Fedélzeti napló
Augusztus 13-14-15-én az év talán legnagyobb magyar irodalmi rendezvénysorozatán ( XXXVI. Tokaji Írótábor) vett részt a Bárka szerkesztői közössége. A plenáris üléseket a gimnázium aulájában tartották, rendre nagyszámú érdeklődő előtt. A háromnapos összejövetelen lapunk több ízben fellépőként is képviseltette magát.
Az írótábor legfőbbnek gondolt témája a pályakezdés és érvényesülés, érdekérvényesítés kérdése volt. A második nap vitaindítója Elek Tibor előadása volt. „A kánon eredetileg inkább a mérték, a norma fogalmával volt összefüggésben, a különböző korokban, kultúrákban, a kultúra egy adott területén, így az irodalomban is a mértékadóként elfogadott, elismert szövegek listájával. Nálunk azonban ritkábban értik, értjük a kánon fogalmán a megkülönböztetett tekintéllyel felruházott művek jegyzékét, s inkább a megkülönböztetett tekintéllyel bíró szerzők névsorára gondolunk, ami egyfajta értékrangsort, értékrendet is jelent természetesen” hallhattuk a főszerkesztőnk előadásában, amelyet Bedecs László ellenpontozott. Ezt Gilbert Edit színre lépése követte, Láng Zsolt korreferátumával. A vitát produktívvá, élővé az tette, hogy a véleményezések keresztbe is működtek: Bedecs László elgondolkodtató fölvetését („a folyóiratok egy-egy irodalmi csoportosulást képviselnek”) Gilbert Edit gondolta tovább („igény van a párbeszédre”).
A (fél)kerekasztal délután is folytatódott, amelynek Bazsányi Sándor és Ekler Andrea kíméletlen iróniája adott pazar keretet. S mi valamiért olykor-olykor arra gondoltunk, hogy ha határok nem is, legalább nem-átjárható árkok vannak ebben a nagy magyar irodalomban, s meglehet, betemetni problémás őket, tágítani bizonyosan tágíthatók.
Lapunk online-felelőse a Digitális irodalom szekcióban korreferált Irodalom, gondok – üvegen címmel. „Az irodalmi művek publikálása (a benne mozgó szerzők és szerkesztők kvalitásaitól függetlenül is) egy bizonyos tempót kíván, követel. Követeli a lassúságot, a megfontolást, a vissza-visszatérést ugyanahhoz a kérdéshez-problémához több nap múlva, a tizedszeri átolvasást. Az internetnek mint médiumnak elemi jellegzetessége a sebesség, a folytonos mozgás-változás, képtelenség lelassítani arra fordulatszámra, ami pedig szükséges lenne a nyomtatott lapok által nyújtott esztétikai minőség eléréséhez és tartásához” állította Szabó Tibor referátumában, rávilágítva az online irodalmi kezdeményezések egyik fontos problémájára.
A XXXVI. Tokaji Írótábor egyik fő attrakciója – az írófoci, a Veresszekér Fogadóban megrendezett Műút-est, vagy a folyóiratankétek mellett – lapunk fellépése volt, rövid felolvasóest keretében. A kollégium kertjében kétszáznál több néző előtt tartott bemutatkozón Elek Tibor röviden beszélt a Bárka céljairól, eredményeiről, majd bemutatta a folyóirat munkatársait, akik (Grecsó Krisztián, Kiss László, Szabó Tibor) felolvastak műveikből. Az esten két vendégfellépő is megtisztelt bennünket jelenlétével, Fecske Csaba és Zalán Tibor a 2008/4-es számban megjelent verseikből adtak ízelítőt.
Az Írótábort az utolsó napon svédasztalos fogadás zárta az általános iskola zsibongójában, nagy asztalok, töltött káposzta, túrós rétes, kakaspörkölt – evés-ivás, beszélgetések, búcsúkézfogások.
Június 22-én az Erkel Ferenc Gimnáziumban, egy pedagógus-szakmai összejövetel (XXXII. Fizikatanári Ankét) kulturális programjaként tartott irodalmi estet a Bárka csapata. A laza felolvasáson Elek Tibor beszélt röviden a lapról, törekvéseinkről, majd Kiss László legújabb prózakötetéből adott ízelítőt, Kiss Ottó gyerekverseket, Szabó Tibor pedig egy rövid stílusparódiát olvasott fel. A jelenlévő mintegy ötven fizikatanár hálás közönségnek bizonyult, végig együtt élt a produkcióval, az est után pedig – Eb-negyeddöntő ide vagy oda – párbeszédet kezdeményezett az alkotókkal.
Október 30-án Budapesten az Alexandra Irodalmi Kávéház látta vendégül a Bárkát, az ELTE BTK és az Alexandra Bölcsészek köve elnevezésű közös rendezvnysorozata keretében. Az elegánsan modern stílusú helyiségben Körössi P. József kérdezte szerkesztőinket, munkatársainkat a lap történetéről, helyéről és helyzetéről, terveiről. A viszonylag nagy számú érdeklődő előtt zajló jó ritmusú beszélgetést felolvasások színesítették, az előző napi gyulai est koncepciója szerint.
Június 12-én Békéscsabán a Szlovák Tájházban tartotta rendes évi könyvhétzáró baráti találkozóját a Körös Irodalmi Társaság. A megújult, színes Bárka 2008/3. számának bemutatása után került sor A Körösök Gyöngye-díj átadására, melyet ez alkalommal ketten – Kiss László és Nagy Mihály Tibor – kaptak meg. A pogácsával, üdítővel és borral dúsított hangulatos irodalmi délután rögtönzött játékos versíró versennyel zárult.
Június 10-én a Jókai Színházban Czakó Gábor író volt Elek Tibor vendége, aki nem csupán drámaírói problémákról, a színházban ősszel bemutatandó Disznójáték című darabjáról, valamint irodalmi-poétikai kérdésekről beszélt élvezetesen, szellemesen és humorosan – a fundamentális kereszténységről, a keresztény alapértékek jelenvalóságáról, az evangéliumi tanítás korunkbeli aktualitásáról is meggyőzően, szépen szólt.
Május végén a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium messze híres diákrendezvényén, az Erkel Diákünnepeken (EDÜ) vállalt szerepet a Bárka. Szerkesztőségünk legszűkebb stábja egyfelől a szépirodalmi pályázatra beérkezett anyagokat bírálta, másfelől Kiss László moderálásával irodalmi felolvasó-délutánt is szervezett, amelyen Hartay Csaba, Orcsik Roland és Szabó Tibor szórakoztatta az értő diákpublikumot. A bő egy óra kuriózuma volt, hogy az EDÜ szépirodalmi kategóriájának győztesei (Ottroba Anna, Szabó Dóra) is bemutatkozhattak műveikkel.
Június 5-én Köles István alpolgármesteri köszöntőjét, majd lapunk munkatársa, Grecsó Krisztián megnyitóbeszédét követően a békéscsabai korzón és a Márvány Cukrászda teraszán Békés megyében is kezdetét vette a 79. Ünnepi Könyvhét. A délutáni rendezvényen, a teljesség igényével, az alábbi kötetekről esett szó – Elek Tibor: Magatartások és formák.
Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma; Grecsó Krisztián: Tánciskola; Hartay Csaba: Nyúlzug; Kakuk Móni: Holdvilág; Kiss László: Árnyas utcai szép napok; Kőváry E. Péter: Lépcsőn ülni veszélyes; Nagy Mihály Tibor: A várható érkezése; Somi Éva: Aranypor. A Békés megyei irodalom kézikönyve.
Május 29-én a Bárka, a Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság literatúr-kommandója a sokszínű Karafiáth Orsolyát látta vendégül. A költő-író beszélgetőpartnere Szabó Tibor, lapunk internetes portáljának szerkesztője volt, aki elsősorban A Maffia-klub című idén megjelent regényéről – irodalom és élet viszonyáról, Lajos(ok)ról, a pletykák valóságformáló erejéről kérdezte a művésznőt. A baráti hangulatú, a közönséget is játékba vonó csevely egyik fő attrakciója A Maffia-klub című film zenéje címmel piacra került fiktív filmzenei CD bemutatása volt.
Május 23-án váradi barátai meghívásának eleget téve a Bihar Megyei Könyvtárban tartott felolvasóestet a Bárka. A szokásos csapat (Elek Tibor, Kiss László, Kiss Ottó, Szabó Tibor) fellépése egy elegánsan korszerű auditoriumban zajlott, ahol főszerkesztőnk ismertette a lap koncepcióját, törekvéseit, bemutatta megújult arculatát, a többiek pedig műveikből olvastak fel. A Bárka szereplése után Szűcs László költő, a Várad és az Erdélyi Riport főszerkesztője kihirdette a Várad prózapályázatának (Shoppingolás) eredményét.
Október 29-én a Gyulai Várszínház Kamaratermében mutatkozott be lapunk. A szerkesztőség a 2007/5-ös humorfesztiválos számot ismertette meg eddigi legnagyobb létszámú közönségével. A két felvonásra osztott est első részében Elek Tibor beszélt a lapszám koncepciójáról, s az "igazoltan hiányzó" Szpenátyi Kataln helyett méltatta a Várszínház nyári programjait, majd Grecsó Krisztián olvasta fel Hajnali találkozás című elbeszélését, és Dusnoki-Draskovich József ismertette a lapan megjelent tanulmányát. Zárásképpen s immár az új, készülő számra irányítva a figyelmet, Sáfár Gyula beszélt az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából megjelent, Békés megyével foglalkozó kötetekről, Becsy András olvasott fel Shakespeare-ciklusából, illetve a Hexa-novellájából. Az est második felében a Bárka közvetlen szerkesztősége lépett pódiumra: a publikum Elek Tibor napló-és Grecsó Krisztián regényrészletét, Kiss László tárcáját, Kiss Ottó gyerekverseit, valamint Szabó Tibor novelláját hallhatta. Az irodalmi kikapcsolódást a Szaniszló Trió dzsesszzenéje tette emlékezetessé.
Október 25-én Beszédes István költő, szerkesztőt, Deák Ferenc költő, író, drámaírót és Fekete J.József irodalomtörténész,kritikust hallgathatták az érdeklődők a megyei könyvtárban. A Kortárs magyar írók a Vajdaságból című rendezvény nem csupán a határon túli, de a határon inneni magyar irodalom fon- tosabb kérdéseire,problémáira ia ráirányította a figyelmet. A program Határtalanul címmel, Deák Ferenc drámáink és filmjeinek bemutatásával zárult a Békés Megyei Jókai Színház színészklubjában, ahol a jelenlévők késő estébe nyúlóan faggatták a nagy utat bejárt szerzőt.
Október 18-án a szlovéniai Lendvára hajózott a Bárka.A városi könyvtárban megrendezett esten lapunk képviseletében Elek Tibor főszerkesztő, Szabó Tibor szerkesztő és Kiss Ottó mutatkozott be, olvasott fel műveiből és válaszolt a kérdésekre. Másnap délelőtt Kiss Ottó két gyerekprogramon is részt vett, helyi általános iskolai osztályok előtt mutatta be gyermekkönyveit.
Október 10-én Garaczi László volt a Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum és a Bárka vendége. A metaXa szerzőjét Kiss László faggatta műhelytitkairól, irodalompolitikáiról, esztétikumról. A jó hangulatú másfél órában a közönség nem csupán a metaXa keletkezéstörténetéről, előzményeiről, a Lemúr-regényekről, a színháznak "kiszolgáltatott" drámírókról vagy Garaczi László költői kísérleteiről hallhatott — a szerző felolvasott novellarészlete tette teljessé a szórakozást.
Június 6-án tartotta a Szlovák Tájház udvarán hagyományos könyvhétzáró irodalmi délutánját a Körös Irodalmi Társaság. A rendezvényen a szerkesztőség bemutatta a Bárka 2007/3. május-júniusi számát, Ábrahám György, Kalmár zsolt, Nagy Mihály tibor, Kőszegi Barta Kálmán, Szabó László és Szabó Tibor részvételével. A délután fontos eseménye volt Banner Zoltán új kötetének, az Örvendjetek, Némaság Lovagjai! című pódiumnaplónak a bemutatása, amely a szerző előadói pályájánakszinte valamennyi pillanatát felvillantja. A családias hangulatú rendezvényt rögtönzött versíró verseny és a szokásos "Eszem- iszom" zárta: pogácsa, bor, üdítők.
Június 1-jén, Köles István alplgármester Könyv-téri köszöntőjét követően Szőcs Géza megnyitójával hivatalosan is kezdetét vette Békéscsabán a könyvhét. Miután a jelenlévőket Boka Gábor és Társulata szórakoztatta János vitéz hiteles, vásári komédiában elbeszélt történetével, valamint a dedikálások is rendben lezajlottak, ismételten a könyvbemutatóké lett a főszerep. Elsőként Elek Tibor beszélgetett Szőcs Gézával, Liberté című drámájáról, annak fogadtatásáról és hatásáról, illetve a szerző frissen megjelent parabolisztikus regényéről, a Limpopóról. A műbőr felolvasott részlet a középiskolás hallgatóság körében is derültséget keltett, bizonyítván, hogy bőven van/volna helye a kortárs literatúrának ebben az országban. Őket a békéscsabai születésű Havasi Attila követte, akit 1001 magányos rinocérosz című új kötete kapcsán Kiss László szólaltatott meg az abszurdról és a nonszensz költészetről. Szöllősy Tibor a Magyar Téka Erkel sándor Könyvesház kiadó vezetőjének, Kőszegi Barta Kálmánnak volt a vendége, aki Kárpátaljai karcolatok. A plakátoknak örökké élniük kell! című novelláskötetéről és Áthallatszik a harangszó című interjúkötetéről kérdezte a szerzőt.
Május 31-én, az Ünnepi Könyvhét nyitó programjaként Kor-Körkép címmel nyílt meg a Békéas Megyei Könyvtár aulájában Kocsis Csaba fotókiállítása kortárs magyar írókról; a tárlatot Elek Tibor méltatta, majd Kocsis Csaba maga által megzenésített verseket adott elő. Ugyanezen a napon mutattuk be a könyvtár gyermekrészlegében az idén hetvenöt éves szerzőnk, a kíváló előadóművész és költő, Banner Zoltán CD-jét, amelyen Dsida Jenő verseit tolmácsolja (az est folyamán a Nagycsütörtök "élőben" is elhangzott) — a lemez Dsida válogatott verseit tartalmazó kötetével, a Zarándokúttal együtt jelent meg. Banner Zoltán mellett Elek Tibor új tanulmánykötetéről (Árnyékban és fényben. Darbokra szaggattatott magyar irodalom), a kánonok helyzetéről, az esszéírás rejtelmeiről faggatta a beszélgetőtárs, Grecsó Krisztián, s Kiss Ottó A terepasztal lovagjai című meseregénye is ekkor, az Ünnepi Könyvhét első napján debütált Békéscsabán — a szerző hangulatos felolvasással szórkoztatta a szép számú könyvszerető publikumot.
Április 26-án a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnáziumban tartott rendkívüli irodalomórát a Bárka-csapat. Az iskola kollégiumának aulájában megrendezett délután egyben a régió irodalmáról szóló érettségi tétel majdani sikeres abszolválását is szolgálta. Ennek köszönhetően, a felolvasásokon túl, a lap múltjáról és lehetséges jövőjéről is szó volt, különös tekintettel a januárban indított honlapra (), ahol másnap már az egyik diák beszámolója is olvasható volt rendezvényről.
Április 26-án Szabó Zsolt, a kolozsvári Művelődés című folyóirat főszerkesztője és Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár igazgatója látogatott a Békés Megyei Könyvtárba. Dr. Ambrus Zoltán a könyvtár igazgatója, lapunk felelős kiadója, nemcsak a magukkal hozott féltucatnyi kiadványról (köztük a Háromszéki olvasókönyvről) faggatta a vendégeket, de általában az erdélyi kultúra és művelődés helyzetéről is.
Április 17-én a fővárosban kötött ki a Bárka: a MU Színházban vendégeskedett lapunk. A teltházas, mégis családias hangulatú esten a teljes szerkesztőség képviseltette magát. Lárai Eszter bevezetője után oldott beszélgetés alakult ki, amelybe a közönség is bekapcsolódott. A szűk másfél órába belefért Elek Tibor literás netnaplójának részlete, Grecsó Krisztián falusi története, ahogy Kiss László groteszk rövidprózáit, Kiss Ottó gyerekverseit és Szabó Tibor Lolita-novellájának részleteit is érdeklődéssel fogadta a közönség.
Április 16-án Balogh Tamás irodalomtörténészt láttuk vendégül. A friss Bárka-díjas, de sok egyéb elismeréssel is rendelkező „sztárfilosz” Kiss László szerkesztő kérdéseire válaszolt – fellépésének apropóját a közelmúltban megjelent Álmodozók irkafirkája című tanulmánygyűjteménye szolgáltatta. Balogh Tamás számtalan irodalomtörténeti pletykával ízesített, egyedi stílusú fejtegetései üde színfoltját jelentették a Békés Megyei Könyvtár által rendezett irodalmi esteknek. A beszélgetést a prózaíróként is működő szerző felolvasása zárta.
Április 11-én, a Költészet Napja alkalmából Fecske Csabát hallgathatták az érdeklődők. A tizennyolcadik köteténél járó szerző beszélgetőtársa Elek Tibor volt, aki bevezetésében egyfelől méltatta, másfelől irodalomtörténeti összefüggésekbe ágyazta a miskolci költő munkásságát. A hangulatos esten Fecske Csaba a rá hatást gyakorló költőelődökről szólt, majd – felmutatván a költészetében erőteljes paradoxont – erotikus és bibliai témájú verseiből adott ízelítőt. Az egyébként is tartalmas programot magnóról bejátszott, megzenésített versei színesítették, a Hangraforgó zenekar tolmácsolásában.
Április 5-én Karafiáth Orsolyát látta vendégül a Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság. A jó hangulatú közönségtalálkozón Szabó Tibor, lapunk online változatának szerkesztője kérdezte a művésznőt a költői pálya alakulásáról, ennek kapcsán a Sárkányfű nevű irodalmi csoportosulás lehetséges nemzedékformáló szerepéről. Karafiáth Orsolya beszélt legutóbbi kötetének fogadtatásáról, a külföldi ösztöndíjak hasznosíthatóságáról, valamint zenei kötődéseiről is.
Március 22-én a békéscsabai Tavaszi Fesztivál vendégeként és a Körös Irodalmi Társaság kortárs magyar írókat bemutató sorozata keretében járt Békéscsabán a zsúfolásig megtelt megyei könyvtárban Csoóri Sándor. Lapunk főszerkesztője, Elek Tibor kérdéseire válaszul a több műfajban is jelentős alkotásokat létrehozó életpálya számos érdekes eseménye szóba került, s Józsa Mihály előadóművész után a költő maga is felolvasta legújabb verseit.
2007. január 1-től interneten is követhető a Bárka. A weboldal anyagait Szabó Tibor szerkesztő gondozza: a honlap archív anyagokat és friss híreket, interjúkat és tanulmányokat, beszámolókat és képeket, hétről hétre frissülő tárcarovatot és a mindenkori teljes lapszámot tartalmazza. Ne feledjék: „Ablak a kortárs magyar irodalomra.”
December 16-án tartotta évi rendes közgyűlését a Békés Megyei Könyvtár megújult klub- és előadótermében a Körös Irodalmi Társaság. A rendezvény hivatalos részét, ezzel együtt a 2006-os évet hangulatos felolvasóest, karácsonyi költői-írói verseny, majd baráti – pogácsával, borral kísért – beszélgetés zárta. A közönségszavazat alapján Nagy Katalin és Kiss László végzett az első, Banner Zoltán és Nagy Mihály Tibor a második helyen.
December 4-én Kiss Ottó új gyermekverskötetének, az Emese almájának bemutatóját tekinthette meg az érdeklődő közönség. A gyulai költővel pályájáról, köteteinek fogadtatásáról, a gyermekirodalomról Kiss László beszélgetett.
November 30-án Kolozsvárott az Erdélyi Terasz látta vendégül Elek Tibort, Grecsó Krisztiánt, Kiss Lászlót és Kiss Ottót. A szerkesztőség munkatársai két rendezvényen is részt vettek: mind a Babes-Bolyai egyetemen, mind a Kolozsvár Társaság házában Balázs Imre József vezette az esteket bevezető beszélgetést.
November 28-án Podmaniczky Szilárd volt a Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság vendége. A szerzőt új kötetei (Láthatatlan Szeged; Idegpályáim emlékezete) kapcsán egész eddigi pályájáról és a magánkönyvkiadás nehézségeiről is faggatta Elek Tibor.
Október 27-én pénteken mutattuk be a Bárka ’56-os tematikus számát. A 2006/5-ös lapszám bemutatóján díszvendégünk volt Fekete Pál, Békéscsaba város díszpolgára, a Békés Megye Forradalmi Bizottságának egykori elnöke. A megyei eseményeket elevenítette fel dr. Erdmann Gyula történész is. Fekete Pált Simai Mihály költő köszöntötte verseivel. Ezen az estén mutattuk be a Békés Megyei Könyvtár Művelődéstörténei Kiskönyvtár sorozatának legújabb kötetét is: Szekeres István Mikor ki szót emelt (Nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán).
Október 26-án Bárka-est volt a mezőkovácsházi városi könyvtárban. A lapot Elek Tibor ajánlotta az olvasók figyelmébe. Ezután Grecsó Krisztián, Kiss Ottó és Szabó Tibor olvastak fel műveikből.
Október 20-án rendhagyó irodalomóra keretében mutatta be lapunkat Grecsó Krisztián szerkesztő a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban.
Október 13-án az ’56-os ünnepségsorozat első rendezvényeként az 1956 és a magyar irodalom címmel megrendezett esten, Görömbei András irodalomtörténésszel Kossuth-díjas akadémikussal beszélgetett egykori tanítványa, Elek Tibor. A hangulatos estet a számos személyes élmény tette igazán szívszorítóvá.
Október 6-án a hévizi irodalmi napokon mutatkozott be szerkesztőségünk. A lapról, a sokat emlegetett „kánontörési” paradigmánkról és a Bárka hasábjain megjelenő „termékeny eklektikáról” Elek Tibor főszerkesztő beszélt. Ezt követően állandó szerzőnk, a Bárka szellemi műhelyének jeles tagja, az Eleken élő Szabó Tibor olvasott fel készülő regényéből.
Szeptember 25-én Sarusi Mihály békéscsabai származású író „Írni Csabán” című kötetét mutatták be a Békés Megyei Könyvtárban. Az átdolgozott, bővített kötetről a szerző mellett a kiadó, Kőszegi Barta Kálmán, a Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház igazgatója beszélt. Az est házigazdája Elek Tibor irodalomtörténész volt.
Szeptember 11- én Jónás Tamás költő, író vendégszereplésével indult a Bárka, a Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság közös rendezvénysorozatának őszi évada. A kortárs magyar írókat bemutató sorozatunk immár hatodik évét tapossa. Jónás Tamást a szép számú közönség előtt, a Békés Megyei Könyvtár megújult klub-, és előadótermében Elek Tibor kérdezte.
(Az oldalt építjük, hamarosan a többi bejegyzés is olvasható lesz -- SzT)
