Hírek

40. Tokaji Írótábor

tokajiroAugusztus 15. és 17. között rendezik meg a 40. Tokaji Írótábort Eltiltva és elfelejtve. A hallgatás és elhallgattatás évei a magyar irodalomban címmel

Bővebben...

Ilia Mihály rovata

Vári Fábián László kötetéről

"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...

Görgey Gábor verseiről

„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről ...
Bővebben...

Lanczkor Gábor prózájáról

"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről) ...
Bővebben...

Rónay László beszélgetőkönyvéről

„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet”  -  Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről” ...
Bővebben...

Déry Tibor balatonfüredi évei

Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya  Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Orcsik Roland tárcája

„A szerelő kivette az akkumulátort és azóta nem tudok életet lehelni a rádióba. tudom a kódot, de valamit rosszul csinálok. Nagymama vagyok, ehhez mérten kérem a kedves és érthető!!! s...
Bővebben...

Benedek Szabolcs tárcája

„Amikor megláttam a Batthyány-örökmécsesnél, megörültem, mert évek óta nem találkoztunk. Nem tudtam, mi van vele. Valójában sose tudtam." (tárca Hazai Attiláról) ...
Bővebben...

Poós Zoltán tárcája

„arról ábrándozott, hogy felpakolja az IFA-ra a Marshallt, maga mellé ülteti a Fender Statót, és elmegy a haverjaival fellépni Békéscsabára, a Téglába, vagy azon is túl, Tokióba, a Bu...
Bővebben...

Király Levente tárcája

„ilyenkor rendszerint kiabálni kezdett, hogy nem érti, miért épp egy teljesen bekattant asztrofizikust adtak mellé, aki abban hisz, hogy a Napon élet van, és hogy a fény az ő kisugárzásuk...
Bővebben...

Bódi Katalin tárcája

„hirtelen elbizonytalanodom, ahogy sokszor, hogy talán már megint csak a szembenállás öröméért nem állok az igazságot bizonyosan birtokló közvélemény mellé" ...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

Szépirodalom és közélet

„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről) ...
Bővebben...

Itt a tavasz

Akkor csak úgy lazán, OJD-sen - ejszen vóna egy áthidaló megoldás. Nagy Hajnal Csilla helyszíni tudósítása a Szépírók Társasága tavaszi Ir(T)ás táboráról ...
Bővebben...

Magunknak csináljuk?

H. Molnár Ákos helyszíni tudósítása a XVIII. JAK Tanulmányi Napokról, melyet Helyben vagyunk címmel rendeztek meg Pécsen ...
Bővebben...

Otthon, idő, Isten

"összeköti őket egyfajta szubjektív panteizmus" (Fodor György helyszíni tudósítása Acsai Roland, Győrffy Ákos és Varga Zoltán Tamás békéscsabai estjéről) ...
Bővebben...

Karatemester vs. fenegyerek

Murányi Sándor Olivér és Orbán János Dénes a Márton Áron Kollégiumban megrendezett estjéről Németh Dorka írt helyszíni tudósítást ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 6950386

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

PDF Nyomtatás E-mail



Méhes Károly
A búsulás mikéntje



Megnyitotta az esit. Apád szalonnát eszik, ez állt benne.
Apám szalonnát eszik, morogta maga elé Vétek Emil, és kitörölte az üzenetet.
Hosszú nap volt ez ehhez a hírhez.
Mi van?, nézett rá Gyula, aki megint messzi útról jött haza, és épp azt mesélte, hogy a haverjának a haverjának a haverja kőgazdag, az Égei tengeren áll a jachtja, és számszeríjjal kardhalakra vadászik. Hívja mindig a Gyulát is, és Gyula biztos benne, vannak ők olyan haverok, hogy ha akar, Emil is jöhet, ha arról van szó, már mért is ne, két barát több mint egy.
Apám szalonnát eszik, búsult magában Vétek Emil, és látta is maga előtt a jelenetet, ami anyját őrületbe kergeti.
Olyan szkenner, mesélte közben Gyula, és mutatta, milyen vékony, mert nagyon vékony, hogy közben fénymásolni is lehet vele. Mindössze huszonhét ezer, ami semmi. A múltkor vettem egy bőrtáskát, érted, sima aktatáska, hogy belemenjen a cuccom, na, az volt huszonkilenc. Azért ez agymenés. Gondolj bele, ugyanannyi egy bőrtáska, mint egy szkenner fénymásolóval. Bőrtáskája, teszem azt, Búvár Kundnak is volt nyolcszáz éve, mert mért ne lett volna, abban vitte az amerikánert, hogy megfúrja a hajókat, de lövete nem volt róla, hogy mi az a szkenner, ami fénymásolni is tud. Pedig manapság a kettő egy árban van, ezt dolgozd fel, öregem.
Vétek Emil hümmentett és bólogatott, általában bólogatni szokott Gyula szavaira, és most még igaza is volt lényegében. Hülye dolog ez ezzel a táskával és a szkennerrel, de tényleg.
Közben látta maga előtt a fatert, amint bemegy a kamrába. Nem – először is dühös lett valamitől. Vagy nem is dühös, ez nem jó szó rá, hanem elment az életkedve. És ezért megy be a kamrába, fogja a szalonnát, ami madzagon lóg a gázcsőről, és vékony pengéjű késsel vág belőle. Mert az tilos neki, megmondta az orvos, de már mikor, hogy Vétek úr, magának szalonnát enni vétek... Ilyen vicces orvos volt, pedig egy csöppet sem viccelt. Az apja rég hajtogatta: dehogy is fog ő kiugrani az ablakon meg gázzal nyírni ki önmagát. Szalonna, jöjjön a szalonna, az szép halál.
Gyula megigazította rozé nagyfröccsel teli poharát maga előtt. Akkurátusan, szinte szépen tudta ezt csinálni. Két ujjal megfogni a poharat, és épp csak, milliméterenként fordítani rajta picit. A lelke igényelhette ezt, csakis, gondolta most Vétek Emil. Mert az is eszébe jutott, hogy a Gyula nemrégiben hagyta ott a famíliáját, a Magdit a három gyerekkel, azt mondta, nem hagyták megvalósítani az álmait. De majd ha most majd kardhalra lőhet számszeríjjal, az azért totál más lesz.
Szóval a faterral ő tud igazából szót érteni. Lebeszélni a szalonnáról. Nem mintha antiszalonnás lenne, dehogy. Ha úgy alakul, haza is szalad ilyenkor, és betársul melléje, úgy tesz nagy ravaszul, mint aki semmi egyébre nem vágyik. Együtt szalonnázni az öreggel. Aztán a harmadik falat után összecsomagolja az egész zsírkócerájt, és megkérdi: nem megyünk el megsasolni verdákat a telepen? Az apja oldalt pislant, mint aki sejtette, hogy ez lesz a vége, de a csábítás nagy. A fiával együtt menni ki a használtautó telepre. Az frankó dolog ám. Von egyet a vállán. Hát hogy részéről, mehetnek… És gyalog mennek, pedig nem a szomszédban van, viszont így le lehet járni a szalonnát, hogy ne üljön rá neki a szívire. A mamának ezt szokta hozzátenni, plusz megnyugtatásul. Mert a fater a Merkurnál volt annak idején, diszpécser, barna köpenyben és köpenye zsebében ott villogott a négyszínű toll! És ő olyan szemmel tud nézni az autókra, rögtön látja, mi az ábra, izgalomba jön, mutogat, magyaráz. Már nem is olyan, mint egy munkanélküli, hanem pont, mint akire nagy szükség van, mert tudja, mi a dörgés, és rá lehet hagyatkozni akkor, ha használt járgányt veszünk, nincs az az isten, aki őt átverné.
Ha gondolod, rád csörgök a jövő héten, fűzte tovább a szót a Gyula, aztán leugrunk Cannes-ba, az ilyenkor nagy hepaj, Coppola meg az a cuki Jennifer Aniston, Monte Carlóban meg a hétvégén nyomják a Schumiék, az se nagyon szar, és mégis csak más, mint itt szívni a Papucsban, nem?
Vétek Emil az apjára gondolt, neki is tetszenének a Ferrarik meg a McLarenek, az tuti, egy csöpp szalonnázókedve sem lenne. De most otthon ül, bicskázza felfelé a szeleteket, rakja be a fejébe, az anyja meg szétaggódja magát.
Elvisszük az öreget is?, kérdezte egyszerre, maga sem tudja miért.
A Gyula kezében megállt a rozé nagyfröccs, a szeme szinte riadtan vágott oldalra. Mi?, oda, Monte Carlóba, a spéci autók közé… Ja, hát persze, lehet, hadarta a Gyula, de még le kell játszani a haverral, tudod, mondta, hogy bármikor, elvégre országos cimbik vagyunk, de az ember nem olyan paraszt, hogy csak úgy odaállít. Én legalábbis.
Vétek Emil bólogatott, hát persze, parasztnak lenni nem király. Az apja szívére most telepszik rá a zsír, szép lassan, ahogy a tévéreklámokban a kosz a vécécsésze pereme alá, elterpeszkedik és röhög. A zsír, mert ilyen.
Ha most meg akarta volna magyarázni, mit is szeret a Gyula dumájában, sokáig kellett volna keresgélnie a megfelelő szavakat. Például azt, hogy jó kimondani, igenis jó, ha úgy lehet mesélni arról, ami nincs és sose lesz, mintha lenne. Ez egy tudomány. Próbálja ő is a maga módján, a maga sorsán és az apja sorsán ezt a terápiát, de a továbbképzés sose árt. És a Gyula ebben nagyon otthon van. Mondani úgy, hogy vége-hossza nincs.
Most is ránézett.
Aztán faterod szereti az osztrigát?
Osztrigát?, bámult rá most megint Vétek Emil. Szalonnázni szokott, bár eltiltotta a doki.
Na látod, nyugtázta a Gyula, mint aki ezt előre tudta. Nincs annál szebb, mint kiülni este a nizzai piactérre, és kikérni egy tucat osztrigát. Majd meglátjátok.
Vétek Emil elhúzta a száját, aztán a telefonjában rányomott az otthoni számra. Hagyta, hogy kétszer kicsengjen, aztán letette. Az anyja ebből már tudhatta, hogy vette a jelzést, és indul haza. És elviszi apukát autónézőbe.





Kapcsolódó:

A Vendég-oldal rovat írásai

Főlap

Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!

 

Frissek

Szépírók közgyűlés

A Szépírók Társaságának május 16-i közgyűlésén Mészáros Sándort választották elnöknek a Petőfi Irodalmi Múzeumban ...
Bővebben...

Kürti László versei

Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Kabaré

Május 18-án, pénteken mutatják be a Békéscsabai Jókai Színház Porond-színházában a Kabaré című musicalt Szűcs Gábor rendezésében ...
Bővebben...

40. Tokaji Írótábor

Augusztus 15. és 17. között rendezik meg a 40. Tokaji Írótábort Eltiltva és elfelejtve. A hallgatás és elhallgattatás évei a magyar irodalomban címmel ...
Bővebben...

Szépirodalom és közélet

„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről) ...
Bővebben...

A hétköznapok líraisága

„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről) ...
Bővebben...

Imprint[ing]

Szabó Tibor Benjámin Ambrus Évával és Szőnyei Tamással beszélget május 17-én, csütörtökön 18.30 órától a Nyitott Műhelyben ...
Bővebben...

Győri László versei

Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

sztak_zsoltSztakó Zsolt olvasó-naplója Karol Sidor Vatikánsky dennik (Vatikáni napló) című könyvéről

Bővebben...

A viskó

Limpár Ildikó olvasó-naplója William P. Young A viskó című regényéről ...
Bővebben...

Hugo Cabret

Lovász Andrea olvasó-naplója Brian Selznick A leleményes Hugo Cabret című könyvéről ...
Bővebben...

A Foucault-ingához

Fazekas Sándor A Foucault-ingához című olvasónaplója ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

Bene Zoltán Sárközi György könyvéről ...
Bővebben...

Szépirodalom

Kürti László versei

Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Győri László versei

Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

Péter Erika versei

A Csodavárás, a Kottalapok, A múlt foglalatában és az Évtizednyi remény című művek, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Csík Mónika versei

A vajdasági költő Három szín: piros, Három szín: kék és Három szín: sárga című költeményei, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Kollár Árpád versei

A zentai származású, Szegeden élő költő Ezüströgök, youtube, Pacal volt és Homokóra című művei a legújabb, 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

Színház

Várszínház 49. évad

A Shakespeare-bemutatók mellett többek közt Goldoni-, Székely János- és Erkel Ferenc-művekből, valamint jazz-, blues-, nép- és világzenei programokból válogathat a közönség nyáron Gyu...
Bővebben...

Három új magyar dráma

Farkas Wellmann Éva írása a XVII. Magyar Drámaíró Verseny gálaestjéről, Egressy Zoltán, Garaczi László és Szabó T. Anna darabjainak a bemutatójáról ...
Bővebben...

A drámaverseny cikke

Kihúzták a Magyar Nemzet Hétvége mellékletéből azt a - Rákosi Mátyás életét bemutató kiállításról szóló - cikket, melynek alapján Egressy Zoltánnak, Garaczi Lászlónak és Szabó...
Bővebben...

Niedzielsky Katalin blogja

Niedzielsky Katalin a 3. csapat próbafolyamatáról, Koltay Gábor Szabó T. Anna darabjából készülő rendezéséről ír (a színészek: Fehér Tímea, Gubik Petra, Katkó Ferenc, Kovács Edit, ...
Bővebben...

Tari Sarolta blogja

Tari Sarolta Egressy Zoltán darabjáról ír, melyet Marton László rendez és a 2-es csapat próbál: Csomós Lajos, Gulyás Attila, Kiss Ramóna,  Komáromi Anett, Liszi Melinda és Presits Tamá...
Bővebben...

Megkérdeztük

Megkérdeztük Fehér Bélát

„Az irodalom végül is komoly játék. Annyira komoly, hogy egy könyvben bármi megtörténhet" (Darvasi Ferenc beszélgetett a Kossuthkifli szerzőjével) ...
Bővebben...

Benedek Szabolcsot kérdeztük

"Nehéz eldönteni, hogy mi a lektűr és mi az úgynevezett magasművészet. Nem látok áthatolhatatlan határokat, sőt talán határokat sem" (Szepesi Dóra beszélgetése A vérgrófról) ...
Bővebben...

Temesi Ferencet kérdeztük

Szepesi Dóra beszélgetése Temesi Ferenc Bartók című könyvéről, amely júniusban, a Könyvhétre fog megjelenni az Alexandra Kiadó gondozásában ...
Bővebben...

Megkérdeztük a drámaírókat

Elek Tibor beszélgetett a XVII. Magyar Drámaíró Verseny résztvevőivel: Egressy Zoltánnal, Garaczi Lászlóval és Szabó T. Annával ...
Bővebben...

Megkérdeztük Szabó T. Annát

A drámaíró verseny résztvevőjét, Szabó T. Annát kérdeztük az egyfelvonásos művének születési körülményeiről, a rövid alkotói folyamat során szerzett tapasztalatairól és magár...
Bővebben...

Kritika, esszé

A hétköznapok líraisága

„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről) ...
Bővebben...

Hamiskártyások

Héjja Julianna Erika „Aki a vak szerencse pajzsa alatt izzadoz..." című tanulmánya, melyben egy az 1830-as években tevékenykedő, gyulai hamiskártyás társaságról ír ...
Bővebben...

Tejmozi

„egyik fő erénye éppen az, hogy nem bántóan kitárulkozó, nem elviselhetetlenül szenvedélyes, ömlengő vagy hatásvadász" (Darvasi Ferenc kritikája Balla D. Károly könyvéről) ...
Bővebben...

Verhovina madarai

„Épp, amikor a legsúlyosabb, legfontosabb szavak, mondatok, gondolatok kaphatnának figyelmet, végeredményben már fölösleges a beszéd" (Tóth Tünde kritikája Bodor Ádám könyvéről) ...
Bővebben...

Felszabadult költészet

Farkas Wellmann Éva kritikája a 2012/2-es Bárkából Lövétei Lázár László Zöld. 12 ecloga című könyvéről, mely az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg ...
Bővebben...

Beszélgetések

Beszélgetés Géczi Jánossal

„Egy irodalmi ambícióval megáldott vagy megvert ember, aki biológus, rögtön identitászavarokkal találja szemben magát. És értetlenséggel" (Szabó Tibor Benjámin interjúja) ...
Bővebben...

Beszélgetés Oravecz Imrével

„anyámat kifejezetten idegesítette, hogy én olvasok, nem hogy meséket mesélt volna nekem" (a Kossuth-díjas íróval Kiss László beszélgetett) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 20.

„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 19.

„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 18.

„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...

Képzőművészet

Szentendre-Fót

Wehner Tibor beszéde, amely Borgó festőművész dr. Hann Ferenc emlékének szentelt kiállításának a megnyitóján hangzott el Szentendrén ...
Bővebben...

Gnandt János 60

Banner Zoltán beszéde, melyet a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett Gnandt János-kiállítás megnyitóján mondott el ...
Bővebben...

holó Hóbel László képeiről

„holó Hóbel egy olyan világot keres, amely tökéletes áttetsző, amelynek nincs árnyéka. Keresi, még akkor is, ha ilyen nem létezett és vélhetőleg nem is fog" (Szilágyi András írása)...
Bővebben...

Új kiállítás a Jankayban

Szilágyi András írása a hatvanéves Szeverényi Mihály festőművész a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett, ünnepi tárlatáról ...
Bővebben...

Arnóti András kiállításáról

"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások