Hírek

Az EMIL IX. Írótábora
emiljoSzeptember 9. és 12. között kerül megrendezésre Árkoson a Kárpát-medencei magyar irodalmi folyóiratok találkozója (a program)
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Jónás Tamás tárcája

"Az ember indokgenerátora a semminek. Őse és ősellensége annak, ami nem istentől való, aki pedig való és valótlan egyszerre, se igazsága, se üzenete, se némasága, se csábítása, se ...
Bővebben...

Grecsó Krisztián tárcája

"A nő maga a bűn, önmagáért nem érdemes szépnek lenni. Öncélúan nem igazságos szépnek lenni" ...
Bővebben...

Győrei Zsolt prózája

„Meglehet, minden nemtudásunk egyetlen szó csupán, s az a szó nyit minden zárat, de még sincs benne a Rejtvényfejtők Lexikona tizennegyedik kötetében?" ...
Bővebben...

Szabó Tibor novellája

"A lány pedig csendes volt, mosolygott, és néha illatos kendővel törölte meg az arcát. Esténként behúzta magához apádat a tusolóba. Reggelente is." ...
Bővebben...

Sirbik Attila prózája

"az ábrándozás és reménykedés kedvet adott a hittanhoz is, egyrészről, hogy kész legyek házasságig, másrészről álmaim szépséges menyasszonya is hittanos volt, így hát engem nem s...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

VII. Szárhegyi Írótábor

"Hetedik alkalommal rendezték meg szeptember 2. és 5. között az évtizedesnél is nagyobb múlttal rendelkező gyergyószárhegyi írótábort" (Bálint Tamás és Elek Tibor helyszíni tudósít...
Bővebben...

Vidor Fesztivál

Darvasi Ferenc beszámolója a nyíregyházi Vidor Fesztiválról, melyen irodalmi, színházi és világzenei kínálatból válogathatnak az érdeklődők ...
Bővebben...

Szigliget 2010

"Szigliget a fiatalokról, a fiatalosságról szól: hogy van néhány nap az évben, amikor mindenki - irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, költő - belazul" (Darvasi Ferenc írása a tá...
Bővebben...

Az isztriai művésztelepről

A békéscsabai születésű Nóvé Béla a békéscsabai Szeverényi Mihály festőművészel együtt vett részt a művésztelep munkájában és kirándulásain; Nóvé beszemolója itt olvashat...
Bővebben...

Tokaji Írótábor 2010

A XXXVIII. Tokaji Írótábor programjairól, különös tekintettel a tanácskozásra, melynek címe Sokágú síp - A magyar irodalom égtájai volt (Darvasi Ferenc, Elek Tibor és Farkas Wellmann ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Ilia Mihály rovata

Ilia Mihály Rózsa Sándorról

Ezt az agyonbeszélt témát egy nem magyar szakember vizsgálja, és nem a „magyar" kuriozitást látja benne ...
Bővebben...

Radnóti és a "vak tápai lantos"

Radnóti tehát nem csak gyűjtő és fölvilágosító terepmunkára járt Tápéra, hanem „kocsmázni” is. ...
Bővebben...

"Amíg csak élek" (...)

Ilia Mihály Gyiniszlamova verseskötete nagyobb részben a mesélő, éneklő anya, Tatya Roman emlékét örökíti meg, sőt szinte a versírás inspirációja is az ő személyéhez kapcsolódik. ...
Bővebben...

Danilo Kis magyar író?

Ilia Mihály Danilo Kis neve nem csak a szakirodalomban, az irodalomtörténészi szakmában van jelen, hanem a modern magyar irodalom legaktuálisabb szerzőinél is, neve vagy hatása, a műveire va...
Bővebben...

Jellemrajz

Ilia Mihály A „Bajai” fedőnevű amatőr színész, rendező, levelező hallgató az egyetemen, szakdolgozóm volt, ha jól emlékszem, a csehszlováki magyar drámáról írta a szakdolg...
Bővebben...

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 3131794

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

PDF Nyomtatás E-mail



Méhes Károly
A búsulás mikéntje



Megnyitotta az esit. Apád szalonnát eszik, ez állt benne.
Apám szalonnát eszik, morogta maga elé Vétek Emil, és kitörölte az üzenetet.
Hosszú nap volt ez ehhez a hírhez.
Mi van?, nézett rá Gyula, aki megint messzi útról jött haza, és épp azt mesélte, hogy a haverjának a haverjának a haverja kőgazdag, az Égei tengeren áll a jachtja, és számszeríjjal kardhalakra vadászik. Hívja mindig a Gyulát is, és Gyula biztos benne, vannak ők olyan haverok, hogy ha akar, Emil is jöhet, ha arról van szó, már mért is ne, két barát több mint egy.
Apám szalonnát eszik, búsult magában Vétek Emil, és látta is maga előtt a jelenetet, ami anyját őrületbe kergeti.
Olyan szkenner, mesélte közben Gyula, és mutatta, milyen vékony, mert nagyon vékony, hogy közben fénymásolni is lehet vele. Mindössze huszonhét ezer, ami semmi. A múltkor vettem egy bőrtáskát, érted, sima aktatáska, hogy belemenjen a cuccom, na, az volt huszonkilenc. Azért ez agymenés. Gondolj bele, ugyanannyi egy bőrtáska, mint egy szkenner fénymásolóval. Bőrtáskája, teszem azt, Búvár Kundnak is volt nyolcszáz éve, mert mért ne lett volna, abban vitte az amerikánert, hogy megfúrja a hajókat, de lövete nem volt róla, hogy mi az a szkenner, ami fénymásolni is tud. Pedig manapság a kettő egy árban van, ezt dolgozd fel, öregem.
Vétek Emil hümmentett és bólogatott, általában bólogatni szokott Gyula szavaira, és most még igaza is volt lényegében. Hülye dolog ez ezzel a táskával és a szkennerrel, de tényleg.
Közben látta maga előtt a fatert, amint bemegy a kamrába. Nem – először is dühös lett valamitől. Vagy nem is dühös, ez nem jó szó rá, hanem elment az életkedve. És ezért megy be a kamrába, fogja a szalonnát, ami madzagon lóg a gázcsőről, és vékony pengéjű késsel vág belőle. Mert az tilos neki, megmondta az orvos, de már mikor, hogy Vétek úr, magának szalonnát enni vétek... Ilyen vicces orvos volt, pedig egy csöppet sem viccelt. Az apja rég hajtogatta: dehogy is fog ő kiugrani az ablakon meg gázzal nyírni ki önmagát. Szalonna, jöjjön a szalonna, az szép halál.
Gyula megigazította rozé nagyfröccsel teli poharát maga előtt. Akkurátusan, szinte szépen tudta ezt csinálni. Két ujjal megfogni a poharat, és épp csak, milliméterenként fordítani rajta picit. A lelke igényelhette ezt, csakis, gondolta most Vétek Emil. Mert az is eszébe jutott, hogy a Gyula nemrégiben hagyta ott a famíliáját, a Magdit a három gyerekkel, azt mondta, nem hagyták megvalósítani az álmait. De majd ha most majd kardhalra lőhet számszeríjjal, az azért totál más lesz.
Szóval a faterral ő tud igazából szót érteni. Lebeszélni a szalonnáról. Nem mintha antiszalonnás lenne, dehogy. Ha úgy alakul, haza is szalad ilyenkor, és betársul melléje, úgy tesz nagy ravaszul, mint aki semmi egyébre nem vágyik. Együtt szalonnázni az öreggel. Aztán a harmadik falat után összecsomagolja az egész zsírkócerájt, és megkérdi: nem megyünk el megsasolni verdákat a telepen? Az apja oldalt pislant, mint aki sejtette, hogy ez lesz a vége, de a csábítás nagy. A fiával együtt menni ki a használtautó telepre. Az frankó dolog ám. Von egyet a vállán. Hát hogy részéről, mehetnek… És gyalog mennek, pedig nem a szomszédban van, viszont így le lehet járni a szalonnát, hogy ne üljön rá neki a szívire. A mamának ezt szokta hozzátenni, plusz megnyugtatásul. Mert a fater a Merkurnál volt annak idején, diszpécser, barna köpenyben és köpenye zsebében ott villogott a négyszínű toll! És ő olyan szemmel tud nézni az autókra, rögtön látja, mi az ábra, izgalomba jön, mutogat, magyaráz. Már nem is olyan, mint egy munkanélküli, hanem pont, mint akire nagy szükség van, mert tudja, mi a dörgés, és rá lehet hagyatkozni akkor, ha használt járgányt veszünk, nincs az az isten, aki őt átverné.
Ha gondolod, rád csörgök a jövő héten, fűzte tovább a szót a Gyula, aztán leugrunk Cannes-ba, az ilyenkor nagy hepaj, Coppola meg az a cuki Jennifer Aniston, Monte Carlóban meg a hétvégén nyomják a Schumiék, az se nagyon szar, és mégis csak más, mint itt szívni a Papucsban, nem?
Vétek Emil az apjára gondolt, neki is tetszenének a Ferrarik meg a McLarenek, az tuti, egy csöpp szalonnázókedve sem lenne. De most otthon ül, bicskázza felfelé a szeleteket, rakja be a fejébe, az anyja meg szétaggódja magát.
Elvisszük az öreget is?, kérdezte egyszerre, maga sem tudja miért.
A Gyula kezében megállt a rozé nagyfröccs, a szeme szinte riadtan vágott oldalra. Mi?, oda, Monte Carlóba, a spéci autók közé… Ja, hát persze, lehet, hadarta a Gyula, de még le kell játszani a haverral, tudod, mondta, hogy bármikor, elvégre országos cimbik vagyunk, de az ember nem olyan paraszt, hogy csak úgy odaállít. Én legalábbis.
Vétek Emil bólogatott, hát persze, parasztnak lenni nem király. Az apja szívére most telepszik rá a zsír, szép lassan, ahogy a tévéreklámokban a kosz a vécécsésze pereme alá, elterpeszkedik és röhög. A zsír, mert ilyen.
Ha most meg akarta volna magyarázni, mit is szeret a Gyula dumájában, sokáig kellett volna keresgélnie a megfelelő szavakat. Például azt, hogy jó kimondani, igenis jó, ha úgy lehet mesélni arról, ami nincs és sose lesz, mintha lenne. Ez egy tudomány. Próbálja ő is a maga módján, a maga sorsán és az apja sorsán ezt a terápiát, de a továbbképzés sose árt. És a Gyula ebben nagyon otthon van. Mondani úgy, hogy vége-hossza nincs.
Most is ránézett.
Aztán faterod szereti az osztrigát?
Osztrigát?, bámult rá most megint Vétek Emil. Szalonnázni szokott, bár eltiltotta a doki.
Na látod, nyugtázta a Gyula, mint aki ezt előre tudta. Nincs annál szebb, mint kiülni este a nizzai piactérre, és kikérni egy tucat osztrigát. Majd meglátjátok.
Vétek Emil elhúzta a száját, aztán a telefonjában rányomott az otthoni számra. Hagyta, hogy kétszer kicsengjen, aztán letette. Az anyja ebből már tudhatta, hogy vette a jelzést, és indul haza. És elviszi apukát autónézőbe.





Kapcsolódó:

A Vendég-oldal rovat írásai

Főlap

Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
 

Frissek

Ughy Szabina versei

"A többire nincs közös szavunk, \ angolul mindketten úgy ahogy. \ Állunk a Jászai téren, látom, \ amivé most engem képzel, \ hozzáigazítom az ujjam, a szám, \ legyen akkor ez ilyen egys...
Bővebben...

Jankay Tiborról

A békéscsabai születésű művész reveláció erejével ható, de máig kevéssé ismert grafikai munkáiról Ván Hajnalka írt tanulmányt ...
Bővebben...

Tolnai Ottó verse

A magyarkanizsai származású Kossuth-díjas író, költő, műfordító Ki járkál fenn a padláson című hosszúverse ...
Bővebben...

VII. Szárhegyi Írótábor

"Hetedik alkalommal rendezték meg szeptember 2. és 5. között az évtizedesnél is nagyobb múlttal rendelkező gyergyószárhegyi írótábort" (Bálint Tamás és Elek Tibor helyszíni tudósít...
Bővebben...

Az EMIL IX. Írótábora

Szeptember 9. és 12. között kerül megrendezésre Árkoson a Kárpát-medencei magyar irodalmi folyóiratok találkozója (a program) ...
Bővebben...

Jónás Tamás tárcája

"Az ember indokgenerátora a semminek. Őse és ősellensége annak, ami nem istentől való, aki pedig való és valótlan egyszerre, se igazsága, se üzenete, se némasága, se csábítása, se ...
Bővebben...

Bódi Kata olvasónaplója

"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benne"(...
Bővebben...

Halmai Tamás versei

Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

csepregifoto_copy_copy"Dahl a legelképesztőbb, leggátlástalanabb módon alkalmazza egyidejűleg az angolhumort és az északi mesék meglehetősen sötét, baljós tónusait" a Boszorkányokban (Csepregi János írása)
Bővebben...

Bódi Kata olvasónaplója

"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benne"(...
Bővebben...

Kundera Találkozásáról

"Az új kötet voltaképpen nem más, mint <<gondolataim és emlékeim; régi (egzisztenciális és esztétikai) témáim és régi szerelmeim találkozója>>" (Ménesi Gábor Kundera Ta...
Bővebben...

Mándy, Molnár Ferenc, Kiss Ottó

"Egy korábban kedvelt könyvet újra végiglapozni valójában a lehető legjobb önismereti kurzusok egyike" (Darvasi Ferenc Mándyról, Molnár Ferencről és Kiss Ottóról) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

"Dahl a legelképesztőbb, leggátlástalanabb módon alkalmazza egyidejűleg az angolhumort és az északi mesék meglehetősen sötét, baljós tónusait" a Boszorkányokban (Csepregi János írá...
Bővebben...

Gyulai Várszínház

Psyché

Erdész Ádám kritikája a Psychéről, melyet Sopsits Árpád rendezésében és Petrik Andrea címszereplésében mutattak be a Gyulai Várszínházban ...
Bővebben...

Erkel-ünnep

A Gyulai Várszínház és a debreceni Csokonai Színház közös bemutatójáról, a Hunyadi Lászlóról Niedzielsky Katalin írt kritikát ...
Bővebben...

Hommage á Erkel

Szávai Krisztina jegyzete a kétszáz éve született Erkel Ferenc tiszteletére Mártha István által szerkesztett zenemű Gyulai Várszínház-beli előadásáról   ...
Bővebben...

Lear, Serban módra

"Andrei Serban kereste a nőt a Lear királyban, és megtalálta. Csak azt nem árulta el a kíváncsi gyulai közönségnek, hogy mit keres ott" (Jászay Tamás kritikája) ...
Bővebben...

Közhelyeken nem közhelyesen

Mészáros Csilla a Shakespeare Fesztivál idején a gyulai és környező települések közterein fellépő Puck Társulás produkciójáról ...
Bővebben...

Gyulai Várszínház (összes)

Feltöltés alatt!       Erdész Ádám Psyché a Ladics-házban A Várszínház Psyché-bemutatójára készülve leemeltem a könyvespolcról Weöres Sándor kötet...
Bővebben...

Szépirodalom

Ughy Szabina versei

"A többire nincs közös szavunk, \ angolul mindketten úgy ahogy. \ Állunk a Jászai téren, látom, \ amivé most engem képzel, \ hozzáigazítom az ujjam, a szám, \ legyen akkor ez ilyen egys...
Bővebben...

Tolnai Ottó verse

A magyarkanizsai származású Kossuth-díjas író, költő, műfordító Ki járkál fenn a padláson című hosszúverse ...
Bővebben...

Halmai Tamás versei

Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból ...
Bővebben...

Kántor Péter verse

"Beleragadt a saját pókhálójába, \ és nincs erő, mely kimozdíthatná őt onnan" (a költő Egy este sárgáskék ég alatt című verse) ...
Bővebben...

Zsidó Ferenc prózája

Részletek a székelyudvarhelyi szerző Laska Lajos-kisprózáiból, melyek a friss, 2010/4-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Színház

A Jókai Színház tavalyi évada

Kezdődik a színházi évad, de a Bárka legutóbbi számában a Békés Megyei Jókai Színház elmúlt évadáról is olvashatjuk Niedzielsky Katalin írását ...
Bővebben...

Kisvárda 2010

Részlet Varga Anikó A színház és a határok című, a Bárka friss, 2010/4-es számában megjelent tanulmányából, melyet a Magyar Színházak 22. Kisvárdai Fesztiváljáról írt ...
Bővebben...

Tóth Erzsébet darabjáról

Hanti Krisztina kritikája a Kőrózsa betonszív című előadásról, melyet Mispál Attila rendezett meg a Debreceni Csokonai Színházban ...
Bővebben...

Circus Hungaricus

Mészáros Csilla kritikája a Békés Megyei Jókai Színház és a Csokonai Színház közös előadásáról, a Circus Hungaricusról ...
Bővebben...

A Jókai Színház májusi programja

Hobo előadásával, a Circus Hungaricussal indul a májusi program Békéscsabán ...
Bővebben...

Megkérdeztük

Megkérdeztük Vörös Istvánt

Szepesi Dóra beszélgetése kreatív írásról, kortárs irodalomról, komolyzenéről, Rilkéről, valamint az olvasás, szövegértelmezés tanításáról ...
Bővebben...

Jász Attila az Új Forrásról

Kozák Ignác Tibor beszélgetése a főszerkesztővel a lap megújulásáról, külső és belső megváltozásáról, tervekről és általánosságban a hazai folyóirat-kultúráról ...
Bővebben...

Megkérdeztük Polgár Anikót

A Régésznő körömcipőben című új kötetéről, az antik irodalomhoz fűződő viszonyáról, a Csehy Zoltánnal közös munkákról kérdezte Polgár Anikót Szepesi Dóra ...
Bővebben...

Megkérdeztük Király Leventét

Király Leventét kérdeztük legújabb kötetéről, a Hová menekülsz című novella-gyűjteményről, a próza- és a versírás rejtelmeiről, motivációiról, legújabb alkotói terveiről (Sze...
Bővebben...

Megkérdeztük Garaczi Lászlót

Kozák Ignác Tibor beszélgetett Garaczi Lászlóval új regényének keletkezési körülményeiről, a lemur sorozat folytatási lehetőségeiről, egyéb közeljövőbeli munkákról ...
Bővebben...

Kritika, esszé

Tanulmány Térey Jánosról

Részlet Szolcsányi Ákos tanulmányából, mely a friss, 2010/4-es Bárkában jelent meg ...
Bővebben...

Kritika az Erővonalakról

A Lapis József és Sebestyén Attila szerkesztette, Térey-tanulmányokat és kritikákat tartalmazó kötetről Soltész Márton írt kritikát ...
Bővebben...

A Trüffel Milánról

"az irodalom - és különösen ez a regény - a becsapás egyik legkellemesebb módja, ne féljünk áldozatává válni" (Kolozsi Orsolya kritikája Kerékgyártó István könyvéről) ...
Bővebben...

Berniczky Éva kötetéről

"ezúttal is megbizonyo-sodhattunk arról, hogy a novella Berniczky Éva igazi műfaja" (Ménesi Gábor a Várkulcsa című könyvről) ...
Bővebben...

Bella Istvánról

Hetven évvel ezelőtt született a Kossuth-díjas Bella István, költészetének néhány jellemzőjét felvillantva, rá emlékezik Bakonyi István ...
Bővebben...

Beszélgetések

Beszélgetés Térey Jánossal

"a korábbi nagy művek bűvöletében élek. (...) Nincs bennem iskolás hagyománytisztelet, egyszerűen csak elkötelezettség a régiség irodalma felé" (Darvasi Ferenc beszélgetése) ...
Bővebben...

Beszélgetés Darvasi Lászlóval

Virágzabálók című regényéről beszélgetett a szerzővel Szabó Tibor Benjámin ...
Bővebben...

Beszélgetés Szőcs Gézával

A valóság, amelyben élünk, részben valóságos, részben virtuális. (Elek Tibor beszélgetése Szőcs Gézával) ...
Bővebben...

Beszélgetés Zalán Tiborral

Legtöbb drámát író kollégámmal szemben engem, íróként, a dráma gyakorlatilag - nem érdekel. (Elek Tibor beszélgetése Zalán Tiborral) ...
Bővebben...

Interjú Kiss Judit Ágnessel

Részletek a friss Bárkában megjelent, az eddigi életmű egészét körüljáró, Szabó Tibor Benjámin által készített beszélgetésből. ...
Bővebben...

Képzőművészet

Jankay Tiborról

A békéscsabai születésű művész reveláció erejével ható, de máig kevéssé ismert grafikai munkáiról Ván Hajnalka írt tanulmányt ...
Bővebben...

„4.kult_istalo”

Gyarmati Gabriella Oroján István Örökségem című kiállítása / „4.kult_istalo”, Gyula, 2010. augusztus 7. ...
Bővebben...

Kohán György új tárlatáról

"A napokban Gyulán megnyílt új tárlat legfőbb célja és feladata, hogy a Kohán-œuvre jellegadó momentumát jelentő monumentalitást járja körül" (Gyarmati Gabriella írása) ...
Bővebben...

Baji Miklós Zoltán kiállításáról

BMZ "számára a művészet nem cél, hanem eszköz, elsődlegesen spirituális-szakrális, kisebb részben társadalmi-politikai célok elérésének, kinyilvánításának eszköze." (Sturcz János ...
Bővebben...

Kohán György grafikáiról

Gyarmati Gabriella a száz éve született Kohán György grafikai hagyatékát veszi nagyító alá tanulmányában ...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások