| Fenekező angyalozás |
 |
 |
 |
|
Szabó Tibor A nyári szabadságolások időszaka a sportangyalozó szezon kezdete is. Sok sporttársunk már a felszerelés ellenőrzését végzi, az engedélyek kiváltása miatt áll be hosszú sorokba, a zsákmányszerzés mikéntjét, hogyanját tervezi ábrándozva. Hasznosnak láttuk ezért összegyűjteni-feleleveníteni az angyalozással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, tanácsokat.
Az igazán gazdag, különleges zsákmánnyal kecsegtető angyaltartások ma már ritkák hazánkban, de a hétköznapi (amatőr) angyalozó is viszonylag jó eséllyel próbálkozhat homokos strandok közelében, régi mólók lábánál vagy nádfalak előtt. Kánikula idején a legeredményesebb napszak a kora délután, ilyenkor az angyalok rajokban álldogálnak a vízben (az öreg angyalozók úgy mondják, fürdenek az angyalok). A legújabb kutatási eredmények szerint valójában nem hűtik magukat, hanem a nyár közepére elszaporodott parazitáiktól szabadulnak meg ilyen módon. Csali tekintetében az angyalok jól kiszámíthatóak. Az utóbbi években ugyan (a nyugaton hódító divathullám hatására) széles körben elterjedtek a műcsalik (csillogó fémtárgyak, szövetdarabok, fémszálas papírok), ám még mindig kijelenthető, hogy a legfogósabb angyalcsali a bármikor könnyen begyűjthető légy, amire szinte minden angyal ráharap, ha megfelelően kínáljuk fel számukra. Az angyalok kapása kifejezett, erőteljes, fárasztásuk igazi sportélményt nyújt. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a megakasztott angyal behúzását erőltetni rángatással nem szabad, türelmesen várjuk meg, amíg az angyal ellenállása veszít erejéből. A fiatalabb példányok vehemensebben próbálnak kitörni — de hamarabb megadják magukat. A nőstény angyalok beemelésénél lehetőleg kerüljük a vágóhorog használatát, mert az angyallányok hasfala könnyen átszakad, és a kiomló belű angyal esztétikai-élvezeti értéke értelemszerűen csekély. Gyakorlottabb angyalozók egyszerű csalogatással, ígérgetéssel (ún. udvarlás) oldják meg a problémát. Kezdő sporttársainknak köteleket ajánlunk. A már a kezeink között lévő angyal körültekintő, szakszerű bánásmódot igényel. A megfelelően kifárasztott angyalok is hajlamosak a harapásra, ezért az első dolgunk az legyen, hogy a rugós szájfeszítőt stabilan rögzítjük a szájüregben. Az angyalharapások szinte mindig elfertőződnek, hegesedve gyógyulnak, az ilyen baleset beárnyékolja szórakozásunkat. (Figyelem! A fojtónyakörv használata sok esetben hasznos lehet, de nem helyettesíti a szájfeszítőt.)
Az elejtett angyal a hagyományos, hálós angyaltartóban sajnos csak rövid ideg tartható életben, húsa könnyen romlik, ezért ügyeljünk arra, hogy a zsákmány tisztítása a lehető leghamarabb megtörténjék. Egyes angyalozók esküsznek rá, hogy a tartóba helyezett angyalok hosszabban élve maradnak, ha a szárnyukat könyökben letörjük, vagy egy éles késsel csonkoljuk. Érdemes kipróbálni, de csodát azért nem várhatunk az ilyen módszerektől. Többnapos angyalozásra mindenképpen hűtőtáskával induljunk! Itt jegyezzük meg, hogy a döglődő angyal nem túl épületes látvány. Igazi sportangyalozó nem hagyja vergődve elpusztulni zsákmányát, ha észrevesszük, hogy a tartóban lévő angyal szeme már bezavarosodott, inkább csapjuk fejbe egy nehezebb kés nyelével (rutinos angyalozók a nyak tövénél egyetlen mozdulattal eltörik az elejtett angyal gerincét, így annak szenvedése elkerülhető, illetve minimálisra csökkenthető). A zsákmányolt angyalt megverni, rugdosni, a melleit vagy a fenekét bescsmérlő szavakkal illetni — ezek embertelen, sportangyalozóhoz méltatlan cselekedetek. Különösen a fiatalabb példányokra jellemző, hogy a tartóban a riadt angyalok (még kíméletes bánásmód mellett is) maguk alá vizelnek. Ez csalhatatlan jele az éretlenségnek, az ilyen angyalokat megtartani nem érdemes. Engedjük szabadon őket, hadd nőjenek. Az angyal tisztítása Az egyetlen igazán fontos tudnivaló ezzel kapcsolatban az, hogy a nagyobb angyalokat feltétlenül nyúzzuk meg, zsírjukat távolítsuk el fogyasztás előtt, mert az elöregedett angyalbőr rendkívül büdös, gusztustalan. A fiatal angyalok a szokásos módon, lobogó vízbe mártva tisztíthatók. Forrázás előtt győződjünk meg róla, hogy az angyal valóban élettelen-e, mert a fazékban csapkodó zsákmányok a kifröccsenő (százfokos) vízzel minden évben sok baleset okoznak Egészségvédelmi előírások Az elejtett angyallal közösülni a legszigorúbban tilos! A hazai angyal-populáció kilencven százaléka lapos puporkával fertőzött, az akut puporkózis okozta fekélyek pedig rendkívül fájdalmasak, a betegség gyógyítása többnyire hónapokig elhúzódik, sőt maradandó elváltozásokat is okozhat (ún. angyalbögyörő). Nem érdemes kockáztatni. Aki angyalok nyújtotta örömökre vágyik, inkább szánjon pénzt a minden kisangyal-kereskedésben beszerezhető tenyésztett angyallányokra (nem mellesleg, utóbbiaknak kimetszik a hangszálukat születés után, ezért sem sikongatni, sem beszélni nem tudnak — minden szempontból kellemesebb velük az együttlét). Fontos tudni, hogy a vadonélő, szűz angyalok megrontását a törvény is bünteti, a rajtakapott angyalszatírok szabálysértési eljárásra, pénzbírságra, és az angyalozási engedélyük bevonására számíthatnak. Trófeák A legtöbb sportangyalozó nem a húst, de a kipreparált trófeát tekinti az angyalozás valódi céljának, eredményének. Az angyaloknak általában csak a fenekét tartósítják (ritkábban a fejét mellé), egy-egy öregebb angyalozó otthonában nem ritkán húsz-huszonöt kivételes szépségű angyalfenék díszíti a falakat. Ma már kiváló preparáló műhelyek dolgoznak elérhető áron, arra azonban mindig ügyeljünk, hogy a legjobb preparátor sem képes megfelelő trófeát készíteni a nem szakszerűen tisztított angyalfenékből, ezért ha meg akarjuk tartani zsákmányunk fenekét, érdemes szakemberre bízni a nyúzást, forrázást. A nyári szabadságolások időszaka a sportangyalozó szezon kezdete is. Nagy az izgalom angyalozókörökben. Reméljük, tanácsainkkal mi is hozzájárultunk az eredményes és szórakoztató zsákmányejtéshez. Hajrá! Kapcsolódó: A Munka-társ rovat írásai Kiss László: A térképnek háttal
Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
Powered by !JoomlaComment 4.0 beta2
|
"Nevettetve tanít a fasizmus, kommunizmus és szocializmus komor rejtelmeiről, mégpedig olyan olvasókat is, akik korábban talán még tankönyvből sem olvashattak arról, milyen volt az élet errefelé bő fél évszázaddal ezelőtt." Limpár Ildikó naplója Örkényről.
