Hírek

Az EMIL IX. Írótábora
emiljoSzeptember 9. és 12. között kerül megrendezésre Árkoson a Kárpát-medencei magyar irodalmi folyóiratok találkozója (a program)
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Jónás Tamás tárcája

"Az ember indokgenerátora a semminek. Őse és ősellensége annak, ami nem istentől való, aki pedig való és valótlan egyszerre, se igazsága, se üzenete, se némasága, se csábítása, se ...
Bővebben...

Grecsó Krisztián tárcája

"A nő maga a bűn, önmagáért nem érdemes szépnek lenni. Öncélúan nem igazságos szépnek lenni" ...
Bővebben...

Győrei Zsolt prózája

„Meglehet, minden nemtudásunk egyetlen szó csupán, s az a szó nyit minden zárat, de még sincs benne a Rejtvényfejtők Lexikona tizennegyedik kötetében?" ...
Bővebben...

Szabó Tibor novellája

"A lány pedig csendes volt, mosolygott, és néha illatos kendővel törölte meg az arcát. Esténként behúzta magához apádat a tusolóba. Reggelente is." ...
Bővebben...

Sirbik Attila prózája

"az ábrándozás és reménykedés kedvet adott a hittanhoz is, egyrészről, hogy kész legyek házasságig, másrészről álmaim szépséges menyasszonya is hittanos volt, így hát engem nem s...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

VII. Szárhegyi Írótábor

"Hetedik alkalommal rendezték meg szeptember 2. és 5. között az évtizedesnél is nagyobb múlttal rendelkező gyergyószárhegyi írótábort" (Bálint Tamás és Elek Tibor helyszíni tudósít...
Bővebben...

Vidor Fesztivál

Darvasi Ferenc beszámolója a nyíregyházi Vidor Fesztiválról, melyen irodalmi, színházi és világzenei kínálatból válogathatnak az érdeklődők ...
Bővebben...

Szigliget 2010

"Szigliget a fiatalokról, a fiatalosságról szól: hogy van néhány nap az évben, amikor mindenki - irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, költő - belazul" (Darvasi Ferenc írása a tá...
Bővebben...

Az isztriai művésztelepről

A békéscsabai születésű Nóvé Béla a békéscsabai Szeverényi Mihály festőművészel együtt vett részt a művésztelep munkájában és kirándulásain; Nóvé beszemolója itt olvashat...
Bővebben...

Tokaji Írótábor 2010

A XXXVIII. Tokaji Írótábor programjairól, különös tekintettel a tanácskozásra, melynek címe Sokágú síp - A magyar irodalom égtájai volt (Darvasi Ferenc, Elek Tibor és Farkas Wellmann ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Ilia Mihály rovata

Ilia Mihály Rózsa Sándorról

Ezt az agyonbeszélt témát egy nem magyar szakember vizsgálja, és nem a „magyar" kuriozitást látja benne ...
Bővebben...

Radnóti és a "vak tápai lantos"

Radnóti tehát nem csak gyűjtő és fölvilágosító terepmunkára járt Tápéra, hanem „kocsmázni” is. ...
Bővebben...

"Amíg csak élek" (...)

Ilia Mihály Gyiniszlamova verseskötete nagyobb részben a mesélő, éneklő anya, Tatya Roman emlékét örökíti meg, sőt szinte a versírás inspirációja is az ő személyéhez kapcsolódik. ...
Bővebben...

Danilo Kis magyar író?

Ilia Mihály Danilo Kis neve nem csak a szakirodalomban, az irodalomtörténészi szakmában van jelen, hanem a modern magyar irodalom legaktuálisabb szerzőinél is, neve vagy hatása, a műveire va...
Bővebben...

Jellemrajz

Ilia Mihály A „Bajai” fedőnevű amatőr színész, rendező, levelező hallgató az egyetemen, szakdolgozóm volt, ha jól emlékszem, a csehszlováki magyar drámáról írta a szakdolg...
Bővebben...

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 3131818

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

PDF Nyomtatás E-mail
Fejléc



Fekete Vince
Kocsmadumák az Unióból
M.V.-nek

Hogy milyen az Unióban? Semmilyen. Vagyis pont olyan, mint azelőtt volt. Az uniós kenyér ugyanaz, mint az azelőtti, az uniós fizetés dettó. A disznyók ugyanúgy visítnak, hörögnek, mint azelőtt, met ugyanúgy késsel öljük. Meglátnám én, hogy mit szólna János bá a disznónál az altatáshoz. Mesze neked kábítás!Ha kevés a fenti: Aszondja a tegnap a gyermek, hogy édesapa, mi jaza Zúnió. Hát mit mongyak neki, aszontam, az olyasmi lehet alighanem, mint a kégyó, télen megfogy, tavasszal megelevenedik, s azzal mejen tovább...



– Ne, nekem ne beszéljetek, tudom, amit tudok!
– S akkor én azt mondtam neki, hogy ide figyelj, barátom!
– S akkor szembejött velem egy akkora barom, de akkora!
– Megmondtam az asszonynak, ha nem tetszik, nézzen más után!
– Jössz egy felessel!
– A négy székely alapigazság: a sör nem alkohol, a fehérnép nem ember, a medve nem játék, az Unió nem ország.
– Orvossal, rendőrrel, szakáccsal nem érdemes ujjat húzni. Úgyis te iszod meg a levét.
– Komám, téged szeretlek a legjobban!
– S akkor jött a patron, egy nagy csemer állat...
– S akkor azt mondtam a palinak, gyere ide, sógor, ezt beszéljük meg. Feleség, te pedig hozol egy liter bort, két poharat, amíg leülünk, hogy ezt a sógorral megbeszéljük. Te pedig pakolsz, csomagolsz, s holnap jösztök apádékkal a furgonnal, s költözöl át a sógorhoz!
– Egy borkány dzsemben hoztam haza akkor a forintot, ember!
– Addig csesztetnek, amíg egyszer meg nem járják! Me aztán nekem is van türelmi zónám, s az véges!
– Vett valami encsembencsem bizbaszokot nekem, vidd vissza, ahonnan hoztad, mondtam neki.
– Ha ez es foci, akkor én pap vagyok...
– Hogy milyen az Unióban? Semmilyen. Vagyis pont olyan, mint azelőtt volt. Az uniós kenyér ugyanaz, mint az azelőtti, az uniós fizetés dettó.A disznyók ugyanúgy visítnak, hörögnek, mint azelőtt, met ugyanúgy késsel öljük. Meglátnám én, hogy mit szólna János bá a disznónál az altatáshoz. Mesze neked kábítás!
– Én mindig a szemedbe megmondtam az igazat...
– Csak olyan részeg voltam akkor is, mint most...
– Fehérnép-e? Ne dicsérd! Mind egyforma.
– Így, ezzel a két szememmel láttam!
– Akkor volt biza jó világ!
– Román gyártmány, hitvány gyártmány!
– Voltam én már magyar, lettem román, majd erdélyi magyar, aztán büdös oláh odaki, egy a huszonöt millióból, aki elözönli őket. Szegény apám pedig volt már magyar, volt román, volt paraszt, volt kulák, volt elvtárs, majd úr lett, most pedig uniós polgár, anélkül, hogy valaha valaki is kérdezte volna, hogy ő mit és hogyan is szeretne.
– Na még csak ezt az utolsót!
– Az volt az igazi, a hat lejes hálba sör, a tizenkilenc lejes szpumósz bor, s a tizenhárom lejes vindemásza!
– Ha reám hallgatsz, azt csinálsz, amit akarsz!
– Nekem ne mondják, hogy szar a magyar!
– Lúd lúddal, tyúk tyúkkal…
– Aszondja a tegnap a gyermek, hogy édesapa, mi jaza Zúnió. Hát mit mongyak neki, aszontam, az olyasmi lehet alighanem, mint a kégyó, télen megfogy, tavasszal megelevenedik, s azzal mejen tovább...
– Én a polgármesternek, s az atyaúristennek is megmondom. Nekem ne integessen, jöjjön ide, ha akar valamit!
– Se nem ügyes, se nem szép, mégis fütyöl s énekel.
– A két kezét összefogja, s úgy könyöröghet, mert engem nem érdekel...
– Nem, ezt most én fizetem.
– Szigur kö dá.
– Ez a kurva sósmogyoró úgy bökkedeztet.
– A biznisz, az biznisz, s a haverság, az haverság.
– Megfejtem én, ne félj, az álmát!
– Mise közben harangozni is szoktak.
– Csak ezt ne mond nekem!
– Úgy mentünk bé az Unióba, mint a csíkiak az erdőbe: a vállukon keresztbe a lajtorjával. S mindennek a tetejibe: csóré seggel, sántán, bénán, félvakon... De kellett ez nekünk! Mint a púp a lábunk közi...
– Csak előre, édes fiam!
– Kutyaharapást szőrivel!
– Utcára nyílik a kocsmaajtó...
– Azt mondtam volt-e, amikor...
– Csak mennél bé Moldvába, barátom, hogy ott milyen fasza utak vannak, s hogy mennyire igénytelenek, elmaradottak az emberek. Olyan, mintha a középkor lépett volna be az Unióba.
– Hagyd a nyavalyába, ezek nem tudják, ezek nem tudnak semmit!
– Ne higgy annak, amelyik szépeleg, mert később elharapja a torkodat!
– Ez zene?
– Ha az idén se lesz ára, többet nem foglalkozom vele.
– A sorrend jó lesz. De tényleg ez az utolsó. Holnap úgyis beteg leszek.
– A katonaságnál is úgy voltam a tisztekkel, mint itt veled, te s tu voltam mindenikkel. Ezeket a mai legényeket már el sem viszik. Nem is tudják meg soha, hogy mi az igazi élet.
– Másnap mindig egy jó kicsi savanyúleves...
– Amikor annak idején apámmal...
– Hol vagytok, székelyek?
– Mi az, mit mondtál?
– Ha túl sokat kelepel, a szájára kell csapni.
– Vakuljak meg, ha nem mondok igazat.
– Ha meg szeretnéd tudni, de úgy istenigazából, kicsi komám, hogy milyen es az Unió, hát ide figyelj, az asszony szerint: kicsi és semmire se jó, mint az apád f... Ezt mondta a gyermeknek. Én pedig azt mondtam, hogy nagy, mint az anyád p... S hogy amióta ekkora lett, semmi örömem sem telik benne.
– Ha sok pálinkát iszol, kénozhatod, mert nem áll fel az istennek se. De ha fel talált állni, akkor jaj a fehérnépnek.
– Ha fel tudok állni, akkor még megiszom egy decit. Ha nem tudok felállni, akkor hazamegyek.
– Holnaptól nem iszom, bizonyisten.
– Szinte lekoppant a szemem...
– In vino vomitas...
– Idd ki már, ne csak a szájad járjon!
– Szomorú a székely sorsa...
– Ha még ez se tetszik...
– Mert ha én nem vagyok...
– Úgy elvannak azzal a kilenc hónappal. Mi sokszor harminc évig is hordjuk egy mukk nélkül.
– Valahogy úgy vagyunk az Unióval a nagy rittyegtetős, tűzijátékos belépés után, mint a cigányprímás hajnalban a bandájával, amikor korholja őket: beléhánytál a pergődobba, beléfostál a nagybőgőbe, megetted a gyantát s a banda becsülettyit...
– Nekem ne mondja meg mennyi a kétszer kettő.
– Hogy is mondta az öreg Nagy?
– A mi papunk aranyszájú.
– Ától cettig!
– Ha nem mondod, eszembe se jut.
– Kiviszel-e?
– Mi az, mit mondtál?
– Én úgy szoktam, hogy letérdelek, előrehajolok, s akkor nem spriccelem fel a nadrágom szárát...
– Hívjatok egy taxit!


Láb

Főlap
Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
 

Frissek

Ughy Szabina versei

"A többire nincs közös szavunk, \ angolul mindketten úgy ahogy. \ Állunk a Jászai téren, látom, \ amivé most engem képzel, \ hozzáigazítom az ujjam, a szám, \ legyen akkor ez ilyen egys...
Bővebben...

Jankay Tiborról

A békéscsabai születésű művész reveláció erejével ható, de máig kevéssé ismert grafikai munkáiról Ván Hajnalka írt tanulmányt ...
Bővebben...

Tolnai Ottó verse

A magyarkanizsai származású Kossuth-díjas író, költő, műfordító Ki járkál fenn a padláson című hosszúverse ...
Bővebben...

VII. Szárhegyi Írótábor

"Hetedik alkalommal rendezték meg szeptember 2. és 5. között az évtizedesnél is nagyobb múlttal rendelkező gyergyószárhegyi írótábort" (Bálint Tamás és Elek Tibor helyszíni tudósít...
Bővebben...

Az EMIL IX. Írótábora

Szeptember 9. és 12. között kerül megrendezésre Árkoson a Kárpát-medencei magyar irodalmi folyóiratok találkozója (a program) ...
Bővebben...

Jónás Tamás tárcája

"Az ember indokgenerátora a semminek. Őse és ősellensége annak, ami nem istentől való, aki pedig való és valótlan egyszerre, se igazsága, se üzenete, se némasága, se csábítása, se ...
Bővebben...

Bódi Kata olvasónaplója

"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benne"(...
Bővebben...

Halmai Tamás versei

Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

csepregifoto_copy_copy"Dahl a legelképesztőbb, leggátlástalanabb módon alkalmazza egyidejűleg az angolhumort és az északi mesék meglehetősen sötét, baljós tónusait" a Boszorkányokban (Csepregi János írása)
Bővebben...

Bódi Kata olvasónaplója

"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benne"(...
Bővebben...

Kundera Találkozásáról

"Az új kötet voltaképpen nem más, mint <<gondolataim és emlékeim; régi (egzisztenciális és esztétikai) témáim és régi szerelmeim találkozója>>" (Ménesi Gábor Kundera Ta...
Bővebben...

Mándy, Molnár Ferenc, Kiss Ottó

"Egy korábban kedvelt könyvet újra végiglapozni valójában a lehető legjobb önismereti kurzusok egyike" (Darvasi Ferenc Mándyról, Molnár Ferencről és Kiss Ottóról) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

"Dahl a legelképesztőbb, leggátlástalanabb módon alkalmazza egyidejűleg az angolhumort és az északi mesék meglehetősen sötét, baljós tónusait" a Boszorkányokban (Csepregi János írá...
Bővebben...

Gyulai Várszínház

Psyché

Erdész Ádám kritikája a Psychéről, melyet Sopsits Árpád rendezésében és Petrik Andrea címszereplésében mutattak be a Gyulai Várszínházban ...
Bővebben...

Erkel-ünnep

A Gyulai Várszínház és a debreceni Csokonai Színház közös bemutatójáról, a Hunyadi Lászlóról Niedzielsky Katalin írt kritikát ...
Bővebben...

Hommage á Erkel

Szávai Krisztina jegyzete a kétszáz éve született Erkel Ferenc tiszteletére Mártha István által szerkesztett zenemű Gyulai Várszínház-beli előadásáról   ...
Bővebben...

Lear, Serban módra

"Andrei Serban kereste a nőt a Lear királyban, és megtalálta. Csak azt nem árulta el a kíváncsi gyulai közönségnek, hogy mit keres ott" (Jászay Tamás kritikája) ...
Bővebben...

Közhelyeken nem közhelyesen

Mészáros Csilla a Shakespeare Fesztivál idején a gyulai és környező települések közterein fellépő Puck Társulás produkciójáról ...
Bővebben...

Gyulai Várszínház (összes)

Feltöltés alatt!       Erdész Ádám Psyché a Ladics-házban A Várszínház Psyché-bemutatójára készülve leemeltem a könyvespolcról Weöres Sándor kötet...
Bővebben...

Szépirodalom

Ughy Szabina versei

"A többire nincs közös szavunk, \ angolul mindketten úgy ahogy. \ Állunk a Jászai téren, látom, \ amivé most engem képzel, \ hozzáigazítom az ujjam, a szám, \ legyen akkor ez ilyen egys...
Bővebben...

Tolnai Ottó verse

A magyarkanizsai származású Kossuth-díjas író, költő, műfordító Ki járkál fenn a padláson című hosszúverse ...
Bővebben...

Halmai Tamás versei

Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból ...
Bővebben...

Kántor Péter verse

"Beleragadt a saját pókhálójába, \ és nincs erő, mely kimozdíthatná őt onnan" (a költő Egy este sárgáskék ég alatt című verse) ...
Bővebben...

Zsidó Ferenc prózája

Részletek a székelyudvarhelyi szerző Laska Lajos-kisprózáiból, melyek a friss, 2010/4-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Színház

A Jókai Színház tavalyi évada

Kezdődik a színházi évad, de a Bárka legutóbbi számában a Békés Megyei Jókai Színház elmúlt évadáról is olvashatjuk Niedzielsky Katalin írását ...
Bővebben...

Kisvárda 2010

Részlet Varga Anikó A színház és a határok című, a Bárka friss, 2010/4-es számában megjelent tanulmányából, melyet a Magyar Színházak 22. Kisvárdai Fesztiváljáról írt ...
Bővebben...

Tóth Erzsébet darabjáról

Hanti Krisztina kritikája a Kőrózsa betonszív című előadásról, melyet Mispál Attila rendezett meg a Debreceni Csokonai Színházban ...
Bővebben...

Circus Hungaricus

Mészáros Csilla kritikája a Békés Megyei Jókai Színház és a Csokonai Színház közös előadásáról, a Circus Hungaricusról ...
Bővebben...

A Jókai Színház májusi programja

Hobo előadásával, a Circus Hungaricussal indul a májusi program Békéscsabán ...
Bővebben...

Megkérdeztük

Megkérdeztük Vörös Istvánt

Szepesi Dóra beszélgetése kreatív írásról, kortárs irodalomról, komolyzenéről, Rilkéről, valamint az olvasás, szövegértelmezés tanításáról ...
Bővebben...

Jász Attila az Új Forrásról

Kozák Ignác Tibor beszélgetése a főszerkesztővel a lap megújulásáról, külső és belső megváltozásáról, tervekről és általánosságban a hazai folyóirat-kultúráról ...
Bővebben...

Megkérdeztük Polgár Anikót

A Régésznő körömcipőben című új kötetéről, az antik irodalomhoz fűződő viszonyáról, a Csehy Zoltánnal közös munkákról kérdezte Polgár Anikót Szepesi Dóra ...
Bővebben...

Megkérdeztük Király Leventét

Király Leventét kérdeztük legújabb kötetéről, a Hová menekülsz című novella-gyűjteményről, a próza- és a versírás rejtelmeiről, motivációiról, legújabb alkotói terveiről (Sze...
Bővebben...

Megkérdeztük Garaczi Lászlót

Kozák Ignác Tibor beszélgetett Garaczi Lászlóval új regényének keletkezési körülményeiről, a lemur sorozat folytatási lehetőségeiről, egyéb közeljövőbeli munkákról ...
Bővebben...

Kritika, esszé

Tanulmány Térey Jánosról

Részlet Szolcsányi Ákos tanulmányából, mely a friss, 2010/4-es Bárkában jelent meg ...
Bővebben...

Kritika az Erővonalakról

A Lapis József és Sebestyén Attila szerkesztette, Térey-tanulmányokat és kritikákat tartalmazó kötetről Soltész Márton írt kritikát ...
Bővebben...

A Trüffel Milánról

"az irodalom - és különösen ez a regény - a becsapás egyik legkellemesebb módja, ne féljünk áldozatává válni" (Kolozsi Orsolya kritikája Kerékgyártó István könyvéről) ...
Bővebben...

Berniczky Éva kötetéről

"ezúttal is megbizonyo-sodhattunk arról, hogy a novella Berniczky Éva igazi műfaja" (Ménesi Gábor a Várkulcsa című könyvről) ...
Bővebben...

Bella Istvánról

Hetven évvel ezelőtt született a Kossuth-díjas Bella István, költészetének néhány jellemzőjét felvillantva, rá emlékezik Bakonyi István ...
Bővebben...

Beszélgetések

Beszélgetés Térey Jánossal

"a korábbi nagy művek bűvöletében élek. (...) Nincs bennem iskolás hagyománytisztelet, egyszerűen csak elkötelezettség a régiség irodalma felé" (Darvasi Ferenc beszélgetése) ...
Bővebben...

Beszélgetés Darvasi Lászlóval

Virágzabálók című regényéről beszélgetett a szerzővel Szabó Tibor Benjámin ...
Bővebben...

Beszélgetés Szőcs Gézával

A valóság, amelyben élünk, részben valóságos, részben virtuális. (Elek Tibor beszélgetése Szőcs Gézával) ...
Bővebben...

Beszélgetés Zalán Tiborral

Legtöbb drámát író kollégámmal szemben engem, íróként, a dráma gyakorlatilag - nem érdekel. (Elek Tibor beszélgetése Zalán Tiborral) ...
Bővebben...

Interjú Kiss Judit Ágnessel

Részletek a friss Bárkában megjelent, az eddigi életmű egészét körüljáró, Szabó Tibor Benjámin által készített beszélgetésből. ...
Bővebben...

Képzőművészet

Jankay Tiborról

A békéscsabai születésű művész reveláció erejével ható, de máig kevéssé ismert grafikai munkáiról Ván Hajnalka írt tanulmányt ...
Bővebben...

„4.kult_istalo”

Gyarmati Gabriella Oroján István Örökségem című kiállítása / „4.kult_istalo”, Gyula, 2010. augusztus 7. ...
Bővebben...

Kohán György új tárlatáról

"A napokban Gyulán megnyílt új tárlat legfőbb célja és feladata, hogy a Kohán-œuvre jellegadó momentumát jelentő monumentalitást járja körül" (Gyarmati Gabriella írása) ...
Bővebben...

Baji Miklós Zoltán kiállításáról

BMZ "számára a művészet nem cél, hanem eszköz, elsődlegesen spirituális-szakrális, kisebb részben társadalmi-politikai célok elérésének, kinyilvánításának eszköze." (Sturcz János ...
Bővebben...

Kohán György grafikáiról

Gyarmati Gabriella a száz éve született Kohán György grafikai hagyatékát veszi nagyító alá tanulmányában ...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások