Hírek

40. Tokaji Írótábor

tokajiroAugusztus 15. és 17. között rendezik meg a 40. Tokaji Írótábort Eltiltva és elfelejtve. A hallgatás és elhallgattatás évei a magyar irodalomban címmel

Bővebben...

Ilia Mihály rovata

Vári Fábián László kötetéről

"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...

Görgey Gábor verseiről

„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről ...
Bővebben...

Lanczkor Gábor prózájáról

"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről) ...
Bővebben...

Rónay László beszélgetőkönyvéről

„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet”  -  Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről” ...
Bővebben...

Déry Tibor balatonfüredi évei

Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya  Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Hartay Csaba tárcája

„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium" ...
Bővebben...

Orcsik Roland tárcája

„A szerelő kivette az akkumulátort és azóta nem tudok életet lehelni a rádióba. tudom a kódot, de valamit rosszul csinálok. Nagymama vagyok, ehhez mérten kérem a kedves és érthető!!! s...
Bővebben...

Benedek Szabolcs tárcája

„Amikor megláttam a Batthyány-örökmécsesnél, megörültem, mert évek óta nem találkoztunk. Nem tudtam, mi van vele. Valójában sose tudtam." (tárca Hazai Attiláról) ...
Bővebben...

Poós Zoltán tárcája

„arról ábrándozott, hogy felpakolja az IFA-ra a Marshallt, maga mellé ülteti a Fender Statót, és elmegy a haverjaival fellépni Békéscsabára, a Téglába, vagy azon is túl, Tokióba, a Bu...
Bővebben...

Király Levente tárcája

„ilyenkor rendszerint kiabálni kezdett, hogy nem érti, miért épp egy teljesen bekattant asztrofizikust adtak mellé, aki abban hisz, hogy a Napon élet van, és hogy a fény az ő kisugárzásuk...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

Térey könyvbemutatója

„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról) ...
Bővebben...

Nem szabad feledni

Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én ...
Bővebben...

Szépirodalom és közélet

„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről) ...
Bővebben...

Itt a tavasz

Akkor csak úgy lazán, OJD-sen - ejszen vóna egy áthidaló megoldás. Nagy Hajnal Csilla helyszíni tudósítása a Szépírók Társasága tavaszi Ir(T)ás táboráról ...
Bővebben...

Magunknak csináljuk?

H. Molnár Ákos helyszíni tudósítása a XVIII. JAK Tanulmányi Napokról, melyet Helyben vagyunk címmel rendeztek meg Pécsen ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 6981741

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

Szepesi Dóra írása PDF Nyomtatás E-mail

 

 

 

 

isztambulifattyu

 

 

 

Szepesi Dóra


Elif Şafak : Az isztambuli fattyú

 

 

Úgy ajánlottam ismerősömnek ezt a könyvet, hogy ha esetleg regényt szeretnél írni, akkor valahogy így kellene. Mert van ebben minden: történelem, magánélet, férfi-nő viszony, sors, bűn, bűnhődés, megbocsátás, etnikum, egzotikum, modern kor, varázslás és mese. Mindez persze olyan feszes szövésben, akár a bazárban a szőnyeg, ami attól értékesebb, hogy egy területegységre több selyemszálat hurkoltak.

Nemrég Törökország nyugati partvidékén jártam. Turizmus, művészettörténet, és az „idők" érintése (three in one). Az anyaistennő megnyilvánulásainak fizikai jeleit néztük meg, ókori városok romjait, szentélyeket - Artemisz, Apolló, Démeter, Afrodité -, végül Mária házába is ellátogattunk, arra a helyszínre, ahol a golgotai események után élete végén tartózkodott. Ókor ide vagy oda, Törökországot nagy magyarjaink levegője nélkül nem kapja meg az ember, jelzi ezt, hogy hazajövet fellángolt Mikes Kelemen levelezése iránti lappangó érdeklődésem.

Nem csak az Egri csillagok az egyedüli tájékozódási pont, de szinte biztos, hogy minden magyar gyerek, a Gárdonyi regényből szereti meg a törököket. Na de ne idealizáljunk! Mi van ott manapság? Egy utazás, egy regény csak egy slukk.  Tény, hogy a mai török népesség hetven és fél milliósra rúg - csak Isztambul lakossága egy magyarországnyi - , ennek a fele 28 éven aluli!!! Szóval rengeteg török gyerek vár ám arra, hogy részesüljön a kultúrából... Visszaúton egy török lány ült mellettem a repülőn. Szőke melírcsíkokkal a hajában. Ez is a kozmopolitanizálódás jele, no meg az is, hogy egy kozmopoliten-szerű bulvárlapot nézegetett (vagy tán egészen azt), török változatban, hazai szépségek fotóival, akiket ugyanolyan bábszerűvé adjusztálnak, mint a világon bárhol az ilyen lapokban. Szegénykém, hát te is ezt olvasod? - gondoltam oldalt pillantva: párkapcsolati tanácsadás meg horoszkóp, és divat meg divat.  Nekik is ez kell! Nekik, akiknek olyan gazdag és még mindig élő néprajzi, kulturális, vallási hagyományaik vannak!

Az Amerikában élő kortárs török írónő, Elif Safak 1971-ben született. Könyveiben a hagyomány és a modern kor ötvöződik. Ebben a regényében két család összefonódó és konfliktusaik kapcsán időben-térben messze mutató történetét írta meg, eredetileg angolul, törökre aztán fordította. Törökből Nagy Marietta és Sipos Kata ültette át magyarra - remekül! A regénybeli török család Isztambulban él, négy generáció, csupa nő, mert a férfiak valami átok folytán rendre korán elhaláloznak. Egy másik család San Franciscóban él; ők örmények, és nem tudnak, nem is akarnak szabadulni annak emlékétől, hogy Törökországban 1915-ben deportálták és lemészárolták az örményeket. A két családot a hatalmas földrajzi távolság ellenére szoros szálak kötik össze, de ők erről mit sem tudnak... Az írónőt perbe fogták, arra hivatkozva, hogy megsértette a török nemzeti önérzetet. Számomra példás a regényben az állásfoglalás nélküli álláspontok nyitottsága, mert a szembesülés és az együttérzés lehetőségeit kínálja minden olyan etnikumnak, akinek valaha köze volt más etnikumhoz. És kinek nem volt, van? A regény Törökországban bestseller. Szerintem is letehetetlen! Szívesen olvasnék róla kritikát, de olvasnám a többi Safak könyvet is. Például azt, amelyiknek „Szerelem" a címe, és annyira megy a törököknél, hogy a rózsaszín mellett kiadták szürke borítóval, mert férfiak is falják; hogy néz ki egy férfi, kezében tortarózsaszín könyvvel?  „Aşk", azaz Szerelem - De szép szó! Ugye? (I ask You!)

Ám a szerelem annyiféle árnyalat, ahány létezhető emberpár. Mikes Kelemen, Rákóczi fejedelem apródja például a száműzetésben kitalál magának egy nagynénit, és 1717 októberétől 1758 decemberéig (27-69 éves koráig) ír leveleket neki. Minden levele végén ilyeneket: „Ne szomorkodjunk hát azon, ha dolgok úgy nem folynak, amint nékünk tetszenének, aki a jövendőt igazgatja, azt is tudja, hogy mint kell folyni azoknak. De azon szomorkodnám, ha nem szeretne kéd. Kéd pedig örüljön, mert rettenetesen szeretem kédet!" A Törökországi levelek, 207 fiktív levél, történetesen a magyar széppróza első alkotása.

 

 


Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!

 

Frissek

Nagy László Emléktúra

A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát ...
Bővebben...

Térey könyvbemutatója

„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról) ...
Bővebben...

Végh Attila versei

A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

Hartay Csaba tárcája

„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium" ...
Bővebben...

Nem szabad feledni

Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én ...
Bővebben...

Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük

„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...

Szépírók közgyűlés

A Szépírók Társa-ságának május 16-i közgyűlésén Mészáros Sándort választották elnöknek a Petőfi Irodalmi Múzeumban ...
Bővebben...

Kürti László versei

Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

koczka_szilrd_fot„a világban jelen lévő emberi szenvedés mérséklését, majd megszüntetését pedig a tudatosan választott kihalásban látja" (Koczka Szilárd írása David Benatar könyvéről, a Better Never to Have Been-ről)

Bővebben...

Vatikáni napló

Sztakó Zsolt olvasó-naplója Karol Sidor Vatikánsky dennik (Vatikáni napló) című könyvéről ...
Bővebben...

A viskó

Limpár Ildikó olvasó-naplója William P. Young A viskó című regényéről ...
Bővebben...

Hugo Cabret

Lovász Andrea olvasó-naplója Brian Selznick A leleményes Hugo Cabret című könyvéről ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

Bene Zoltán Sárközi György könyvéről ...
Bővebben...

Szépirodalom

Végh Attila versei

A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

Kürti László versei

Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Győri László versei

Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

Péter Erika versei

A Csodavárás, a Kottalapok, A múlt foglalatában és az Évtizednyi remény című művek, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Csík Mónika versei

A vajdasági költő Három szín: piros, Három szín: kék és Három szín: sárga című költeményei, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Színház

Várszínház 49. évad

A Shakespeare-bemutatók mellett többek közt Goldoni-, Székely János- és Erkel Ferenc-művekből, valamint jazz-, blues-, nép- és világzenei programokból válogathat a közönség nyáron Gyu...
Bővebben...

Három új magyar dráma

Farkas Wellmann Éva írása a XVII. Magyar Drámaíró Verseny gálaestjéről, Egressy Zoltán, Garaczi László és Szabó T. Anna darabjainak a bemutatójáról ...
Bővebben...

A drámaverseny cikke

Kihúzták a Magyar Nemzet Hétvége mellékletéből azt a - Rákosi Mátyás életét bemutató kiállításról szóló - cikket, melynek alapján Egressy Zoltánnak, Garaczi Lászlónak és Szabó...
Bővebben...

Niedzielsky Katalin blogja

Niedzielsky Katalin a 3. csapat próbafolyamatáról, Koltay Gábor Szabó T. Anna darabjából készülő rendezéséről ír (a színészek: Fehér Tímea, Gubik Petra, Katkó Ferenc, Kovács Edit, ...
Bővebben...

Tari Sarolta blogja

Tari Sarolta Egressy Zoltán darabjáról ír, melyet Marton László rendez és a 2-es csapat próbál: Csomós Lajos, Gulyás Attila, Kiss Ramóna,  Komáromi Anett, Liszi Melinda és Presits Tamá...
Bővebben...

Megkérdeztük

Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük

„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...

Megkérdeztük Fehér Bélát

„Az irodalom végül is komoly játék. Annyira komoly, hogy egy könyvben bármi megtörténhet" (Darvasi Ferenc beszélgetett a Kossuthkifli szerzőjével) ...
Bővebben...

Benedek Szabolcsot kérdeztük

"Nehéz eldönteni, hogy mi a lektűr és mi az úgynevezett magasművészet. Nem látok áthatolhatatlan határokat, sőt talán határokat sem" (Szepesi Dóra beszélgetése A vérgrófról) ...
Bővebben...

Temesi Ferencet kérdeztük

Szepesi Dóra beszélgetése Temesi Ferenc Bartók című könyvéről, amely júniusban, a Könyvhétre fog megjelenni az Alexandra Kiadó gondozásában ...
Bővebben...

Megkérdeztük a drámaírókat

Elek Tibor beszélgetett a XVII. Magyar Drámaíró Verseny résztvevőivel: Egressy Zoltánnal, Garaczi Lászlóval és Szabó T. Annával ...
Bővebben...

Kritika, esszé

A hétköznapok líraisága

„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről) ...
Bővebben...

Hamiskártyások

Héjja Julianna Erika „Aki a vak szerencse pajzsa alatt izzadoz..." című tanulmánya, melyben egy az 1830-as években tevékenykedő, gyulai hamiskártyás társaságról ír ...
Bővebben...

Tejmozi

„egyik fő erénye éppen az, hogy nem bántóan kitárulkozó, nem elviselhetetlenül szenvedélyes, ömlengő vagy hatásvadász" (Darvasi Ferenc kritikája Balla D. Károly könyvéről) ...
Bővebben...

Verhovina madarai

„Épp, amikor a legsúlyosabb, legfontosabb szavak, mondatok, gondolatok kaphatnának figyelmet, végeredményben már fölösleges a beszéd" (Tóth Tünde kritikája Bodor Ádám könyvéről) ...
Bővebben...

Felszabadult költészet

Farkas Wellmann Éva kritikája a 2012/2-es Bárkából Lövétei Lázár László Zöld. 12 ecloga című könyvéről, mely az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg ...
Bővebben...

Beszélgetések

Beszélgetés Géczi Jánossal

„Egy irodalmi ambícióval megáldott vagy megvert ember, aki biológus, rögtön identitászavarokkal találja szemben magát. És értetlenséggel" (Szabó Tibor Benjámin interjúja) ...
Bővebben...

Beszélgetés Oravecz Imrével

„anyámat kifejezetten idegesítette, hogy én olvasok, nem hogy meséket mesélt volna nekem" (a Kossuth-díjas íróval Kiss László beszélgetett) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 20.

„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 19.

„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 18.

„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...

Képzőművészet

Szentendre-Fót

Wehner Tibor beszéde, amely Borgó festőművész dr. Hann Ferenc emlékének szentelt kiállításának a megnyitóján hangzott el Szentendrén ...
Bővebben...

Gnandt János 60

Banner Zoltán beszéde, melyet a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett Gnandt János-kiállítás megnyitóján mondott el ...
Bővebben...

holó Hóbel László képeiről

„holó Hóbel egy olyan világot keres, amely tökéletes áttetsző, amelynek nincs árnyéka. Keresi, még akkor is, ha ilyen nem létezett és vélhetőleg nem is fog" (Szilágyi András írása)...
Bővebben...

Új kiállítás a Jankayban

Szilágyi András írása a hatvanéves Szeverényi Mihály festőművész a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett, ünnepi tárlatáról ...
Bővebben...

Arnóti András kiállításáról

"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások