Hírek
 Augusztus 15. és 17. között rendezik meg a 40. Tokaji Írótábort Eltiltva és elfelejtve. A hallgatás és elhallgattatás évei a magyar irodalomban címmel
|
|
Bővebben... |
Ilia Mihály rovata
Vári Fábián László kötetéről
"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...
Görgey Gábor verseiről
„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről
...
Bővebben...
Lanczkor Gábor prózájáról
"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről)
...
Bővebben...
Rónay László beszélgetőkönyvéről
„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet” - Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről”
...
Bővebben...
Déry Tibor balatonfüredi évei
Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...
Tárca
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Orcsik Roland tárcája
„A szerelő kivette az akkumulátort és azóta nem tudok életet lehelni a rádióba. tudom a kódot, de valamit rosszul csinálok. Nagymama vagyok, ehhez mérten kérem a kedves és érthető!!! s...
Bővebben...
Benedek Szabolcs tárcája
„Amikor megláttam a Batthyány-örökmécsesnél, megörültem, mert évek óta nem találkoztunk. Nem tudtam, mi van vele. Valójában sose tudtam." (tárca Hazai Attiláról)
...
Bővebben...
Poós Zoltán tárcája
„arról ábrándozott, hogy felpakolja az IFA-ra a Marshallt, maga mellé ülteti a Fender Statót, és elmegy a haverjaival fellépni Békéscsabára, a Téglába, vagy azon is túl, Tokióba, a Bu...
Bővebben...
Király Levente tárcája
„ilyenkor rendszerint kiabálni kezdett, hogy nem érti, miért épp egy teljesen bekattant asztrofizikust adtak mellé, aki abban hisz, hogy a Napon élet van, és hogy a fény az ő kisugárzásuk...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
Szépirodalom és közélet
„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről)
...
Bővebben...
Itt a tavasz
Akkor csak úgy lazán, OJD-sen - ejszen vóna egy áthidaló megoldás. Nagy Hajnal Csilla helyszíni tudósítása a Szépírók Társasága tavaszi Ir(T)ás táboráról
...
Bővebben...
Magunknak csináljuk?
H. Molnár Ákos helyszíni tudósítása a XVIII. JAK Tanulmányi Napokról, melyet Helyben vagyunk címmel rendeztek meg Pécsen
...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 6988672
|
Kiss László
Egy hang a jobboldalról
Soha jobbkor levenni a könyvespolcról Mikszáth Kálmán kötetét, mint most, hogy kiderült, nem létezik magyar politikai költészet, tehát van. A külcsín germanista: sárga elülső, vörös hátsó borító, fekete gerinc. A belbecs: mikszáth. A tisztelt ház pompás kis kalauz, tele anekdotával, mind gyakorlottabb írói kézzel fölskiccelt nevettető jellemekkel, plasztikus leírásokkal, hogyan él, mit eszik, kivel kvaterkázik egy országgyűlési követ, valamint, hogy mért hanyatlott és hanyatlik „a képviselői mesterség". S hogy ezen kívül mi még a jó palóc 1886-os kötete - ahhoz nem elég az olvasónaplói terjedelem.
Mondják, a politika hivatásos művelői sohasem változnak, „ezek" „mindig is" azok, akik. Ez a „mindig is" a politikusokat fölemlegető retorikai asszók zsinórvezetője. Ehhez képest Mikszáth karcolataiban alig fedezhető fel áthallás a jelenkor és a dualizmus kora, közelebbről a miniatűrök megszületésének ideje, az 1880-as évek között. Druszájáról, az idősebbik Tiszáról például így ír: „A generális nem konferál, csak határoz. A párt nem disputál, csak szavaz." Helyben vagyunk - Tisza Kálmán a májer, a könyv főhőse. Nincsenek csodák: Mikszáth a Szabadelvű Párt képviselője, naivitás volna meglepődni, hogy külön fejezetet szentel a miniszterelnöknek: A generális. (Tisza 1875 és 1890 között volt az ország kormányfője a szabadelvűek élén. Ez tizenöt év. Gyors fejszámolás, mire jutnánk ezzel ma. Hogy tizenöt év, az demokráciában mi is.) Tisza Kálmán első tíz miniszterelnöki évében kapott jobbról is, balról is, de „mindent kihevert". Bár ez idő alatt, oh, lelke és teste ifjúsága odalett, szemeinek fénye változatlanul „őszinte, majdnem szelíd" - ezt födi el „sötét színű" szemüvegével, másképp „nem bírna tábora felett uralkodni". Mamelukjai haszonleső rajongása bőven megéri a fricskát. „A pártból kiveszett lassanként minden önállóság, sokkal jobban, mint Tisza szeretné. E nagy ember lapító súllyal nehezedik rájuk szellemével és egyéni tulajdonaival, Nekik azt kellett volna látniok ebből, hogy nagy ereje van, de ők csak azt nézték, hogy őnekik semmi erejök sincs." Merthogy „Tisza proponál, s ők bólintanak rá egyet, vagy pedig ők proponálnak, de Tisza előleges beleegyezésével. Megszokták, hogy Tisza cselekszik mindent. Tisza oltalmaz mindenkit. Ha valamelyik miniszternek a torka fáj, nem a patikába szalajtja a lakájt, hanem Tiszához... alkalmasint ő rendel neki még vizikátort is". A „nagy ember" bölcs és remek szónok, s bár vázlatpontok mankóira támaszkodó beszédében „az összefüggés a részletek közt erőszakolt", poénjai ülnek, csattanói, „vágásai" találóak. Maradjon az olvasók között, de egy visszafogott körmöst ezért a képért megérdemel a szerző.
Nem rémlik, hogy Mikszáth név szerint említi a királyt, a már 1848 óta regnáló, de csak a kiegyezés megkötésének évében, 1867-ben megkoronázott Ferenc Józsefet. Ha említi is, Szabadelvű Párt ide, legitimitás oda, a barkós Habsburg kimondva-kimondatlanul sem fontos szereplője a könyvnek, jelentősége nem mérhető a Generáliséhoz. De mi lett volna, ha Magyarország, sokak akaratának megfelelően, respublikává szelídül az idő tájt, s annak rendje és módja szerint elnököt választ? Ennek híján marad a képzelőerő, s az akkor baloldalinak számító „nacionalista" negyvennyolcasok rovására elsütött élcek: a képlékeny, egység nélküli Függetlenségi Párt csapatát Mikszáth Sokfejűeknek nevezi, s persze nem maradhatnak el az anekdoták sem. A Herman Ottót érintő fölöttébb mulatságos, de a terjedelem kötelez, így idézet helyett marad a reá tett utalás.
Az ember olvasás közben gyakran elgondolkozik, lehetne-e a mai honatyákról hasonló „stílben", hasonlóan finom gúnnyal, szellemességgel írni. Aztán mindig oda lyukad ki, hogy tudja a fene. Mert hogyan adná ki magát, példának okáért, a következő félmondat: „Midőn zászlót égetének." Már a többes szám is kínos. Mikszáth pedig valósággal rászáll a zsidókat ostorozó Istóczy Győzőre, a Magyar Antiszemita Párt alapítójára. A korabeli politikai gondolkodás irányáról ugyanakkor kendőzetlenül árulkodik ironikus megjegyzése, miszerint maguk „az antiszemiták tulajdonképpen csak abban különböznek többi képviselőtársaiktól, hogy ők jobban gyűlölik a zsidókat - mint kellene."
A tisztelt ház betűtípusa, sárgás lapjai is afféle álombéli időutazásra invitálják az olvasót. Nemkülönben a kötetet illusztráló Jankó János kedves grafikái. A könyv hátsó borítóján, s benn, a 67. oldalon Göndöcs Benedek apát úr aluszik édesdeden. Feje körül repülő rovarkák - a „zúgást, tapsvihart, haragos ellentmondásokat szelíd méhecskék zsongásának álmodja."
Mikszáth Kálmán: A tisztelt ház. Noran, Budapest, 2010
|
|
Frissek
Nagy László Emléktúra
A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük
„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...
Szépírók közgyűlés
A Szépírók Társa-ságának május 16-i közgyűlésén Mészáros Sándort választották elnöknek a Petőfi Irodalmi Múzeumban
...
Bővebben...
Kürti László versei
Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
 „a világban jelen lévő emberi szenvedés mérséklését, majd megszüntetését pedig a tudatosan választott kihalásban látja" (Koczka Szilárd írása David Benatar könyvéről, a Better Never to Have Been-ről)
|
|
Bővebben... |
Vatikáni napló
Sztakó Zsolt olvasó-naplója Karol Sidor Vatikánsky dennik (Vatikáni napló) című könyvéről
...
Bővebben...
A viskó
Limpár Ildikó olvasó-naplója William P. Young A viskó című regényéről
...
Bővebben...
Hugo Cabret
Lovász Andrea olvasó-naplója Brian Selznick A leleményes Hugo Cabret című könyvéről
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója (összes)
Szépirodalom
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Kürti László versei
Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Győri László versei
Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Péter Erika versei
A Csodavárás, a Kottalapok, A múlt foglalatában és az Évtizednyi remény című művek, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Csík Mónika versei
A vajdasági költő Három szín: piros, Három szín: kék és Három szín: sárga című költeményei, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Színház
Várszínház 49. évad
A Shakespeare-bemutatók mellett többek közt Goldoni-, Székely János- és Erkel Ferenc-művekből, valamint jazz-, blues-, nép- és világzenei programokból válogathat a közönség nyáron Gyu...
Bővebben...
Három új magyar dráma
Farkas Wellmann Éva írása a XVII. Magyar Drámaíró Verseny gálaestjéről, Egressy Zoltán, Garaczi László és Szabó T. Anna darabjainak a bemutatójáról
...
Bővebben...
A drámaverseny cikke
Kihúzták a Magyar Nemzet Hétvége mellékletéből azt a - Rákosi Mátyás életét bemutató kiállításról szóló - cikket, melynek alapján Egressy Zoltánnak, Garaczi Lászlónak és Szabó...
Bővebben...
Niedzielsky Katalin blogja
Niedzielsky Katalin a 3. csapat próbafolyamatáról, Koltay Gábor Szabó T. Anna darabjából készülő rendezéséről ír (a színészek: Fehér Tímea, Gubik Petra, Katkó Ferenc, Kovács Edit, ...
Bővebben...
Tari Sarolta blogja
Tari Sarolta Egressy Zoltán darabjáról ír, melyet Marton László rendez és a 2-es csapat próbál: Csomós Lajos, Gulyás Attila, Kiss Ramóna, Komáromi Anett, Liszi Melinda és Presits Tamá...
Bővebben...
Megkérdeztük
Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük
„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...
Megkérdeztük Fehér Bélát
„Az irodalom végül is komoly játék. Annyira komoly, hogy egy könyvben bármi megtörténhet" (Darvasi Ferenc beszélgetett a Kossuthkifli szerzőjével)
...
Bővebben...
Benedek Szabolcsot kérdeztük
"Nehéz eldönteni, hogy mi a lektűr és mi az úgynevezett magasművészet. Nem látok áthatolhatatlan határokat, sőt talán határokat sem" (Szepesi Dóra beszélgetése A vérgrófról)
...
Bővebben...
Temesi Ferencet kérdeztük
Szepesi Dóra beszélgetése Temesi Ferenc Bartók című könyvéről, amely júniusban, a Könyvhétre fog megjelenni az Alexandra Kiadó gondozásában
...
Bővebben...
Megkérdeztük a drámaírókat
Elek Tibor beszélgetett a XVII. Magyar Drámaíró Verseny résztvevőivel: Egressy Zoltánnal, Garaczi Lászlóval és Szabó T. Annával
...
Bővebben...
Kritika, esszé
A hétköznapok líraisága
„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről)
...
Bővebben...
Hamiskártyások
Héjja Julianna Erika „Aki a vak szerencse pajzsa alatt izzadoz..." című tanulmánya, melyben egy az 1830-as években tevékenykedő, gyulai hamiskártyás társaságról ír
...
Bővebben...
Tejmozi
„egyik fő erénye éppen az, hogy nem bántóan kitárulkozó, nem elviselhetetlenül szenvedélyes, ömlengő vagy hatásvadász" (Darvasi Ferenc kritikája Balla D. Károly könyvéről)
...
Bővebben...
Verhovina madarai
„Épp, amikor a legsúlyosabb, legfontosabb szavak, mondatok, gondolatok kaphatnának figyelmet, végeredményben már fölösleges a beszéd" (Tóth Tünde kritikája Bodor Ádám könyvéről)
...
Bővebben...
Felszabadult költészet
Farkas Wellmann Éva kritikája a 2012/2-es Bárkából Lövétei Lázár László Zöld. 12 ecloga című könyvéről, mely az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg
...
Bővebben...
Beszélgetések
Beszélgetés Géczi Jánossal
„Egy irodalmi ambícióval megáldott vagy megvert ember, aki biológus, rögtön identitászavarokkal találja szemben magát. És értetlenséggel" (Szabó Tibor Benjámin interjúja)
...
Bővebben...
Beszélgetés Oravecz Imrével
„anyámat kifejezetten idegesítette, hogy én olvasok, nem hogy meséket mesélt volna nekem" (a Kossuth-díjas íróval Kiss László beszélgetett)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 20.
„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 19.
„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 18.
„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...
Képzőművészet
Szentendre-Fót
Wehner Tibor beszéde, amely Borgó festőművész dr. Hann Ferenc emlékének szentelt kiállításának a megnyitóján hangzott el Szentendrén
...
Bővebben...
Gnandt János 60
Banner Zoltán beszéde, melyet a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett Gnandt János-kiállítás megnyitóján mondott el
...
Bővebben...
holó Hóbel László képeiről
„holó Hóbel egy olyan világot keres, amely tökéletes áttetsző, amelynek nincs árnyéka. Keresi, még akkor is, ha ilyen nem létezett és vélhetőleg nem is fog" (Szilágyi András írása)...
Bővebben...
Új kiállítás a Jankayban
Szilágyi András írása a hatvanéves Szeverényi Mihály festőművész a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett, ünnepi tárlatáról
...
Bővebben...
Arnóti András kiállításáról
"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...
|
Impresszum
Kedves Sándor, hamarosan olvassuk, é...
Impresszum
Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szívesk...
Csík Mónika prózája