam valósul itt meg. Mindazonáltal az én legnagyobb örömöm az, hogy mindenki tud választani a kínálatból.  Büszke vagyok arra, hogy több ezer neves hazai és külföldi művész és mintegy 500 előadás volt látható a Gyulai Várszínház színpadain igazgatásom 13 évada alatt. Tanárként, népművelőként, művészeti menedzserként azért teszem a dolgom, hogy mások is részesüljenek abban az örömben, amiben én egy-egy jó előadás, koncert megtekintésekor.


Mi kínál a közönség számára az idei nyári fesztivál? Melyek lesznek a Várszínház kiemelt előadásai, kuriózumai?


Az évad megnyitója június 26-án lesz a vár előtt, s három nap múlva már kezdődik a nemzetközi Shakespeare Fesztivál, rendkívül izgalmas előadásokkal. Szenzációnak számít, a kortárs színjátszás legendás alakjának, Peter Brooknak legújabb rendezése, a Love is my sin - Szerelem a bűnöm. A szerelmes költeményekből és szonettekből összeállított darabot idén áprilisban mutatták be a párizsi Théátre des Bouffes du Nord színházban, s külföldön először nálunk lesz látható. Sokat várok a Shakespeare in Love című előadástól, melyen Emma Kirkby, a világ egyik legjobb, angol, szopránénekesnője ad koncertet.  Purcell, Handel, Jenkins, Johnson műveit a világhírű London Baroque régizene együttes adja elő az énekesnővel. Tavaly a jereváni Shakespeare fesztiválon láttam az Örmény Drámai Színház Macbeth előadását. Azért hívtam meg hozzánk, mert az egykori Szovjetunióbeli, illetve az orosz színjátszás nagyon fontos a világ színházművészetében, s az egykori szovjet birodalomból kivált, újonnan megalakuló, nagy kultúrájú országok - grúzok, örmények, litvánok, ukránok és a többiek - színházai mind-mind nagyon fontosak. Igazi esemény, hogy ismét vendégünk lesz a fiatal Európa rendezői díjas litván Oskaras Korsunovas: az általa színpadra állított többszörös fesztiváldíjas Rómeó és Júlia ezúttal két ellenséges pizzériában játszódik, tele ötlettel, humorral.  Zsótér Sándor, Magyarország egyik legelismertebb rendezője, az általa megvalósított Velencei kalmár darabot szintén mai közegbe helyezte. Sokak kedvence a beregszászi társulat, akik az Ahogy tetszik című Shakespeare-vígjátékot új bemutatóként Gyulán valósítják meg Vidnyánszky Attila rendezésében. A minap érkezett az az örömteljes hír, hogy a Gyulai Várszínház, mint közreműködő partner nyert az európai uniós Kultúra 2007-2013 kulturális pályázaton, amelynek keretében lehetőség nyílik, hogy bemutatkozzon nálunk a legjobb lengyel Shakespeare- előadás, és egy angol egyetemi színtársulat is. Ismét lesz Irodalmi Humor Fesztivál többek között Bereményi Géza, Egressy Zoltán, Háy János, Lackfi János, Nádasdy Ádám, Tóth Krisztina, Podmaniczky Szilárd, Szabó Tibor szereplésével, Tarján Tamás színikritikus és Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész közreműködésével. Megemlékezünk a gyulai kötődésű költőről, Sinka Istvánról verseit, prózáit zenével, balettel kísérve. Freddie Mercury emlékének is adózunk egy szeánsz koncerttel, ahol Szomor György, Varga Miklós Tóth Vera, Tóth Gabi is hallható lesz. A XVIII. Gyulai Vár Jazz Fesztivál óriási neveket hoz: Vukán György, Berkes Balázs, Kőszegi Imre, a világhírű Syndicate zenekar- Joe Zawinul utolsó együttese, Lantos Zoltán , Kaltenecker Zsolt, Horváth Kornél. A blues fesztivál fellépői között lesz Big Daddy Wilson - az egyik legnagyobb fekete hang az USÁ-ból,  az osztrák Rippof Raskolnikov -  a nagyszerű fehér blues hang; Felkai Miklós, Fernczi György  vagy a békés megyei Borsodi Blue. Lesz Best of Erkel gálakoncert, ahol Kocsár Balázs vezényel, s melynek díszletét az ismert Erkel-leszármazott, Erkel László, azaz Kentaur jegyzi. Örkény Macskajátékát Mácsai Pál rendezi sztárszereposztással, együtt láthatjuk a várszínpadon Pogány Juditot, Molnár Piroskát, Csomós Marit, Végvári Tamást, Kerekes Évát és Békés Italát! A Kálmán Imre életét bemutató operett egyik főszerepében Pitti Katalint láthatjuk. A gyerekek majd Lúdas Matyinak szurkolhatnak, akit a gyulai fiatal színész, Beszterczei Attila alakít, a legkisebbeket ingyenes bábelőadásokkal várjuk.


Személyesen melyik produkciót várja a legizgatottabban?


Nagyon izgalmas lesz a Ladics-ház udvarába készülő bemutató, Weöres Sándor Psychéjét Sopsits Árpád viszi színre, s Cserhalmi György is játszik benne, utalva ezzel egy kicsit Bódy Gábor legendás filmjére is.  E különleges hangulatú, egy fiatal költőnő szerelmi szenvedélyeiről és szenvedéseiről szóló mű bemutatása az én ötletem volt, s ha lehet azt mondani, ez a szívem csücske ezen a nyáron...

 

Megjelent a Bárka 2009/3. számában


Főlap

 

Frissek

Halmai Tamás versei

Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból ...
Bővebben...

Vidor Fesztivál

Darvasi Ferenc beszámolója a nyíregyházi Vidor Fesztiválról, melyen irodalmi, színházi és világzenei kínálatból válogathatnak az érdeklődők ...
Bővebben...

Kántor Péter verse

"Beleragadt a saját pókhálójába, \ és nincs erő, mely kimozdíthatná őt onnan" (a költő Egy este sárgáskék ég alatt című verse) ...
Bővebben...

A Jókai Színház tavalyi évada

Kezdődik a színházi évad, de a Bárka legutóbbi számában a Békés Megyei Jókai Színház elmúlt évadáról is olvashatjuk Niedzielsky Katalin írását ...
Bővebben...

Szigliget 2010

"Szigliget a fiatalokról, a fiatalosságról szól: hogy van néhány nap az évben, amikor mindenki - irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, költő - belazul" (Darvasi Ferenc írása a tá...
Bővebben...

Az isztriai művésztelepről

A békéscsabai születésű Nóvé Béla a békéscsabai Szeverényi Mihály festőművészel együtt vett részt a művésztelep munkájában és kirándulásain; Nóvé beszemolója itt olvashat...
Bővebben...

Zsidó Ferenc prózája

Részletek a székelyudvarhelyi szerző Laska Lajos-kisprózáiból, melyek a friss, 2010/4-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Szépírói Mesterkurzus

A Magyar Író Akadémia októberben ismét elindítja képzését, melyen neves szerzők tartanak előadásokat a tíz hetes kurzus során ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

bodikatafoto_copy"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benne"(Bódi Kata írása)
Bővebben...

Kundera Találkozásáról

"Az új kötet voltaképpen nem más, mint <<gondolataim és emlékeim; régi (egzisztenciális és esztétikai) témáim és régi szerelmeim találkozója>>" (Ménesi Gábor Kundera Ta...
Bővebben...

Mándy, Molnár Ferenc, Kiss Ottó

"Egy korábban kedvelt könyvet újra végiglapozni valójában a lehető legjobb önismereti kurzusok egyike" (Darvasi Ferenc Mándyról, Molnár Ferencről és Kiss Ottóról) ...
Bővebben...

Szepesi Dóra jegyzete

William Blake, Dylan Thomas és John Keats költeményeiről és az azokat fordító Erdődi Gáborról ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benn...
Bővebben...

Gyulai Várszínház

Psyché

Erdész Ádám kritikája a Psychéről, melyet Sopsits Árpád rendezésében és Petrik Andrea címszereplésében mutattak be a Gyulai Várszínházban ...
Bővebben...

Erkel-ünnep

A Gyulai Várszínház és a debreceni Csokonai Színház közös bemutatójáról, a Hunyadi Lászlóról Niedzielsky Katalin írt kritikát ...
Bővebben...

Hommage á Erkel

Szávai Krisztina jegyzete a kétszáz éve született Erkel Ferenc tiszteletére Mártha István által szerkesztett zenemű Gyulai Várszínház-beli előadásáról   ...
Bővebben...

Lear, Serban módra

"Andrei Serban kereste a nőt a Lear királyban, és megtalálta. Csak azt nem árulta el a kíváncsi gyulai közönségnek, hogy mit keres ott" (Jászay Tamás kritikája) ...
Bővebben...

Közhelyeken nem közhelyesen

Mészáros Csilla a Shakespeare Fesztivál idején a gyulai és környező települések közterein fellépő Puck Társulás produkciójáról ...
Bővebben...

Gyulai Várszínház (összes)

Feltöltés alatt!       Erdész Ádám Psyché a Ladics-házban A Várszínház Psyché-bemutatójára készülve leemeltem a könyvespolcról Weöres Sándor kötet...
Bővebben...

Szépirodalom

Halmai Tamás versei

Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból ...
Bővebben...

Kántor Péter verse

"Beleragadt a saját pókhálójába, \ és nincs erő, mely kimozdíthatná őt onnan" (a költő Egy este sárgáskék ég alatt című verse) ...
Bővebben...

Zsidó Ferenc prózája

Részletek a székelyudvarhelyi szerző Laska Lajos-kisprózáiból, melyek a friss, 2010/4-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Benedek István prózája

"- Ma nincs vonat és nincs Gyula! Ma csak szerelem van. És ha nem tudnád, én gyógyítkozom is a szerelemmel! - kiáltott Sándor bácsi" ...
Bővebben...

Csobánka Zsuzsa versei

A költőnő Z-szan, Üvegtest és Cédrus című művei, melyek a friss, 2010/4-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Színház

A Jókai Színház tavalyi évada

Kezdődik a színházi évad, de a Bárka legutóbbi számában a Békés Megyei Jókai Színház elmúlt évadáról is olvashatjuk Niedzielsky Katalin írását ...
Bővebben...

Kisvárda 2010

Részlet Varga Anikó A színház és a határok című, a Bárka friss, 2010/4-es számában megjelent tanulmányából, melyet a Magyar Színházak 22. Kisvárdai Fesztiváljáról írt ...
Bővebben...

Tóth Erzsébet darabjáról

Hanti Krisztina kritikája a Kőrózsa betonszív című előadásról, melyet Mispál Attila rendezett meg a Debreceni Csokonai Színházban ...
Bővebben...

Circus Hungaricus

Mészáros Csilla kritikája a Békés Megyei Jókai Színház és a Csokonai Színház közös előadásáról, a Circus Hungaricusról ...
Bővebben...

A Jókai Színház májusi programja

Hobo előadásával, a Circus Hungaricussal indul a májusi program Békéscsabán ...
Bővebben...

Megkérdeztük

Megkérdeztük Vörös Istvánt

Szepesi Dóra beszélgetése kreatív írásról, kortárs irodalomról, komolyzenéről, Rilkéről, valamint az olvasás, szövegértelmezés tanításáról ...
Bővebben...

Jász Attila az Új Forrásról

Kozák Ignác Tibor beszélgetése a főszerkesztővel a lap megújulásáról, külső és belső megváltozásáról, tervekről és általánosságban a hazai folyóirat-kultúráról ...
Bővebben...

Megkérdeztük Polgár Anikót

A Régésznő körömcipőben című új kötetéről, az antik irodalomhoz fűződő viszonyáról, a Csehy Zoltánnal közös munkákról kérdezte Polgár Anikót Szepesi Dóra ...
Bővebben...

Megkérdeztük Király Leventét

Király Leventét kérdeztük legújabb kötetéről, a Hová menekülsz című novella-gyűjteményről, a próza- és a versírás rejtelmeiről, motivációiról, legújabb alkotói terveiről (Sze...
Bővebben...

Megkérdeztük Garaczi Lászlót

Kozák Ignác Tibor beszélgetett Garaczi Lászlóval új regényének keletkezési körülményeiről, a lemur sorozat folytatási lehetőségeiről, egyéb közeljövőbeli munkákról ...
Bővebben...

Kritika, esszé

Tanulmány Térey Jánosról

Részlet Szolcsányi Ákos tanulmányából, mely a friss, 2010/4-es Bárkában jelent meg ...
Bővebben...

Kritika az Erővonalakról

A Lapis József és Sebestyén Attila szerkesztette, Térey-tanulmányokat és kritikákat tartalmazó kötetről Soltész Márton írt kritikát ...
Bővebben...

A Trüffel Milánról

"az irodalom - és különösen ez a regény - a becsapás egyik legkellemesebb módja, ne féljünk áldozatává válni" (Kolozsi Orsolya kritikája Kerékgyártó István könyvéről) ...
Bővebben...

Berniczky Éva kötetéről

"ezúttal is megbizonyo-sodhattunk arról, hogy a novella Berniczky Éva igazi műfaja" (Ménesi Gábor a Várkulcsa című könyvről) ...
Bővebben...

Bella Istvánról

Hetven évvel ezelőtt született a Kossuth-díjas Bella István, költészetének néhány jellemzőjét felvillantva, rá emlékezik Bakonyi István ...
Bővebben...

Beszélgetések

Beszélgetés Térey Jánossal

"a korábbi nagy művek bűvöletében élek. (...) Nincs bennem iskolás hagyománytisztelet, egyszerűen csak elkötelezettség a régiség irodalma felé" (Darvasi Ferenc beszélgetése) ...
Bővebben...

Beszélgetés Darvasi Lászlóval

Virágzabálók című regényéről beszélgetett a szerzővel Szabó Tibor Benjámin ...
Bővebben...

Beszélgetés Szőcs Gézával

A valóság, amelyben élünk, részben valóságos, részben virtuális. (Elek Tibor beszélgetése Szőcs Gézával) ...
Bővebben...

Beszélgetés Zalán Tiborral

Legtöbb drámát író kollégámmal szemben engem, íróként, a dráma gyakorlatilag - nem érdekel. (Elek Tibor beszélgetése Zalán Tiborral) ...
Bővebben...

Interjú Kiss Judit Ágnessel

Részletek a friss Bárkában megjelent, az eddigi életmű egészét körüljáró, Szabó Tibor Benjámin által készített beszélgetésből. ...
Bővebben...

Képzőművészet

„4.kult_istalo”

Gyarmati Gabriella Oroján István Örökségem című kiállítása / „4.kult_istalo”, Gyula, 2010. augusztus 7. ...
Bővebben...

Kohán György új tárlatáról

"A napokban Gyulán megnyílt új tárlat legfőbb célja és feladata, hogy a Kohán-œuvre jellegadó momentumát jelentő monumentalitást járja körül" (Gyarmati Gabriella írása) ...
Bővebben...

Baji Miklós Zoltán kiállításáról

BMZ "számára a művészet nem cél, hanem eszköz, elsődlegesen spirituális-szakrális, kisebb részben társadalmi-politikai célok elérésének, kinyilvánításának eszköze." (Sturcz János ...
Bővebben...

Kohán György grafikáiról

Gyarmati Gabriella a száz éve született Kohán György grafikai hagyatékát veszi nagyító alá tanulmányában ...
Bővebben...

Hajdik Antal halálára

Gyarmati Gabriella nekrológja a részben Békés megyei kötődésű, Amerikát is megjárt festőművészről, Hajdik Antalról ...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások