Hírek

Szépírói Mesterkurzus
grafologiaA Magyar Író Akadémia októberben ismét elindítja képzését, melyen neves szerzők tartanak előadásokat a tíz hetes kurzus során
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Jónás Tamás tárcája

"Az ember indokgenerátora a semminek. Őse és ősellensége annak, ami nem istentől való, aki pedig való és valótlan egyszerre, se igazsága, se üzenete, se némasága, se csábítása, se ...
Bővebben...

Grecsó Krisztián tárcája

"A nő maga a bűn, önmagáért nem érdemes szépnek lenni. Öncélúan nem igazságos szépnek lenni" ...
Bővebben...

Győrei Zsolt prózája

„Meglehet, minden nemtudásunk egyetlen szó csupán, s az a szó nyit minden zárat, de még sincs benne a Rejtvényfejtők Lexikona tizennegyedik kötetében?" ...
Bővebben...

Szabó Tibor novellája

"A lány pedig csendes volt, mosolygott, és néha illatos kendővel törölte meg az arcát. Esténként behúzta magához apádat a tusolóba. Reggelente is." ...
Bővebben...

Sirbik Attila prózája

"az ábrándozás és reménykedés kedvet adott a hittanhoz is, egyrészről, hogy kész legyek házasságig, másrészről álmaim szépséges menyasszonya is hittanos volt, így hát engem nem s...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

VII. Szárhegyi Írótábor

"Hetedik alkalommal rendezték meg szeptember 2. és 5. között az évtizedesnél is nagyobb múlttal rendelkező gyergyószárhegyi írótábort" (Bálint Tamás és Elek Tibor helyszíni tudósít...
Bővebben...

Vidor Fesztivál

Darvasi Ferenc beszámolója a nyíregyházi Vidor Fesztiválról, melyen irodalmi, színházi és világzenei kínálatból válogathatnak az érdeklődők ...
Bővebben...

Szigliget 2010

"Szigliget a fiatalokról, a fiatalosságról szól: hogy van néhány nap az évben, amikor mindenki - irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, költő - belazul" (Darvasi Ferenc írása a tá...
Bővebben...

Az isztriai művésztelepről

A békéscsabai születésű Nóvé Béla a békéscsabai Szeverényi Mihály festőművészel együtt vett részt a művésztelep munkájában és kirándulásain; Nóvé beszemolója itt olvashat...
Bővebben...

Tokaji Írótábor 2010

A XXXVIII. Tokaji Írótábor programjairól, különös tekintettel a tanácskozásra, melynek címe Sokágú síp - A magyar irodalom égtájai volt (Darvasi Ferenc, Elek Tibor és Farkas Wellmann ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Ilia Mihály rovata

Ilia Mihály Rózsa Sándorról

Ezt az agyonbeszélt témát egy nem magyar szakember vizsgálja, és nem a „magyar" kuriozitást látja benne ...
Bővebben...

Radnóti és a "vak tápai lantos"

Radnóti tehát nem csak gyűjtő és fölvilágosító terepmunkára járt Tápéra, hanem „kocsmázni” is. ...
Bővebben...

"Amíg csak élek" (...)

Ilia Mihály Gyiniszlamova verseskötete nagyobb részben a mesélő, éneklő anya, Tatya Roman emlékét örökíti meg, sőt szinte a versírás inspirációja is az ő személyéhez kapcsolódik. ...
Bővebben...

Danilo Kis magyar író?

Ilia Mihály Danilo Kis neve nem csak a szakirodalomban, az irodalomtörténészi szakmában van jelen, hanem a modern magyar irodalom legaktuálisabb szerzőinél is, neve vagy hatása, a műveire va...
Bővebben...

Jellemrajz

Ilia Mihály A „Bajai” fedőnevű amatőr színész, rendező, levelező hallgató az egyetemen, szakdolgozóm volt, ha jól emlékszem, a csehszlováki magyar drámáról írta a szakdolg...
Bővebben...

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 3131903

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

PDF Nyomtatás E-mail





Bódis Kriszta
Nő a kifutópályán



       Az élet szar játék, de grafikában nagyon ott van. 
    Tegyük fel, hogy valahonnan lesz egy ilyen mondat. Tetszik, megjegyzed, odaírod valami elé, ami alakul. Az a jó benne, hogy oda lehet írni a még semmi elé is, hátha megírja magát. Ilyenkor még élvezkedsz, de tudd meg, ebből az egész cirkuszból csak annyi marad majd, amennyi a hóesés téliszalámiban. Az első néhány mondat és bekezdés úgyis csak a szöveg kifutópályája lesz. És mivel a kifutópályára senki sem kíváncsi, annál inkább a repülésre, érdemes a kifutópályát eltüntetni. Van erre egy billentyű. Delete, az én szívbillentyűm, klikk, annyi. A diktátor fölött olykor győz a demokrata, de az időveszteséggel jár. Jó, ha nincsenek szívbillentyű zavaraid. Még jobb ha szíved sincs. Ezt a két utóbbit az író ki fogja húzni, az elsőt, azért mert értelmetlen, a másodikat azért, mert nem ért vele egyet, és semmit nem hagy a szövegben csak azért mert jól hangzik. Attól még hogy a szöveg írja magát, azért az író a góré.
      Az író ilyenkor lázba jön, hátha tudna valamit kezdeni föltörő ötleteivel, amik úgy világítanak és integetnek a kifutópályán mint megannyi rózsabogár zöld (ezt a mondatot nyitva hagyja, hátha később ki tud keveredni belőle valahogyan, most csak azért nem töröl azonnal, mert szereti a rózsabogár zöldet, egész hiú lénye ilyen öntelt rózsabogár zöld a kis kurvának.) Most szalad vagy klikkel, böngészi "a rágcsálók füveskönyve" topikot, kedvenc "orvos a boncasztalon" kézikönyvét vagy a "hogyan lettem billentyűsből gitáros"-t.
      Ha nem vigyázol, és túlzottan szertelenkedsz, esetleg menstruálsz, vagy rég keféltél, vagy szorulásod van, ne adja ég, elvonási tüneteid, talán önismereti krízised, vagy súlyos személyiségzavarod, illetve mindezek egyszerre, akkor hetek, hónapok is eltelhetnek az alkotást hátráltató, haszontalan tevékenységekkel, mint: fürdés, szerelem, gyereknevelés, evés, ivás, semmittevés, szórakozás, szociális élet. 
      Ha viszont úgy érzed magad, mint aki beszívott, mint aki adrenalin sokkot kapott, illetve, mintha annyira betéptél volna, hogy a mozit a saját konyhádban, dolgozószobádban, életedben vetítik, na, akkor legalább három dologra gyanakodj, vagy
egy: felbomlott a koalíció és teljesen a fejedre esett egy kormányválság, hiába javasoltad bevezetni legalább a női kvótát,
vagy, kettő: egy magasforgalmú elmeosztály nagycsoportjában pszichodrámázol,
vagy, három: egészen egyszerűen... írsz. 
      Azonban tessék résen lenni! A három senzátio rettenetesen hasonlít egymásra, csak az első kettőhöz képest a legutolsó jóval ritkábban fordul elő.
      Jó, most már be kell vallanom, hogy velem néha az a legutolsó is előfordul. Különben honnan tudnám, ugye, ezeket a spirtuális összefüggéseket, meg lélektani mechanizmusokat, a csoportközi viszonyokról már nem is beszélve.
       Egyszer az volt, hogy el akartam válni a férjemtől, mert hét éves boldog és kiegyensúlyozott, szeretetteli és intim, valamint példamutató és harmónikus házasságunk alatt, ő minden héten kétszer megcsalt és - kezdettől fogva, valamint mi tagadás -, a szex is eléggé ergya (értsd, penetráns) volt közöttünk, már amennyiben egyáltalán volt. Nem gondoltam én, hogy életem három orgazmusa mellé többet is érdemelnék, de felborult a hormonháztartásom, és vele együtt kiborultam én, mondtam, válunk és semmiféle sírás rívás, semmiféle öngyilok, semmiféle mi vagyunk egymásnak az igazi, és ezt jól megfogod még bánni, engem bizony nem tartott vissza, egy életem egy halálom, elindultam szerencsét próbálni.
       Egészen a férjem barátjáig jutottam, mert ő megértett. Még jó, hogy nem a kéményseprőkkel vagy a kukásfiúkkal hozott össze akkor a sors, vagy nem, egyáltalán nem jó, mindegy, nem magyarázkodom, nem lehet az ember mindig pc meg fából, szóval engem a férjem barátja - most látom csak milyen sexi szája van, izmos válla, szép segge, vonzó mosolya, bizsergető érintése, úristen, hogy néz, ettől egyetlen kicsi pontból indul a lábam között a lüktetés, dúzzadok és megkívánom - na, engem a férjem barátja megértett. Ellenben én elsőre nem mertem nagyon megérteni őt, ezért csak hemperegtünk, doromboltunk, aléltunk, búgtunk és zsongtunk, meg jól összenyálaztuk egymást a szigeten. Gondoltam másnap, kicsit józanabban nagyobb esély van megérteni egymást, nehogy már elkúrjuk ezt a jó kis találkozást. Másnap ragaszkodtam hozzá, hogy fölmehessek a lakására.
      A felejthetetlen élmény hatására született első prózai művem: "A helyzet, amikor baszni kötelesség" címmel.
       Azonnal el is küldtem néhány folyóirathoz (akkor már a versek miatt képbe voltam, hogy csak kitartóan, és körbe-körbe), nem is telt el hosszú idő, amikor mindahány szerkesztő jelentkezett, hogy találkozni szeretne velem...
      Úgy jártam, mint Emile Dickinson Thomas Wentworth Higginsonnal, az angol írópalánták pártfogójával, aki mindenáron látni szerette volna legalább a költőnő képmását.
Én még éretlen csitri voltam, és nem ordítottam, toporzékoltam, hanem eszembe se jutott, hogy mondjuk egy frappáns intertexussal válaszoljak a szerkesztőuraknak:
       "Portrém nincs, de kicsiny vagyok, akár az Ökörszem, hajam merész, akár a gesztenye bogáncsa, és szemem, akár a Sherry a pohárban, mit a vendég meghagy. Hisz ön nekem anélkül is hogy látna?" Emilie Dickinson.
       Nem, nem ezt válaszoltam. Azt mondtam, jó, és kész. Ehhez voltam szokva. Nem mondunk ellent férfinak, abból baj nem lehet, a többit majd kitalálom...
      Semmi kedvem sem volt hősködni? Vagy nem hittem a szememnek-fülemnek? Arra gondoltam, nem fognak ezek hátráltatni csak azért, mert ők képtelenek átlépni saját árnyékukon, ide most nemi szerepek árnyéká-t fogok írni, de sokkal inkább árnyékos nemi szerveket szeretnék..., nem, nem megfogni, nem leszopni, nem fölnyársaltatni velük magam...
       Abban biztos voltam, hogy nem bújhatok el intellektuális máztól gejl, a hatalmi pozició magasleséből lövésre kész prédavadászatuk elől. Azt is sejtettem már, hogy nem fogok megalázkodni meg szexi nőciskedni, ahogy persze kellene, nyilván.
       De hihetetlen és naív optimizmussal, bennük bízással, azt is gondoltam, hogy én ezt az egész szcénát le nem leplezem, lepleződjenek le maguk. Na erre várok azóta is.
       Hogy akkor mi történt? Semmi. Hinniük kellett nekem anélkül is. Persze így sokkal lassabb volt. De legalább bele öregszem magam a biztonságba. Lassan már csak az írás marad belőlem.
       Csak az fáj, hogy nem tudok focizni. Rájöttem persze, hogy a lányok azért nem tudnak focizni, mert nem szoktak, a fiúk meg azért nem tudnak kötni, hímezni, mosogatni, gyereket nevelni, gondoskodni, empatikusan figyelni, verbálisan kifejezni, érzelmeket érezni, mert nem szoktak. Szerintem ezen érdemes, és könnyedén lehetne is változtatni. Személy szerint javasoltam a minduntalan focizó fiúknak például, hogy vegyenek be csajokat a csapatba. Főleg akkor kívántam én ezt meg nagyon, amikor az egyikük elmondta, hogy ő befocizta magát a magyar irodalomba, még játszott Esterházyval egy csapatban. Egy pillanatra hagymázas képzelgés tört rám, láttam, ahogy a nők bebalettozzák magukat a magyar irodalomba, főleg azok, akik még velem balettozhattak egy balettkarban. Írótársam azonban gyorsan kizökkentett, még téveszméim elburjánzása előtt, pedig nem is volt egy Cipolla komplexusos, pénisz- és csikló-irígy Csernus Imre, aki igen is képes mindig megmondani a tutit, például, hogy milyen a NŐ. Nem, szerencsére írótársam még vagy az apa könyveknél, vagy a focikönyveknél, vagy a baszós-kardozós könyveknél tartott, és éppen mondani akartam neki, hogy húzzon bele, mert lekési a Nőttön Nőt, de mielőtt figyelmeztethettem volna, azt kérdezte: minek akarok focizni, amikor a szexi nőiességemmel olyan sikeresen belibegtem az irodalomba.
       Na, én akkor mélyen... szemébe néztem... így...és azt válaszoltam.
       - Geci vagy.
       Úgy éreztem e nemes és nemző váladék a népnyelvén fejezi ki legjobban, hova jutottunk.
       És azt is, hogy elég volt. Nem köpködök, mert még mindig sokszor lenyelem, néha azért mert jó, néha azért mert nem jó.
       Kifutópálya delete. Még nem mentem el...de ezt az egyetlen jó mondatot elmentem.




 

Kapcsolódó:

A Vendég-oldal rovat írásai

Háy János: Nevemre veszlek
Tőzsér Árpád: Nyugat népe, 2008
Csehy Zoltán: Madame Sosostris tekintete
Poós Zoltán: Terézvárosi identitás
Lackfi János: Digitális Gutenberg?
Gömöri György: Varsóban jártam
Bogdán László: Az ördög
Rapai Ágnes: Ne lopj!
Békés Pál: NÁBORÚ ÉS BÉKE
Bánki Éva: Pablo, a pingvin
Zalán Tibor: Egy apa euróúniós megvilágosodása
Kőrössi P. József: Mit gyűjtünk
Márton László: A város, amely eltemette önmagát
Vass Tibor: Szent a béka
Garaczi László: Az olaszokról
Turczi István: Csindambaram
Balogh Robert: Hajnaltájt csendesen úsznak a fókák
Benedek Szabolcs: Öcsi, hány óra van?
Jónás Tamás E-MAIL
Fehér Béla: Mozi
Podmaniczky Szilárd: A végtelen példázat
Onagy Zoltán: Kaland Pesten
Szőcs Géza: "Regényeinket és verseinket kézben tartva"
Cserna-Szabó András: Rozsdás szögek
Tarján Tamás: Találkozások Leninnel
Pécsi Györgyi: Liberté vagy amit akartok
Méhes Károly: A búsulás mikéntje
Esterházy Péter: Onnét így
Bányai János: Tájkép háború után
Tőzsér Árpád: Istennők a meszesgödörben
Berniczky Éva: Emlékszem olyanokra is, akiket sohasem láttam
Szepesi Attila: Kőasztal
Fekete Vince - Uniós kocsmadumák
Zalán Tibor - Pál esete az erdővel

Főlap

Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
 

Frissek

Ughy Szabina versei

"A többire nincs közös szavunk, \ angolul mindketten úgy ahogy. \ Állunk a Jászai téren, látom, \ amivé most engem képzel, \ hozzáigazítom az ujjam, a szám, \ legyen akkor ez ilyen egys...
Bővebben...

Jankay Tiborról

A békéscsabai születésű művész reveláció erejével ható, de máig kevéssé ismert grafikai munkáiról Ván Hajnalka írt tanulmányt ...
Bővebben...

Tolnai Ottó verse

A magyarkanizsai származású Kossuth-díjas író, költő, műfordító Ki járkál fenn a padláson című hosszúverse ...
Bővebben...

VII. Szárhegyi Írótábor

"Hetedik alkalommal rendezték meg szeptember 2. és 5. között az évtizedesnél is nagyobb múlttal rendelkező gyergyószárhegyi írótábort" (Bálint Tamás és Elek Tibor helyszíni tudósít...
Bővebben...

Az EMIL IX. Írótábora

Szeptember 9. és 12. között kerül megrendezésre Árkoson a Kárpát-medencei magyar irodalmi folyóiratok találkozója (a program) ...
Bővebben...

Jónás Tamás tárcája

"Az ember indokgenerátora a semminek. Őse és ősellensége annak, ami nem istentől való, aki pedig való és valótlan egyszerre, se igazsága, se üzenete, se némasága, se csábítása, se ...
Bővebben...

Bódi Kata olvasónaplója

"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benne"(...
Bővebben...

Halmai Tamás versei

Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

csepregifoto_copy_copy"Dahl a legelképesztőbb, leggátlástalanabb módon alkalmazza egyidejűleg az angolhumort és az északi mesék meglehetősen sötét, baljós tónusait" a Boszorkányokban (Csepregi János írása)
Bővebben...

Bódi Kata olvasónaplója

"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benne"(...
Bővebben...

Kundera Találkozásáról

"Az új kötet voltaképpen nem más, mint <<gondolataim és emlékeim; régi (egzisztenciális és esztétikai) témáim és régi szerelmeim találkozója>>" (Ménesi Gábor Kundera Ta...
Bővebben...

Mándy, Molnár Ferenc, Kiss Ottó

"Egy korábban kedvelt könyvet újra végiglapozni valójában a lehető legjobb önismereti kurzusok egyike" (Darvasi Ferenc Mándyról, Molnár Ferencről és Kiss Ottóról) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

"Dahl a legelképesztőbb, leggátlástalanabb módon alkalmazza egyidejűleg az angolhumort és az északi mesék meglehetősen sötét, baljós tónusait" a Boszorkányokban (Csepregi János írá...
Bővebben...

Gyulai Várszínház

Psyché

Erdész Ádám kritikája a Psychéről, melyet Sopsits Árpád rendezésében és Petrik Andrea címszereplésében mutattak be a Gyulai Várszínházban ...
Bővebben...

Erkel-ünnep

A Gyulai Várszínház és a debreceni Csokonai Színház közös bemutatójáról, a Hunyadi Lászlóról Niedzielsky Katalin írt kritikát ...
Bővebben...

Hommage á Erkel

Szávai Krisztina jegyzete a kétszáz éve született Erkel Ferenc tiszteletére Mártha István által szerkesztett zenemű Gyulai Várszínház-beli előadásáról   ...
Bővebben...

Lear, Serban módra

"Andrei Serban kereste a nőt a Lear királyban, és megtalálta. Csak azt nem árulta el a kíváncsi gyulai közönségnek, hogy mit keres ott" (Jászay Tamás kritikája) ...
Bővebben...

Közhelyeken nem közhelyesen

Mészáros Csilla a Shakespeare Fesztivál idején a gyulai és környező települések közterein fellépő Puck Társulás produkciójáról ...
Bővebben...

Gyulai Várszínház (összes)

Feltöltés alatt!       Erdész Ádám Psyché a Ladics-házban A Várszínház Psyché-bemutatójára készülve leemeltem a könyvespolcról Weöres Sándor kötet...
Bővebben...

Szépirodalom

Ughy Szabina versei

"A többire nincs közös szavunk, \ angolul mindketten úgy ahogy. \ Állunk a Jászai téren, látom, \ amivé most engem képzel, \ hozzáigazítom az ujjam, a szám, \ legyen akkor ez ilyen egys...
Bővebben...

Tolnai Ottó verse

A magyarkanizsai származású Kossuth-díjas író, költő, műfordító Ki járkál fenn a padláson című hosszúverse ...
Bővebben...

Halmai Tamás versei

Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból ...
Bővebben...

Kántor Péter verse

"Beleragadt a saját pókhálójába, \ és nincs erő, mely kimozdíthatná őt onnan" (a költő Egy este sárgáskék ég alatt című verse) ...
Bővebben...

Zsidó Ferenc prózája

Részletek a székelyudvarhelyi szerző Laska Lajos-kisprózáiból, melyek a friss, 2010/4-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Színház

A Jókai Színház tavalyi évada

Kezdődik a színházi évad, de a Bárka legutóbbi számában a Békés Megyei Jókai Színház elmúlt évadáról is olvashatjuk Niedzielsky Katalin írását ...
Bővebben...

Kisvárda 2010

Részlet Varga Anikó A színház és a határok című, a Bárka friss, 2010/4-es számában megjelent tanulmányából, melyet a Magyar Színházak 22. Kisvárdai Fesztiváljáról írt ...
Bővebben...

Tóth Erzsébet darabjáról

Hanti Krisztina kritikája a Kőrózsa betonszív című előadásról, melyet Mispál Attila rendezett meg a Debreceni Csokonai Színházban ...
Bővebben...

Circus Hungaricus

Mészáros Csilla kritikája a Békés Megyei Jókai Színház és a Csokonai Színház közös előadásáról, a Circus Hungaricusról ...
Bővebben...

A Jókai Színház májusi programja

Hobo előadásával, a Circus Hungaricussal indul a májusi program Békéscsabán ...
Bővebben...

Megkérdeztük

Megkérdeztük Vörös Istvánt

Szepesi Dóra beszélgetése kreatív írásról, kortárs irodalomról, komolyzenéről, Rilkéről, valamint az olvasás, szövegértelmezés tanításáról ...
Bővebben...

Jász Attila az Új Forrásról

Kozák Ignác Tibor beszélgetése a főszerkesztővel a lap megújulásáról, külső és belső megváltozásáról, tervekről és általánosságban a hazai folyóirat-kultúráról ...
Bővebben...

Megkérdeztük Polgár Anikót

A Régésznő körömcipőben című új kötetéről, az antik irodalomhoz fűződő viszonyáról, a Csehy Zoltánnal közös munkákról kérdezte Polgár Anikót Szepesi Dóra ...
Bővebben...

Megkérdeztük Király Leventét

Király Leventét kérdeztük legújabb kötetéről, a Hová menekülsz című novella-gyűjteményről, a próza- és a versírás rejtelmeiről, motivációiról, legújabb alkotói terveiről (Sze...
Bővebben...

Megkérdeztük Garaczi Lászlót

Kozák Ignác Tibor beszélgetett Garaczi Lászlóval új regényének keletkezési körülményeiről, a lemur sorozat folytatási lehetőségeiről, egyéb közeljövőbeli munkákról ...
Bővebben...

Kritika, esszé

Tanulmány Térey Jánosról

Részlet Szolcsányi Ákos tanulmányából, mely a friss, 2010/4-es Bárkában jelent meg ...
Bővebben...

Kritika az Erővonalakról

A Lapis József és Sebestyén Attila szerkesztette, Térey-tanulmányokat és kritikákat tartalmazó kötetről Soltész Márton írt kritikát ...
Bővebben...

A Trüffel Milánról

"az irodalom - és különösen ez a regény - a becsapás egyik legkellemesebb módja, ne féljünk áldozatává válni" (Kolozsi Orsolya kritikája Kerékgyártó István könyvéről) ...
Bővebben...

Berniczky Éva kötetéről

"ezúttal is megbizonyo-sodhattunk arról, hogy a novella Berniczky Éva igazi műfaja" (Ménesi Gábor a Várkulcsa című könyvről) ...
Bővebben...

Bella Istvánról

Hetven évvel ezelőtt született a Kossuth-díjas Bella István, költészetének néhány jellemzőjét felvillantva, rá emlékezik Bakonyi István ...
Bővebben...

Beszélgetések

Beszélgetés Térey Jánossal

"a korábbi nagy művek bűvöletében élek. (...) Nincs bennem iskolás hagyománytisztelet, egyszerűen csak elkötelezettség a régiség irodalma felé" (Darvasi Ferenc beszélgetése) ...
Bővebben...

Beszélgetés Darvasi Lászlóval

Virágzabálók című regényéről beszélgetett a szerzővel Szabó Tibor Benjámin ...
Bővebben...

Beszélgetés Szőcs Gézával

A valóság, amelyben élünk, részben valóságos, részben virtuális. (Elek Tibor beszélgetése Szőcs Gézával) ...
Bővebben...

Beszélgetés Zalán Tiborral

Legtöbb drámát író kollégámmal szemben engem, íróként, a dráma gyakorlatilag - nem érdekel. (Elek Tibor beszélgetése Zalán Tiborral) ...
Bővebben...

Interjú Kiss Judit Ágnessel

Részletek a friss Bárkában megjelent, az eddigi életmű egészét körüljáró, Szabó Tibor Benjámin által készített beszélgetésből. ...
Bővebben...

Képzőművészet

Jankay Tiborról

A békéscsabai születésű művész reveláció erejével ható, de máig kevéssé ismert grafikai munkáiról Ván Hajnalka írt tanulmányt ...
Bővebben...

„4.kult_istalo”

Gyarmati Gabriella Oroján István Örökségem című kiállítása / „4.kult_istalo”, Gyula, 2010. augusztus 7. ...
Bővebben...

Kohán György új tárlatáról

"A napokban Gyulán megnyílt új tárlat legfőbb célja és feladata, hogy a Kohán-œuvre jellegadó momentumát jelentő monumentalitást járja körül" (Gyarmati Gabriella írása) ...
Bővebben...

Baji Miklós Zoltán kiállításáról

BMZ "számára a művészet nem cél, hanem eszköz, elsődlegesen spirituális-szakrális, kisebb részben társadalmi-politikai célok elérésének, kinyilvánításának eszköze." (Sturcz János ...
Bővebben...

Kohán György grafikáiról

Gyarmati Gabriella a száz éve született Kohán György grafikai hagyatékát veszi nagyító alá tanulmányában ...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások